Már csak egy hajszál választja el az egészségügyi dolgozókat attól, hogy több év után ismét sztrájkot hirdessenek, mivel február elején kiderült, hogy a kormány gyakorlatilag átverte őket a szakorvosi minimálbér ígéretével. A munkabeszüntetés jogi feltételei azonban finoman szólva sem világosak a sztrájktörvény legutóbbi módosítása óta, amit még a második Orbán-kormány léptetett életbe.

“Azzal, hogy átb…tak minket, már az erkölcsi alapunk is megvan a sztrájkhoz” – írta egy felháborodott orvos az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportban, miután február elején kiderült, nem emelkedett a szakorvosok minimálbére a kormány korábbi, havi nettó 270 ezer forintról szóló ígéretével szemben.

Véleményével nem volt egyedül, “a kormány ismét nyilvánvalóvá tette, hogy hogyan kívánja kezelni, pontosabban nem kezelni a helyzetet. A munkabeszüntetés az egyetlen lehetséges válaszlépés” – írta egy másik orvos kolléga. Hogy az Emmi mennyire mellélőtt a szakorvosok felültetésével, azt jól jelzi, hogy korábban még maguk az orvosok is csak sokadik opcióként gondoltak a munkabeszüntetésre.

Egészségügyi dolgozók figyelemfelhívó vonulásos demonstrációja 2015. július 1-jén

Fotó: Túry Gergely

Mostanra azonban nagyon is “benne van a levegőben”, hogy sztrájkba lépjenek az egészségügyi dolgozók, mondta Álmos Péter, a közel 2700 tagot számláló Facebook-csoport adminja.

Miért nehéz már sztrájkolni is?

A sztrájkképességet a nemrég alakult új egészségügyi érdekképviselet, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSZ) biztosítaná, amely jelenleg a bírósági bejegyzésére vár. Már a megalakulást bejelentő sajtótájékoztatón kimondták, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogyan szólíthatják sztrájkba az egészségügyben dolgozókat.

A sztrájktörvény 2010-es módosítása óta irtózatosan nehéz meghirdetni és levezényelni egy jogszerű sztrájkot – mondta a hvg.hu-nak Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének jogásza, aki a ReSzaSz-t is segíti.

Mivel közszolgáltatásról van szó, az egészségügyi ágazatban csak úgy tartható munkabeszüntetés, hogy az ne gátolja az elégséges szolgáltatás teljesítését.

A probléma ott kezdődik, hogy:

– sehol sincs definiálva, hogy az egészségügyben mi számít még elégséges szolgáltatásnak,

– nincsen erről átfogó megállapodás.

A jogszabályok mindössze annyit írnak elő, hogy az elégséges szolgáltatás mértéke nem lehet kevesebb, mint “a betegek egészségének, testi épségének közvetlen és a súlyos veszélyeztetésének elkerülése”, ami elég tág fogalom. A sürgős, életmenő műtétek biztosan ebbe a kategóriába tartoznak, de például a szakrendeléseknél vagy a háziorvosok esetében elvileg szünetelhet az ellátás.

A helyzetet bonyolítja, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalma akár intézményenként is változhat, egyedi esetekben általában ügyeleti szintet szoktak biztosítani, mutatott rá Szabó. Ha azonban felek nem tudnak megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékéről, akkor egy bíróság dönt, “ami nonszensz”, jellemezte a helyzetet Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országok Szövetségének elnöke.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke – támogatnák az egészségügyisek sztrájkját

Fotó: Fülöp Máté

Ez konkrétan azt jelenti, hogy a pereskedés miatt hónapokba is telhet, mire egy szakszervezet ténylegesen sztrájkot indíthat, addigra simán elképzelhető, hogy megtörik a sztrájkolók lelkesedése. Legutóbb a Szociális Ágazati Sztrájkbizottsága egy hónapig (ami még így is rekordgyorsaságnak számít) pereskedett az Emmivel, mire a bíróság kimondta, hogy mi számít elégséges szolgáltatásnak.

