EnglishEnglishYoutubeYoutubeRSSRSSFacebookraFacebookra

Rólunk írták

Aláírásgyűjtést kezd a Munkástanácsok Országos Szövetsége a foglalkozás-egészségügyi ellátás javításáért, illetve a férfiak és nők béregyenlőségének eléréséért; támogatják ugyanakkor azt a népszavazási kezdeményezést is, amelyet szakszervezetek a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáért indítottak.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke az érdekképviselet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: két szakszervezeti konföderáció elkezdte az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony után. A Munkástanácsok egyetért a céllal, és aláírásra kéri tagjait, szimpatizánsait.

A Munkástanácsok ugyanakkor úgy gondolja, nem elég a nyugdíjazásban a nők és a férfiak egyenjogúságát megteremteni, meg kell szüntetni a nők hátrányát a bérezésben, valamint arra is oda kell figyelni, hogy 40 év után ne rokkantként, betegen menjenek nyugdíjba a munkavállalók – hangsúlyozta Palkovics Imre.

Ezért az érdekképviselet támogatást kér a pénteken kiadott petíciójában megfogalmazott követelésekhez és javaslatokhoz – közölte. Magyarországon a krónikus betegségek csaknem egyharmadát a foglalkozás-egészségügy rendszerében diagnosztizálják – ismertette az érdekképviselet elnöke. A Munkástanácsok ezért petíciójában indítványozza, hogy a munkahelyi környezetből és a munkavégzésből adódó egészségkárosító kockázatok feltárásakor kötelezően legyen jelen a szakszervezetek képviselője is a munkáltató, a foglalkozás-egészségügyi szakorvos és a munkabiztonsági szakember mellett.

Kérik, hogy a foglalkozás-egészségügyi megbízás vagy pályáztatás esetén az elbírálásnál ne a “kialkudott” ár, hanem a szakmai kritériumok megléte vagy hiánya legyen a verseny tárgya.

Javasolja a szakszervezet a munkavállalók kötelező tájékoztatását és oktatását a munkahelyi egészségkárosító kockázatokról, hogy a dolgozók tudatosan működhessenek közre egészségük megőrzésében.

A petícióban hangsúlyozzák azt is: a férfiak és a nők is 40 év munkaviszony után mehessenek nyugdíjba, ugyanakkor a 40 év alatt azonos munkáért azonos bér járjon.

Az egyenlő bért a hazai és a nemzetközi jog is megköveteli, a gyakorlatban mégis 20 százalék feletti általános eltérés van a bérezésben a férfiak javára, míg a felsővezetőknél ez a 30 százalékot is meghaladja – hangsúlyozta Palkovics Imre.

A Munkástanácsok szerint meg kell teremteni a nemek közötti kereseti különbség ellenőrzésének szabályozási és szervezeti alapjait. Létre kell hozni egy, a kormányzat és a szakszervezet képviselőiből álló bizottságot, amelynek feladata a nemek közötti kereseti különbség megszüntetésének támogatása, végrehajtása, illetve a panaszok kivizsgálása.

A Munkástanácsok elnöke kifejtette: a munkavállalói támogatással megerősítve kívánnak tárgyalásokat kezdeni az arra jogosult fórumokon.

- MTI -Bővebben

Mint ahogyan a szakmai elemzésekből is látható, a foglalkoztatás terén jelentős a munkaerő mobilitása, a munkaerő szabad áramlásának uniós elve alapján. Becslések alapján az Európai Unióba a későbbiekben csatlakozott országokból mintegy 5 millió munkavállaló vándorolt el a fejlettebb régiókba. A jelentős munkaerőmozgás iránya a később csatlakozott, gazdaságilag fejletlenebb országokból a fejlettebbekbe irányul, és fő mozgatóereje a bérekben, jövedelmekben meglevő jelentős különbség. Ez a változás számos előnnyel járhat a befogadó országok számára, igen hátrányosan érinti a kibocsátó országokat. E folyamat eredményeként a felmérések alapján a 20-40 év közötti nagyrészt jól képzett szakemberek hagyják el az országokat. Különösen veszélyes ez a folyamat egyes szakmák vonatkozásában, melyek leginkább az egészségügyi foglalkozások, orvosok, kutatók, ápolók, szociális gondozók, igen nagy részben az állami szektor dolgozói.

