Komárom-Esztergom megye fele ingázik a munkahelye és az otthona között

 

2016. június 4.

A megye foglalkoztatottjainak 47 százaléka nem a lakhelyén dolgozik, a közel 112 ezer munkavállalóból 61 ezer naponta ingázik otthona és munkahelye között – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.

Komárom-Esztergom megye országosan is mobilis megyének számít, bár Budapest és a nagy ipari városok környékén sokkal nagyobb a napi vándorlás: a Pest megyében élőknek kétharmada ingázik naponta, de Győrbe, Miskolcra, Székesfehérvárra, Zalaegerszegre is sokan indulnak munkába más településekről. Az ingázók legfőbb célpontja Budapest, ahová hét megyéből százezrek járnak be naponta. A statisztikából az is kiderül, a Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon arányaiban sokkal többen ingáznak, mint az Alföldön – Hajdú-Biharban, Bácsban, Békésben Csongrádban csak az alkalmazottak nagyjából negyede –, ahol sokkal többen élnek a mezőgazdaságból.

A megye ingázóira jellemző, hogy többségükben az alacsonyabban kvalifikáltaknak kell az ipari parkokba járniuk dolgozni – a nagy tatabányai és oroszlányi üzemekbe elsősorban betanított munkásként –, csak a Győrbe vagy a fővárosba bejárók között magasabb az érettségizettek aránya. Leginkább a 30-49 éves korosztály vállal munkát távolabb az otthonától, de beszédes, hogy az 50 felettiek nagyobb arányban szerepelnek az ingázók között, mint a 30 év alattiak – utóbbiak közül sokan inkább a külföldet választják, míg 50 felett nagy távolságokra már kevéssé fogékony az ember, ha munkáról van szó.

Megyénkből jellemzően a győri Audiba járnak sokan dolgozni a gyár által biztosított munkásszállító buszokkal, de hasonló a helyzet a Spar és a Tesco bicskei logisztikai központjába ingázókkal is. Budapestre jellemzően a diplomás munkavállalók járnak Tata és Tatabánya térségéből. Ők általában középvezetői beosztásban dolgoznak ismert nemzetközi társaságoknál.

Egy szakértő véleménye szerint bizonyos távolságok fölött azért sem szeretik a cégek a bejárókat, mert a hosszas utazás miatt a dolgozó fáradtan kezdi meg a munkanapját, így romlik a teljesítménye. – Ha valaki egy-másfél órát tölt a buszon munkába, illetve hazafelé, az mindig fáradt – jegyezte meg. – Ha minden klappol számára, akkor is 12 órát vesz el a napjából a munka és a munkába járás, nem marad idő a családjára, pihenésre, ügyintézésre. Hosszú távon ez nem megoldás.

Ennek ellenére sok településen a többség még ilyen feltételekkel is szívesen munkába állna. Még mindig jobb, nagyobb a becsülete, s főleg jövedelmezőbb, mint a közmunka.

Forrás:kemma.hu

2016-06-06T13:18:46+00:00 2016. június 6.|