Veszélyes gumiszabály

A sztrájktörvény módosítása során még azzal is nehezítették a sztrájkolók dolgát, hogy a munkabeszüntetés jogellenesnek minősül, ha a munkáltató és a munkavállalók nem működnek együtt egymással, vagy ha sztrájkolók visszaélnek a sztrájkjoggal. Az viszont megint csak értelmezés kérdése, hogy

mi számít visszaélésnek,

az együttműködés hiányának.

Gyakorlati példa erre sincs még. “Ez a sztrájkot szervezők és a sztrájkolók számára egy nagyon veszélyes gumiszabály – magyarázta Szabó Imre, aki szerint – a sztrájk gyakorlati kérdéseiben a bizonytalanság tűnik az egyetlen bizonyosságnak.”

2014-ben ugyan folytak egyeztetések a hatályban lévő sztrájktörvény felülvizsgálatáról, de végül megakadtak ezek a tárgyalások. Épp ezért Szabó úgy látja, tanulságos lehet az egészségügyisek és minden, éppen sztrájkon gondolkozó munkavállalói csoport számára, haa vasutasok az elhúzódó bértárgyalásaik kudarca miatt végül sztrájkba lépnek, ugyanis kvázi akkor “vizsgázna” a sztrájktörvény 2010-es módosítása.

A nehézségek ellenére javában folyik a sztrájk részleteinek kidolgozása. És mint szerdán napvilágot látott, a ReSzaSz Az egészségügy Nemzeti Ügy!” címmel aláírásgyűjtő kampányba kezdett, hogy a kormányzat három éven belül két százalékkal növelje GDP-arányosan az egészségügyre fordított kiadásokat.

Gyorsan összeomlana a rendszer

Nem a sztrájk az egyetlen fegyver az egészségügyben dolgozók kezében: az önkéntes túlmunka megtagadásával talán még komolyabb nyomást gyakorolhatnának a kormányra. Míg egy egyszerű sztrájk miatt nem maradnak el életmentő műtétek, ha az orvosok a túldolgoztatásukat megtagadják, könnyen összeomlana a rendszer.

Fotó: Túry Gergely

Jelenleg ugyanis az teszi lehetővé egész osztályok működését, hogy az orvosok és ápolók a normál órás munkaidejükön túl – részint anyagi okokból, részint kötelességtudatból – elvállalják az extra ügyeletet is. A rendszer néhány hétig fenntartható, ha egyszerre több orvos vagy ápoló tagadja meg a túlórázást, de hosszú távon a kórházak már nem tudnák kisakkozni az ügyeleti beosztást, amit már a betegek is igencsak megéreznének.

Az önkéntes túlmunka megtagadása főleg összehangoltan lenne hatásos, ennek előkészítését már kezdeményezték a csoportban, mondta Álmos Péter. Az akciónak az Achilles-sarka (a lelkiismereti okokon túl), hogy sok orvos nem engedheti meg anyagilag, hogy ne vállaljon be pluszműszakokat, hiszen sokan ebből fizetik be számláikat. A leghatásosabb (és a betegek ellátása szempontjából legbiztonságosabb) fellépést ezért az jelentené, ha egyszerre hirdetnének sztrájkot és tagadnák meg összehangoltan az önkéntes túlmunka vállalását, tette hozzá az orvos-aktivista.

Így sztrájkoltak 2010 előtt

Az elmúlt 25 évben összesen 95 direkt akció volt a szektorban: kilenc figyelmeztető és nyolc “rendes” sztrájk (valamennyi a 2010-es kormányváltás, illetve a sztrájktörvény átírása előtt), melyek mellett 36 tüntetés és több aláírásgyűjtés és tiltakozó akció zajlott. 2002 márciusában például a védőnők szerveztek kétórás országos figyelmeztető sztrájkot. A megmozdulásban közel 2700-an vettek részt. 2004-ben az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete hirdetett heti egynapos figyelmeztető sztrájkot, ez volt az utóbbi évek legnagyobb ilyen jellegű megmozdulása. 2008-ban az egri Markhot Ferenc Kórházban tartottak kétórás sztrájkot, akkor 526 dolgozóból 206-an nem vették fel a munkát.