EnglishEnglishYoutubeYoutubeRSSRSSFacebookraFacebookra

Menni vagy maradni - ez tényleg kérdés?

Napjaink aktuális témája a fiatalok elvándorlása, ezért a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) Ifjúsági tagozata konferenciát szervezett a migrációról, a fiatalok elvándorlási szokásairól. Milyen mértékben létezik egyáltalán ez a jelenség és vajon mi áll mögötte, milyen következményekkel jár? - a konferencia résztvevői ezekre a kérdésekre keresték a választ.

Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozással, 2004-ben nyílt meg a lehetőség arra, hogy az uniós országokban minden különösebb nehézség nélkül állást vállalhassanak a magyarok. Azóta - mivel nem szükséges munkavállalási engedély - nem készülnek statisztikák arról, hogy hányan is éltek ezzel a lehetőséggel, hányan dolgoznak az EU-ban. A kérdés az, hogy szükség van-e a magyar munkaerőre külföldön?

Kiket várnak tárt karokkal?

Az Eures nemzetközi állásközvetítő oldalt böngészve kiderül, hogy az uniós tagállamok melyikébe várják szeretettel a dolgozni vágyókat: jelen pillanatban az Egyesült Királyság 630 ezer olyan állást kínál, melyre szerte Európából várják a jelentkezőket. Németországban 350 ezer körül van ez a szám, míg Magyarországon mindössze 7589 olyan álláshirdetés van jelenleg, melyre az egész EU-ból várják a jelentkezőket. A számok azt mutatják, hogy míg Magyarország kevéssé, addig más uniós országok igenis nyitottak a külföldi álláskeresők felé - mondta Bálint Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója. Kérdés persze, hogy milyen állásról van szó. Az Egyesült Királyság kizárólag a szakképzett munkaerőt várja, főként energetikai, építőipari és pénzügyi területen, Németországban az egészségügy, az állattenyésztés területéről várnak szakembereket, de szükség van zenészekre és nyelvtanárokra is. Ami Magyarországot illeti, nálunk főként szakképzetlen munkaerőt akarnak a cégek felvenni külföldről. Ez is azt mutatja, hogy képzetlen, nyelveket nem beszélő munkaerőből az EU köszöni, de nem kér - mondta Bálint Adrienn. Sokan gondolják, hogy ott akár így is lehet boldogulni - pedig valószínűleg nem, hiszen már az egész EU-ban pang a munkaerőpiac.

Ide csak a hülye jön vissza?

Egy ország igenis tud profitálni a munkaerő szabad áramlásából. Mégpedig akkor, ha a képzett munkaerő kimegy, tapasztalatot szerez, majd visszajön - ebben a tekintetben a konferencia összes résztvevője egyetértett. Téglásy Kristóf az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságügyi főosztályvezetője is azt mondta, a kormányzat támogatja, hogy a fiatalok kint tanuljanak és dolgozzanak, de a cél az, hogy jöjjenek haza. Ezt a célt szolgálta volna a hallgatói szerződés, melynek azonban rossz üzenete miatt már idén romlottak a beiskolázási arányok - hangzott el a konferencián. Ide csak a hülye jön vissza - hallani sokszor. A Gyere Haza Alapítvány szerint pont a hülye nem jön, és szeretnék, ha ez a mondás végre feledésbe merülne. Igenis jöjjenek vissza, van értelme, jó itt élni - véli Kovács Péter, a Gyere Haza Alapítvány egyik alapítója. Véleménye szerint diplomás munkanélküliség mint olyan nem létezik. A statisztikák szerint 3 százalék alatt van, azaz egy nyelvtudással bíró diplomás igenis talál állást, ha akar. Az persze már nem biztos, hogy éppen a diplomájának megfelelő területen, ezért felmerül a kérdés, hogy megérte-e az államnak abba a bizonyos diplomába pénzt fektetni? De sajnos ma már olyan állásokhoz is diplomát kérnek, melyhez egy középfokú végzettség pontosan elég lenne.

