EnglishEnglishYoutubeYoutubeRSSRSSFacebookraFacebookra

Külföld

Biztonságosabb és egészségesebb munkahely mindenkinek – Az Európai Unió munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra irányuló jogszabályainak és politikájának modernizálása Bővebben

EUCDW Newsletter

Dear friends,

You can find the latest news on our events and positions on www.eucdw.org! Position papers

Upcoming and recent events

Also new

With best regards,

Lawrence Cappelle EUCDW Head of Office

Lawrence Cappelle

EUCDW Head of Office

European Union of Christian Democratic Workers

EUCDW c/o EPP

10, rue du Commerce | Brussels, B-1000

Tel.: +32-2-285 41 64 | Mobile: +32 472 81 68 57  

Fax: +32 2 285 41 41 

Email : eucdw@epp.eu

 Bővebben
Varsó, 2017. február 2-4.

A Varsóban zajlott konferencia témája a társadalmi párbeszéd – a társadalmi párbeszéd kifejezés a kétoldalú és háromoldalú információ, konzultálás és tárgyalási megállapodások széles skáláját hivatott lefedni jelenlegi helyzetéről és felépítéséről szólt Lengyelországban és a kiválasztott európai országokban. Az esemény fő támogatói és szervezői az EZA, az Európai Unió és a lengyel NSZZ Solidarnosc voltak. A konferencián 13 európai ország résztvevői voltak jelen.A megnyitón Piotr Duda, a Társadalmi Párbeszéd Tanácsának előző, a Solidarnosc jelenlegi elnöke tartott köszöntő beszédet. Felszólalásakor két kérdést tett fel. Szükséges-e változtatni a társadalmi párbeszéd jelenlegi struktúráján és ha igen, milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a társadalmi párbeszéd megőrizze jelentőségét a jövőben is. Kifejtette azt is, hogy a kulcs a megértéshez a párbeszéd, illetve mindenkinek érdeke a háromoldalú egyeztetés. Sikernek könyvelte el, hogy a 2013-ban feloszlott 1 társadalmi párbeszéd, immáron másfél éve újra sikeresen működik Lengyelországban.

Az egyeztetések patrónusának nevezte a jelenlegi lengyel köztársasági elnököt, Andzrej Dudát. Kiemelte, hogy a Társadalmi Párbeszéd Tanácsának (Rada Dialogu Spolecznego) havonta kell felülvizsgálnia a működését és új javaslatokat kidolgoznia a hatékonyság növelésére. Felszólalt még Elzbieta Witek, a lengyel miniszterelnökségi hivatalt vezető miniszter asszony.Beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány és a szakszervezetek álláspontja sosem lesz azonos, de a párbeszédnek köszönhetően lehetőség nyílik az érdekegyeztetések megerősítésére. A megnyitó utolsó felszólalója Józef Mozolewski, a Solidarnosc alelnöke volt, aki sajnálatát fejezte ki annak, hogy a Nyugat-európai országokban a társadalmi párbeszédek jelentősége évről évre csökken. A konferencia következő részében az Ausztriában, Lengyelországban és Bulgáriában működő társadalmi párbeszédekről tartottak előadásokat. Az osztrák oldalról Andreas Gjecaj, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség titkára tartott előadást. Fontosnak tartotta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a rohamos globalizáció következtében elhanyagolt ágazatok érdekeinek védelmére. Kitért arra is, hogy szükséges a társadalmibiztosítási rendszer megerősítése Ausztriában, hiszen az erősebb vállak, többet bírnak. Kiemelte, hogy céljuk a munkáltató és a munkavállaló közötti párbeszéd megerősítése. Büszkeséggel mutatta be, hogy az osztrák munkavállalók 98%-a ( kb. 3 millió ember) tagja a Munkáskamarának, amelyek jelentősége az összes szektorban számottevő. Bemutatta az osztrák rendszert, ahol a munkavállaló maga döntheti el, hogy a Munkáskamara vagy az önkéntes alapon működő szakszervezetek tagja szeretne-e lenni. Kitért mindkettő előnyeire és hátrányaira is.