A kivándorló képzett szakemberek képzési költségei igen magasak, egy orvos kiképzése több tízezer euro nagyságrendre rúg, de az egyéb egészségügyi szakmákban is igen költséges a képzés. Magyarországon és sok más országban is a közpénzből finanszírozzák ezeket a képzéseket, annak reményében hogy a kiképzettek gyógyítják a betegeket a hazai kórházakban és egészségügyi intézményekben. Mivel  az elvándorlás folyamatos, és figyelemmel az öregedő lakosság miatti igények növekedésére a munkaerőre gyakorolt vonzás igen jelentős, egyre nagyobb munkaerőhiány jelentkezik a jelentős és költséges képzések ellenére.

Ha csak 10 000 euróra becsüljük az érintett szakmában 1 munkaerő szakmai kiképzésének költségét, akkor százezer ember kiképzése 1000 000 000 Euro-ba kerül.

Tény , hogy a kevésbé fejlett régiók a befizetett tagdíjakat meghaladó támogatásból részesülnek az unióból, ezek a források nem fordíthatóak a kiképezendő fiatalok, alapképzésére, különösen nem a belső szükségletet meghaladó képzésekre.

Vélhetően az  Európai Uniónak mint közösségnek nem érdeke, hogy bármely országában felboruljon az egészségügyi ellátás a szükséges személyzet hiányában , már csak a jelentős nemzetközi lakossági forgalom miatt sem. Ugyanakkor nem várható el, hogy a szegényebb országok saját szűkös költségvetésük terhére, képezzék ki a gazdagabb országok munkaerejét.

Másrészt a nagy számú munkaerő eláramlás még nagyobb terhet ró azokra, akik maradnak, aminek következménye,hogy a ledolgozott munkaidő különösen az egészségügy terén egyre magasabb, a dolgozók egészségét veszélyezteti,és erősíti a szakmából való eláramlást.

A megoldás több irányú lehet:

-A munkaerő-szükséglet előrejelzése a hiányszakmákban alapozva akár a CEDEFOP, akár más európai intézmény szakmai bázisára.

- Nagyobb számú, ingyenes és támogatott ifjúsági és felnőtt  képzés az unió minden országában a hiányszakmákban /egészségügyi foglalkozások ,szociális gondozás, informatikai képzések stb./

- Egy európai szakképzési Alap létrehozása, amelyből a kiemelt szakmák képzésre támogatást kaphatnak azok az intézmények, országok, akik jelentős munkaerő veszteséget szenvedtek el az adott szakmákban kivándoroltak miatt.

- Bérminimumok elfogadása egyes a munkaerőmozgásnak leginkább kitett szakmákban, az Európai Unióban annak érdekében, hogy a gazdasági okokból, a kivándorlással bekövetkezően várható összeomlás az egészségügyi és szociális ellátó rendszerekben elkerülhető legyen a fejletlenebb országokban is.

Az uniós források felhasználási lehetőségeinek áttekintése, és a felhasználási szabályok módosítása

- Európai szintű összefogás szükséges a probléma megoldására a veszteségek csökkentése, a szükséges munkaerő utánpótlás biztosítása érdekében.

Az Európai Unió Foglalkoztatásügyi Bizottságának válaszlevele

Bővebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt ünnepi Választmányi Ülés!

Üdvözlő hozzászólásomnak ezt a címet adtam: A KÉSZ véleménye az életminőségről és a munka világáról. Elöljáróban leszögezem: nyilvánvaló, hogy Szövetségünk elfogadja az Egyház szociális és társadalmi tanítását, és fontosnak tartjuk annak megismerését. Sok helyi csoportunkban ezért tanulmányoztuk és megvitattuk az erről szóló pápai enciklikák sorát. Most azonban nem ezekkel a dokumentumokkal szeretnék foglalkozni, hanem azt a kérdést járom körül, hogy az emberi élet veszélyes üzem-e, tudjuk-e befolyásolni az életminőséget. Minden ember a környezetében él, amiben hagymalevél szerűen három zónát különíthetünk el: a mikro-, mezo- és makrokörnyezetet, és ezek társadalmi környezet, fizikai környezet, munkakörnyezet valamint lakóhelyi és egyéb környezet kvadránsokra oszthatók. Ha egy olyan, a munka világától látszólag távol álló civil szervezet, mint a KÉSZ, jobbítani kíván az ember és környezete kapcsolatán, számtalan működési területet találhat. Teljes körű felsorolástól most el kell tekintenem, csak példákat említhetek:

  • a közvetlen, vagy mikrokörnyezetben – a családi élet harmóniáját,
  • a közvetett, vagy mezokörnyezeben – a településfejlesztést,
  • a távolabbi, vagy makrokörnyezetben – Magyarország konzervatív értékeit.

A környezetből különféle megterhelések érik az embert. Megterhelésnek tekintünk minden olyan külső hatást (pl. magas külső hőmérséklet) és a szervezet belső környezetében lezajló változást (pl. láz fellépése), amely befolyásolja a szervezet alkalmazkodási mechanizmusait (mindkét említett példa esetében pl. az értágulat létrejötte a bőrben és a bőralatti szövetekben).

A megterhelés értelemszerűen igénybe veszi a szervezetet. Az igénybevétel a megterhelésre bekövetkező funkcióváltozások összessége, amely azonos nagyságú megterhelés hatására is egyénenként és esetenként különböző mértékű lehet. Példaként említhető egy 80 kg-os súly felemelése egy filigrán hölgy és egy kisportolt férfi számára derékfájással vagy anélkül.

A mindennapi élet során törekednünk kell arra, hogy mind a megterhelés, mind az igénybevétel optimális legyen, azaz a túlzott terhelést és az alulterhelést egyaránt kerülni kell.

Ha befolyásolni akarjuk a fentieket, a megterhelés oldaláról például felhívhatjuk a figyelmet az alul- vagy túlterhelés veszélyeire, az igénybevételnél segíthetjük a hátrányos egyéni és eseti különbségek felszámolását (pl. tanulási nehézségek, fogyatékkal élők munkavégzése, elmaradott kistérségben élők), illetőleg programjainkkal támogathatjuk a maximális teljesítőképesség kifejlesztését és fenntartását (pl. stressz-kezelő tréningek).

Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint (Ottawa Charter, 1986.) „az egészség olyan állapot, amelyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi, munka- és közösségi szerep, a fizikai, biológiai és társadalmi stresszel való megküzdés képessége, a jól-lét érzése, a betegség és a korai halál rizikóitól való mentesség jellemez.”

Az egészséget számos környezeti faktor fenyegeti, és ezáltal ronthatja az életminőséget. Ezek öt csoportba oszthatók: fizikai, kémiai, biológiai, balesethez vezető és pszichoszociális tényezők. Hatásukat az érintett személy neme, életkora, fizikai állapota, személyiségjegyei, tápláltsága, genetikai adottságai és betegségei előnyösen vagy hátrányosan módosíthatják. A civil szervezetek szerepével kapcsolatban triviális példa az atomenergia békés és biztonságos felhasználásának, a biológiai és vegyi fegyverek tilalmának, az alkohol- és drogabusus, valamint a dohányzás elleni küzdelemnek az említése. Napjainkban inkább az emberi kapcsolatok építésének és ápolásának, a munkarend ennek érdekében történő befolyásolásának és a személyiség fejlesztésének van fontos szerepe. Utóbbiak a lelki egészség témakörébe tartoznak, ami az egészségfejlesztés egyik fontos célterülete. A WHO 1986-ban kiadott Ottawai Állásfoglalásából az egészségfejlesztéssel kapcsolatban három gondolatot emelek ki:

Elsőként: „Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy növekvő mértékben ellenőrizhessék saját egészségüket és javíthassák, fejleszthessék azt.” Másodjára: „Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi élete díszletei között ott, ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret.” Végezetül: „Az egészségügyet a klinikai és kuratív szolgáltatásokon túl fokozatosan el kell mozdítani az egészségfejlesztés irányába.”

