Megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet. A szigorításokat visszamenőlegesen nem kell alkalmazni, a kedvező szabályokat viszont 2014. január 1-től lehet.
A lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez nyújtott munkáltatói támogatás már évek óta adómentes volt, míg az idén januártól a szja tv. 1. számú mellékletének módosított 2.7. alpontja szerint az adómentesség a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez hitelintézet, vagy a kincstár útján nyújtott támogatásra is kiterjed. Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely (több munkáltató esetén is) a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt nem haladja meg az 5 millió forintot, és nem haladja meg a lakás vételárának vagy a teljes építési költségének 30 százalékát, továbbá a lakás megfelel méltányolható lakásigénynek.
A méltányolható lakásigény a 2014. február 25-től hatályos módosított szöveg szerint az a lakás felel meg a méltányolható lakásigénynek, amelynek a szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben meghatározott mértéket. Ez azt jelenti, hogy a korábbi előírástól eltérően, a méltányolható lakásigény az építési költség alapján ezen túl nem állapítható meg, hanem csak az együttköltöző családtagok figyelembe vételével meghatározott szobaszám alapján. A változás a korábbi támogatásokat visszamenőlegesen nem érinti, de átmeneti szabály alapján a módosult rendelkezés – ha az a magánszemély számára kedvezőbb – 2014. január 1-jétől alkalmazható.
A 2014. február 25-ei módosítás korrigálta a szja tv. 1. számú mellékletének 9.3.2. pontját is. Eszerint a lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszternek a szja tv. 81. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeletében meghatározott igazolásokkal. Ilyen igazolások hiányában a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összege a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, a támogatás folyósításának évét követő év május hónapjában, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapjában.
A várva-várt rendelet ezeket a törvényi előírásokat egészíti ki a munkáltatók, a bankok (hitelintézetek, kincstár) és a munkavállalók számára az eljárás részletes szabályaival.
A legfontosabbak:
A támogatás folyósításához nem szükséges elkülönített számlát nyitni, a munkáltató a támogatást a munkavállaló által megjelölt, bármely banknál vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a törlesztendő hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja. Ehhez a munkavállalónak nyilatkoznia kell a megjelölt számla számáról és – az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából – arról, hogy hozzájárul az ügylettel összefüggő adatok átadásához hitelintézet részére.
A támogatás adómentességének feltételeit utólag vagy a folyósítást megelőzően a munkáltatónak kell vizsgálnia, de a rendelet lehetőséget biztosít arra is, hogy szerződéses megállapodás alapján helyette a bank vizsgálja meg és igazolja mindezt. A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, illetve az előzetesen már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.
Az adómentesség lényeges feltétele, hogy a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben támogatásban részesül, ideértve, azt is, ha tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerzi meg.
A munkavállaló lakásvásárlás vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak, illetve a banknak átadni a következő okiratokat, bizonylatokat:
– lakás-vásárlás esetén az adásvételi szerződést és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okiratot (vagy a tulajdoni lapot), valamint a vételárnak a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakban történő kifizetését igazoló okiratot;
– lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén az építési engedélyt, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlákat;
– a munkavállaló által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződést, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hitel-törlesztést igazoló okiratot, számla-kivonatot.
A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát az egyes szobák alapterületének nagyságát is tartalmazó nyilatkozat alapján, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint kell meghatározni, az együttköltöző vagy együtt lakó családtagok számát pedig a lakásban lakóhelyként vagy tartózkodási helyként lakó családtagok lakcímkártyáinak másolata, vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja.
Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja.
A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének bármely napjára vonatkozóan vizsgálható, illetve ha a méltányolható lakásigény megállapítása bármely korábbi időpontban, az akkor hatályos rendelkezések alapján már megtörtént, akkor a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával is igazolható.
Lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztésére adott támogatás esetén a következő hitelek vehetők figyelembe:
– a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést,
– az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontja szerinti lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, vagy
– az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az előzőekben említett kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.
A rendelet egyértelműen meghatározza a támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés vizsgálati szempontjait is