A lengyel előadást Kataryzna Zimmer-Drabczyk, a Solidarnosc tagja és szakértője mutatta be. Bemutatta a másfél éve működő Társadalmi Párbeszéd Tanácsának a működését, felépítését és szerepét. Beszédének nagy része a tanács finanszírozásáról szólt, hiszen érdemes tudni, hogy a tanács jelenlegi büdzséje a központi költségvetésből van finanszírozva, és ez nézeteltérést generál a tanács vezetősége és a kormány között. Azonban nagy sikernek könyvelte el a társadalmi párbeszéd következtében kiharcolt 13 PLN-es (kb. 910 HUF) minimálbéremelést. A bolgár oldalról Adrian Iliev, a PODKREPA (lengyel Solidarnosc megfelelője) vezető tanácsadója tartott prezentációt. Egy nagyon érdekes és jól felépített előadás keretei között bemutatta a bolgár modellt, kitért a társadalmi párbeszéd válságára, hiszen a neoliberális gazdaságpolitika következtében jelentősen csökkente munkavállalók jogai. Kitért a bolgár szociális rendszer bemutatására, a minimálbérre és a különböző munkavállalókat terhelő adók és járulékok prezentációjára. Bulgáriában csak a szakszervezetek tagjaira érvényesek egy esetleges megállapodás következményei, ezért a munkaadók kifejezetten kerülik az olyan emberek alkalmazását, aki bármilyen szakszervezet tagja. A PODKREPA küzd, hogy egyenlő versenylehetőséget biztosítsanak a munkavállalók között, a jelenlegi adózási rendszer módosítása (gazdagoknak kedvez) és a társadalmi béke elterjesztése mellett. Fontosnak tartják még a munkakörülmények javítását is. Az első nap végén sor került egy moderátor által vezetett ( dr hab. Piotr Uzieblo ) vitára.

A résztvevői Elzbieta Witek a lengyel kormány oldaláról, Wojciech Warski a a lengyel munkáltatói oldalról, Piotr Duda a lengyel, Fritz Neugebauer az osztrák és Adrian Iliev a bolgár szakszervezeti oldalról voltak. A vita fő témája a Társadalmi Párbeszéd Tanácsának a működéséről, függetlenségérőé és finanszírozásáról szólt. A vita résztvevői javaslatokat tehettek a változtatásokra, és kikérhették egymás véleményét ezekkel kapcsolatban. A vita második fele Piotr Duda és Elzbieta Witek között zajlott, ugyanis a már az említett finanszírozási problémák erősen nézeteltérést generáltak a két fél között.A második napot a Stanislaw Karczewski, a Szenátus elnöke nyitotta meg. A társadalmi párbeszédről tartott beszédet, kifejtette a kormány álláspontját (hasonló volt a beszéde Elzbieta Witekéhez), kitért a finanszírozási kérdésekre és sikernek könyvelte el ő is, a társadalmi párbeszéd következtében minimálbéremelést. Ezek után kerültek bemutatásra a Litván, Portugál és Lengyel előadásokat, amelyek témája a munkaerőpiac kihívásai és az azokra keresett megoldások bemutatása a társadalmi párbeszéden keresztül. A fő probléma minden előadónál a fiatalság érdeklődésének hiánya volt.