Felsőfokú végzettségű van, szakképzésben részt vett nincs

Ugyanilyen irányú tapasztalatairól beszélt Bálint Adrienn is a munkaadók részéről: munkaadói igények szerint például nagyon-nagy lenne a szükség vegyésztechnikusokra, de abból alig van. Ellenben vegyész túl sok is. Nosza, képezzük át a vegyészt vegyésztechnikussá - igen ám, de ez utóbbihoz nem kellett volna egyetem, elég a középszintű képzés. Bálint Adrienn szerint óriási szükség lenne a szakképzés átalakítására, arra hogy az igények után menjen a szakképzés. Nagyon le vagyunk maradva az érettségizettek foglalkoztatásában, mondta Szabó Imre, a MOSZ tagozati elnöke. A cél a duális rendszerű oktatási átalakítás lenne, a szakképzést fel kellene fejleszteni. Óriási hangsúlyt kell fektetni a gyakorlat megszerzésére, hiszen az álláskeresők rengetegszer szembesülnek azzal, hogy ugyan a képzettségük megvan, de nincs gyakorlatuk. Túlképzett, alulképzett, nincs gyakorlata - ezekkel a problémákkal gyakran találja szemben magát a munkakereső. Az ifjúsági munkanélküliség tekintetében a 8. helyen állunk Európában - vannak nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévő tagállamok. A 15-24 év közöttiek 50 százaléka nem dolgozik Spanyolországban és Portugáliában, nálunk olyan 60 ezerre tehető az állástalan 15-24 év közöttiek száma. Nem javított a helyzeten az új Munka Törvénykönyv sem, ugyanis a fiatalt még könnyebb kirúgni és ugyan a Munkahelyvédelmi Program tűzoltásnak jó volt, de nem tudni, hogy hosszú távú lesz-e a siker. Az új Munka Törvénykönyve itt-ott még korrekcióra szorul, véli Szabó Imre, hiszen az alkalmazása közben kiderült néhány értelmezhetetlen dolog. A képzett szakemberek nagyon hiányoznak a magyar piacról: hegesztőmérnök, aki nyelveket beszél például egyáltalán nincsen Magyarországon. Elmentek, valószínűleg Németországban dolgoznak mindannyian. Kovács Péter munkaerő-közvetítőként nem egy ilyen kint dolgozó magyart csábított már haza. Tulajdonképpen ebből a hazacsábítási ötletből indult el a KarrierPont és a Gyere Haza Alapítvány. Sok kint dolgozó magyar ugyanis hazajönne, ha találna itthon megfelelő állást, ha úgy érezné itt is tud magas nívón élni. Nekik nyújtanak karrier-tanácsadást, segítenek felkészülni a magyar állásinterjúkra, a magyar munkaerő-piaci helyzetre. Az alapítvány honlapján olvashatók a hazatelepülők történetei, kinek hogyan ment a visszailleszkedés. Az alapítvány ma már támogatókra is lelt: egyrészt a kormányzat részéről, másrészt a Budaörsi Önkormányzat oldaláról. Ugyanis Budaörsön úgynevezett Fecske-házat hoztak létre, melyben a hazatelepülők kedvezményesen otthonra lelhetnek, az önkormányzat segít nekik helyben állást találni - hiszen egy városvezetés számára is fontos lehet, hogy elmondhatják magukról, ide visszajöttek külföldről a kint élő magyarok.