Mivel az Ottawa Charterből vett harmadik idézetben megfogalmazott ajánlás az elmúlt közel 30 évben nem valósult meg, hiszen az egészségfejlesztést alig támogatják, annak eszközeivel eszközeivel csak önszorgalomból élhetünk, úgy vélem, hogy Szent Lukács evangéliumának mintegy 2000 éves gondolata (Lukács 17, 7-10) napjainkban is aktuális. Ebből csak rövidítve idézek: „Így ti is, miután megtettetek mindent, amire parancsot kaptatok, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk, nem tettünk többet, mint ami kötelességünk.”

Karinthy Frigyes szerint a munka „pontos definíciója: amit nem csinálok szívesen.” Ennél sokkal optimistább Anatole France véleménye: „A munka olykor boldoggá és mindig elviselhetővé teszi az életet.” A KÉSZ nevében azt kívánom a Munkástanácsok Országos Szövetségének, hogy még hosszú ideig munkálkodhasson az optimista verzió megvalósulásáért.

Bővebben
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt mondta: támogatják a szabályozás bevezetését, annak kezdeményezői voltak tíz éve. Visszataszítónak nevezte, ahogy multik és nagybefektetők azon aggódnak, mi lesz a munkavállalókkal. Ez felháborító cinizmus a részükről, az a megoldás, hogy fizessék meg normálisan a hét öt napján a dolgozóikat – jelentette ki, hozzátéve: egy női fizikai dolgozó átlagkeresete bruttó 121 500 forint, nettó 79 600 forint, eközben a létminimum ugyanezen kategóriában 87 500 forint. Palkovics Imre szólt a szakszervezeti jogok megerősítésének szükségessége mellett is, és azt mondta, szerinte nem kell tartani elbocsátásoktól sem.Bővebben
Reálisnak tartja a minimálbér emelését a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Palkovics Imre szerint úgy kell emelni a fizetéseket, hogy az elérje a létminimum összegét. Ehhez szerinte csak a szándék fontos.
Palkovics Imrét Réder Kristóf kérdezte: A RIPORT MEGHALLGATHATÓ ITT
 
Bővebben

Palkovics Imre a Napi Aktuálisban!

10 perctől

a riport letölthető ITT

 Bővebben

Vészesen nő a munkanélküli fiatalok aránya? Vendég: Szabó Imre ifjúsági tagozatvezető (MOSZ).

http://echotv.hu/napi-aktualis-2013-11-28-napi-aktualis-2-resz

Bővebben

Palkovics Imre a Hír TV Magyarország élőben című műsorában azt mondta: a multicég esetében 5-10 milliárd forintos éves nyereségről van szó.

„Amellett, hogy ilyen profitra tesznek szert multinacionális kereskedelmi cégek – egyes cégek, és nem általánosítunk –, még mindig nem volt nekik elég. Ha igaz az a felvétel, amely kikerült a nyilvánosság és a sajtó elé, akkor felháborító, hogy ilyen módon, ilyen pitiáner összegeket elvesznek a munkavállalóktól” – mondta Palkovics Imre. Forrás: Hír TV
Bővebben
1956 Katonai története
125 éves a Rerum novarum

Munkavállalók Világa

Páratlan héten: kedd: 20.30
ismétlés:péntek: 22:30, hétfő: 11:00, kedd:17:30

Jogi segítség a munka világában - Echo Tv

moszpiktocart

MOSZ kártya kedvezményekKattintson a kártyán levő logókra

Euro Discount Club VODAFONE OTPBank [...]

Jogpont

Jogpontok_logoINGYENESEN HÍVHATÓ TELEFONSZÁM:

06 80 77 88 00

ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő :8 - 20h-ig Kedd: 11 - 20h-ig Szerda: 11-19h-ig Csütörtök: 11-19h-ig Péntek: 8-19h-ig

Belépés a szakszervezetbe

Feliratkozás hírlevelünkre

Ha gmailt használ és fontosak vagyunk az Ön számára, kérjük "csillagozza" be hírlevelünket a "Beérkező leveleknél"

Regisztráljon és kérdezzen!

A jogász válaszol

Tisztelt Munkástanácsok!

 2013.év elejétől a munkáltatóm ledolgoztatja a reggeli (munkaközi szünet) idejét (napi 20 perc)....

Varga Mihály Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Palkovics Imrének