A litvánoknál Jonas Kryzanauskas, LTU Solidarumas alelnöke tartott előadást. Bemutatta, hogy Litvániában lejárató kampány folyik a szakszervezetekkel szemben, kevés csatornán keresztül jutnak el az emberekhez az információk a szakszervezetekről így nehezen tájékozódhatnak arról, hogy milyen előnyökkel járhat egy esetleges tagság, komoly problémák közé sorolta a munkavállalók egyharmadának az elvándorlását. A portugál előadó Adriano Teixeira Santos volt, aki egy kisváros példáján mutatta be a náluk zajló társadalmi párbeszédet. Célként tűzték ki ők is, hogy a fiatalok körében népszerűsítsék a szakszervezeti tagságot, hogy a társadalmi párbeszédnek ugyan olyan jelentősége legyen 15 év múlva is, mint manapság Portugáliában. A lengyel előadás egyben zajlott a második vitával, ami a regionális szinteken zajló társadalmi párbeszédről szólt. A résztvevők Stanislaw Szwed a kormány oldaláról, Wladyslaw Ortyl a helyi önkormányzatok oldaláról, Wieslaw Lubinski aki a munkáltatók oldaláról és Wojciech Grzeszek aki a Solidarnosc regionális (Kis-lengyelországi vajdaság) elnökeként volt jelen. A fő téma itt is a finanszírozási kérdések voltak, illetve bemutatták azt is, hogy a társadalmi párbeszédnek köszönhetően sikerült egy azonos vajdaságban lévő két város közötti fizetés különbségeket mérsékelniük. A konferencia záróbeszédét Henryk Nakonieczny, a Solidarnosc tagja tartotta. Köszönetét fejezte ki a résztvevőknek, az előadóknak és a szervezőknek. Sikerként könyvelte el a konferencián elhangzott dolgokat, és szükségesnek tartja a nemzetközi konferenciákat, hiszen mint az Unió tagállamai szoros együttműködésre van szükségünk egymással, a társadalmi párbeszéd kérdésében is.

Bővebben

Az ETUC 2017. március 15-16-án tartotta végrehajtóbizottsági ülését. Az ülésre Máltán került sor a máltai GWU szakszervezet meghívására, a máltai EU elnökség keretében. Az ülés sajátosságát az adta, hogy a szokásos ügymeneten kívül meghívottként részt vett és beszédet mondott a máltai miniszterelnök, az oktatási és foglalkoztatási miniszter, valamint az OECD Szakszervezeti Tanácsadó Bizottságának (TUAC) elnöke is.

Az ülés főbb napirendi pontjai a következők voltak:

  1. Az ETUC Főtitkárának beszámolója
  2. az ETUC félidős konferenciájának előkészítése
  3. az ETUC tagdíj kérdése
  4. Az EU munkavállalókat érintő ügyei.

1.

Luca Vicentini főtitkári beszámolójának és a tagszervezetek képviselőinek hozzászólásai középpontjában a következő kérdések álltak:

  • a március 25-i EU Tanácsi Csúcs zárónyilatkozata – hiányolta belőle a szociális párbeszédre, a szociális pillérre és az egyenlő bánásmód fontosságára való utalást, mivel négy tagállam, köztük Magyarország ezt nem támogatta. Kérte, hogy a tagszervezetek lobbizzanak ebben a kérdésben otthon. Az ETUC-nak a Csúcsra olyan nyilatkozatot kell eljuttatnia, amely szerint a zárónyilatkozatnak szólniuk kell a szociális követelményekről is, arról, hogy a szociális haladás elengedhetetlen, s a szociális jogokat, s azok végrehajtását meg kell erősíteni.
  • az EU Bizottság által kiadott Fehér Könyv az Európai Unió jövőjéről – csalódásának adott hangot, mivel a szociális Európa nem szerepel benne hangsúlyosan. Javasolta, hogy az ETUC ne is kapcsolódjon bele a Fehér Könyvről szóló vitába, mert az erre sem alkalmas, hanem helyette az ETUC által 2016-ban elfogadott határozatot népszerűsítse miden fórumon, amelyben az ETUC már megfogalmazta a maga saját elképzelését Európa és az EU jövőjéről (mint egy sajátos pl. „piros könyv”-ként).
  • az EU szemeszter jelenlegi állása – felhívta a figyelmet az országjelentések megjelenésére és a szakszervezetek következő szerepére a nemzeti reformprogramok kialakításában
  • az európai szociális partnerek új autonóm megállapodása az aktív öregkorról – hamarosan elindul a megállapodás tagállami gyakorlatba való átültetésének eljárása, amely a szociális partnerek közös feladata lesz
  • a menekültek integrálásának feladatai – kifogásolta, hogy az EU Líbiába akarja visszaküldeni a migránsokat, miközben ott nincs stabil kormány. Európának meg kell küzdeni a migráció problémájával.
  • a törökországi helyzet hatása a török munkavállalókra, különösen a közszolgálatban dolgozókra – az ETUC Szolidaritási Alapot hoz létre a munkájukat elvesztett munkavállalók, különösen a közszolgálatban alkalmazottak megsegítésére. A segítség lényege szolgáltatás nyújtása lesz – pl. jogi segítség, szakértői támogatás, s nem konkrét pénzügyi támogatás az egyes érintettek részére. Az eldöntendő kérdés a támogatás módja. A török szakszervezetek között nem volt teljes egység sem a segítség formájában, sem pedig a helyzet értékelésében.
  • az ILO európai regionális konferenciája – a szeptemberben megtartandó konferencia helyszíne Isztanbul lenne, amely jelenleg biztonsági szempontból kérdéses lett, ezért az ETUC és az ILO főtitkára egyeztetnek a konferencia esetleges elhalasztásáról vagy más megoldásról.
  • a Brexit tárgyalások során fontos, hogy nyugodt körülmények között kerüljön rájuk sor, s inkább hosszabbak legyenek, ha a szociális kérdések rendezéséhez ez szükséges. (Az ETUC már közzétett egy nyilatkozatot erről.)