Fiatalkori lázadás és nyugdíjaskorú családegyesítés

Bauer Béla szociológus szerint nagyon fontos vizsgálni egy adott ország migrációs potenciálját. Ez azt jelenti, hogy hányan akarnak elmenni - ők nem mind mennek el, de nyitottak egy ilyen lehetőségre. A legtöbben a tizenévesek közül akarják lecserélni a hazájukat, náluk az okok anyagi elégedetlenséggel magyarázhatók. A náluk idősebbek már más okokat neveznek meg, főként a politikai-gazdasági helyzettel magyarázzák azt, hogy el szeretnének menni. És még egy generációban, a 60 év felettiek körében nagy a migrációs potenciál. Ennek oka a családegyesítésre vezethető vissza: a nagymamák és a nagypapák a külföldön élő gyerekeik-unokáik után erednek. Nyilván a nyelvtudás megléte miatt leginkább a fiatalok gondolkoznak a külföldi letelepedésen, Bauer Béla szerint emellett az elmenni szándékozóknak a nemzeti identitás kevésbé fontos tényező az életében. Nemek tekintetében nincs különbség, mind a férfiak, mind a nők ugyanolyan arányban mennének el. Fontos szempont továbbá az is, hogy van-e külföldön már rokon, ismerős, van-e hová menni?

Ott majd kolbászból lesz?

Vajon mit várnak a kinti élettől az elmenők? A szociológus szerint jól fizető munkát, szociális védőhálót és tanulási lehetőséget. Sok itthon becsődölt vállalkozó vette nyakába Európát, hogy ők milyen sikerrel jártak kint, arról sajnos nincsenek statisztikák. A magyarok többsége Németországot célozza meg, ott várják a magasabb életszínvonalat. A befogadó országok részéről is van előny a külföldi munkavállalók alkalmazásának: egyrészt van, aki elvégzi azt a munkát, amire esetleg helyben nem találnának embert, színesedik és fiatalodik a társadalom. Árnyoldala is van: ahol sok a bevándorló, ott felerősödik a diszkrimináció, az idegenellenesség - ahogy az éppen most Görögországban a sok albán betelepülő miatt tapasztalható. Sok helyen a lakóhelyi szegregáció is kialakul, így léteznek komplett lengyel és magyar házak is például Londonban. Ez egyébként a migránsoknak sem jó, hiszen így nem tanulják meg az adott ország nyelvét, nem létesítenek helyi kapcsolatokat. További árnyoldal, hogy sokszor a bevándorlók nem azonos fizetést kapnak, nekik alacsonyabb jár, Nagy-Britanniában például már nagy szó, ha valaki eljut addig, hogy "angol fizetést" kap. Ez a jelenség nem lenne megengedhető, de a bevándorlók magas fokú kiszolgáltatottsága miatt létezik. A kibocsátó országok részéről is vannak kedvező és kedvezőtlen oldalai az elvándorlásnak. Az agyelszívás nem jó, de például ha a kint dolgozó hazaküldi a családnak a fizetését az kedvező hatású lehet. Főként fiatalok mennek el, akik aztán kint szülik meg a gyermekeiket - ez sem jó. Mindennek ellenére kár lenne kongatni a vészharangot a szociológus szerint. Vannak olyan uniós tagállamok (például Lengyelország, Románia), ahol sokkal nagyobb a migránsok aránya Magyarországon a népességhez képest.

Forrás: HRportál

1956 Katonai története
125 éves a Rerum novarum

Munkavállalók Világa

Páratlan héten: kedd: 20.30
ismétlés:péntek: 22:30, hétfő: 11:00, kedd:17:30

Jogi segítség a munka világában - Echo Tv

moszpiktocart

MOSZ kártya kedvezményekKattintson a kártyán levő logókra

Euro Discount Club VODAFONE OTPBank [...]

Jogpont

Jogpontok_logoINGYENESEN HÍVHATÓ TELEFONSZÁM:

06 80 77 88 00

ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő :8 - 20h-ig Kedd: 11 - 20h-ig Szerda: 11-19h-ig Csütörtök: 11-19h-ig Péntek: 8-19h-ig

Belépés a szakszervezetbe

Feliratkozás hírlevelünkre

Ha gmailt használ és fontosak vagyunk az Ön számára, kérjük "csillagozza" be hírlevelünket a "Beérkező leveleknél"

Regisztráljon és kérdezzen!

A jogász válaszol

Tisztelt Munkástanácsok!

 2013.év elejétől a munkáltatóm ledolgoztatja a reggeli (munkaközi szünet) idejét (napi 20 perc)....

Varga Mihály Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Palkovics Imrének