Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) és a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ) az elmúlt héten sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy demonstrációs bizottságot hoznak létre, mert a munkáltató megsértette a tavaly decemberben kötött 2016-ra szóló bérmegállapodást. Ezek után a Magyar Posta menedzsmentje ígéretet tett arra, hogy április végéig újra asztalhoz ül a szakszervezetek vezetőivel, ezért az érintettek egyelőre felfüggesztették a demonstráció szervezését.

A Magyar Posta Zrt. menedzsmentje április végéig újra leül az érdekképviseletekkel, hogy az első negyedévi üzleti eredmények alapján megvizsgálják, milyen lehetőséget látnak év közben a bérkorrekcióra – mondta Szarka Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója.

Ismertette, az 500 ezer forint feletti sávban csak egyedi bérkorrekciók voltak, amire a menedzsmentnek joga van. Ezeken túl a bérfejlesztés az elmúlt években csak az 500 ezer forint alatt keresőket érintette, minden évben.

Arról is beszámolt, hogy 2012-2016. között 35 százalékos keresetnövekedés volt az 500 ezer forint alatt keresőknél, amiből 21,3 százalék alapbérfejlesztés volt, a többi emelés egyéb jogcímen történt.

A premizált vezetői kör bruttó keresete 2012-2016 között nominálisan 5,4 százalékkal csökkent. A nem premizált vezetői kör alapbére ebben az időszakban nem emelkedett, bruttó keresetük az egyszeri juttatások miatt 0,7 százalékkal emelkedett. Hozzátette, a premizált munkakörök száma 2012-2016 között 29 százalékkal, 146-ról 103-ra csökkent.

Budapest, 2016. április 11., hétfő (MTI) – Demonstrációs bizottságot hoz létre a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ), mert a munkáltató megsértette a tavaly decemberben kötött 2016-ra szóló bérmegállapodást – jelentették be hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten. Ha a Budapestre tervezett demonstráció nem vezet eredményre, akkor sztrájkbizottságot alakítanak.

Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) elnöke elmondta, a posta honlapján közzétett vezetői bérezésekből kiderült, hogy esetükben a munkáltató béresítette a prémium egy részét, ezzel a bérmegállapodással ellentétben bérfejlesztést adott az 500 ezer forint havi fizetés felett is, ami 24 százalékos béremelést jelent szemben az 500 ezer forint alatt keresők átlag 4 százalékos fizetésemelésével, és ezt a bérfeszültséget nem fogadják el.

Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezete(KÉSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a postán dolgozó munkavállalók túlterheltek, és ezen változtatni kell.

Mindkét szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy kompromisszumra törekednek, kidolgozzák javaslatukat a jelentős bérfeszültséggel járó elfogadhatatlan helyzet rendezésére, illetve a munkavállalói túlterheltség mérséklésére.

Ádám István nem fejtette ki a helyzet rendezésére szánt konkrét javaslatukat, de abban gondolkodnak, hogy az 500 ezer forint alatt keresőknél is hajtson végre a munkáltató bérfejlesztést az ösztönzésre rendelkezésre álló keretből.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben felerősödtek a munkavállalók bérrel kapcsolatos akciói. Szerinte e mögött az húzódik meg, hogy a 2008-as válság miatt a munkavállalók jelentős áldozatot hoztak, és a mostani gazdasági növekedés eredményéből részesedni szeretnének.
A Munkástanácsok elnöke kiemelte: általános jelenség, hogy az állami cégek vezetőinél a 2 millió forint bérplafon megemelése általában 150 százalékos bérfejlesztést jelent, elfogadhatatlannak tartják, és tiltakoznak az aránytalan béremelés ellen.