2.

Az ETUC félidős konferenciájának előkészítése körében a következő kérdések megvitatására került sor:

  • a konferencia két napos lesz (május 29 és 30), s az első napon ünnepi megemlékezés lesz a Római Egyezmény 60. évfordulójáról
  • a konferencia által megtárgyalandó kérdések (az ETUC által felállított hat fő szakterülethez kapcsolódóan), de a résztvevők javasolták, hogy fa konferencia foglalkozzon az előző konferencia óta megtett úttal, az elvégzett munkával is, értékelje azt, hogy mi történt, hol tartunk). Még nincs döntés a lebonyolítás formájáról (pl. szükséges-e külső előadók meghívása, stb.).
  • napirenden lesz az Alapszabály módosítása, pl. az Irányító testület tagjainak megválasztására vonatkozó szabályozás, szavazati arányok a kongresszuson és a végrehajtó bizottságban, a tagdíjak szabályozása, a titkárság összetétele, s a nők képviselete a kongresszusokon, stb. A nők kongresszusi képviseletére a Nőbizottság két javaslatot terjesztett elő: a) a tagszervezetek delegációiban legalább egyharmad legyen a nők aránya, b) a férfi és női küldöttek közül egy-egy delegáción belül ne lehessen nagyobb különbség egy főnél. (A VB-n orientáló jellegű szavazás történt a két alternatíváról: az a) lehetőséget 57 % támogatta, a b) variációt 65 %. Egyik javaslat sem kapott kétharmados többséget, ami a módosításhoz szükséges lesz majd. Az Alapokmány módosítására csak a Kongresszusnak lesz joga, a félidős konferencia erre csak javaslatokat tehet. Az Alapszabály módosítására vonatkozó konkrét javaslatokkal az április 25-i irányító testületi ülés fog foglalkozni.
  • megvitatandó politikai kérdés lesz a transzatlanti kapcsolatok ügye, pl. az AFL-CIO-val való további kapcsolatépítés
  • közös nyilatkozattal zárulhat a konferencia – erős politikai üzenettel, amit már a konferencia jelmondatának is ki kell fejeznie. Javasolt jelmondat jelenleg: SOS Europe – ez azonban még nem elfogadott.

3.

A tagdíjakkal kapcsolatban elsősorban a török és a görög szakszervezetek tagdíja mértékének csökkentése volt a kérdés. Ezt a következő Irányító Testületi ülésen beszélik meg.

4.

Az EU munkavállalókat érintő ügyei között a következő témák kerültek megvitatásra, illetve a következő hozzászólások hangzottak el:

  • az EU új szolgáltatási csomagja: egységes álláspont volt a javaslat elutasítása, mivel az alapvetően aláássa az eddig kivívott összes szociális eredményt a szolgáltatások szabad áramlásához kötődő munkavállalói határokon átnyúló foglalkoztatások esetében
  • az EU szabadkereskedelmi szerződéseire vonatkozó ETUC javaslatok: a jövőre nézve általánosságban kell döntenünk arról, hogy minden ilyen EU egyezmény esetében el kell érni, hogy az érintett munkavállalók képviselői részt vehessenek a kereskedelmi szerződés tárgyalásán, s a szerződésnek ki kell térnie a munkavállalói jogok védelmére, különösen azok gyakorlati megvalósítási garanciáira.
  • európai költségvetési támogatás (kincstár létrehozása) a központi beruházások támogatásához: az EU eredeti javaslata csak az euro országok számára tennék elérhetővé ezt a kincstárt, az ETUC minden EU tagállam számára
  • az Európai Üzemi Tanácsi irányelv modernizálására tett ETUC javaslat a digitális világban: modernizálás kell a digitalizációra tekintettel, valamint szükséges az eddigi hiányosságokat is szabályozni, pl. a konzultáció érdemi részének erősítésével, valamint a megsértett üt-jogok érvényesíthetőségének konkrétabb szabályozásával. Az EU jelenleg nem tervezi az irányelv felülvizsgálatát, az ETUC azonban fontosnak tartja, de jelenleg csak lobbizni tudunk ezért.
  • EU javaslat a társalombiztosítási rendszerek koordinálásának felülvizsgálatára: a munkavállalók szabad áramlásának esetleges problémái ezen a téren ne járhassanak a meglévő szabályok teljes felülvizsgálatával, a családi juttatások felülvizsgálat sem lehet a szociális dömping elleni küzdelem eszköze. Szükség lehet viszont a munkanélküli segélyre vonatkozó szabályok összehangolására, s a segély folyósítási időtartamának felemelésére, szükséges továbbá a szociális juttatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó európai bírósági döntések beépítése a rendelkezésekbe. Rendezni kell továbbá a határmenti ingázó munkavállalók helyzetét is, s szabályozni kell, hogy a munkavállalók ellenőrizhessék, hogy a M
  • ETUC javaslat a minimálbérről – növelni kell a béreket az EU minden országában, az alacsony bérűekben nagyobb arányban, erre az ETUC kampányt indított.
  • az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó acquis kiértékeléséről szóló ETUC álláspont.

Az ETUC vb elfogadta a javaslatokat azzal, hogy néhány esetben még pontosításokat hajt végre a szövegen a Titkárság az elhangzott hozzászólások alapján.

A magyar szakszervezetek részvétele az ETUC Irányító Testületében

Az ETUC 2015. évi kongresszusán Kelet-Európa szakszervezetei beválasztásra kerültek az ETUC Irányító Bizottságába, amelyben rotációs módon váltják egymást a négyéves időszak alatt. A magyar szakszervezetek 2017. január 1-től látják el tagként a kelet-európai munkavállalók képviseletét a testületben. A magyar szakszervezetek döntése szerint a képviseletet egymás közötti váltással/rotációval kívánják megvalósítani olyan módon, hogy három hónaponként -az oldalelnökséghez igazodóan – válták egymást az egyes magyar szakszervezetek az IB munkájában. Az ETUC azonban megkereste a magyar szakszervezeteket azzal a kéréssel, hogy ne rotációs módon végezzék ezt a munkát, hanem egy főt válasszanak meg erre a feladatara. Jelenleg az ETUC Alapszabálya nem tiltja ezt a fajta rotációt. Az ETUC egyik alapszabály-módosítási javaslata éppen ezt a helyzetet szeretné a jövőre nézve szabályozni.

Az ETUC továbbra is fenntartja a kérését és javaslatát, amelyről április elején személyes megbeszélést is szeretnének tartani a magyar szakszervezetek vezetőivel Budapesten.

(Az összefoglalót készítette: dr. Czuglerné dr. Ivány Judit)

Bővebben
Az Európai Szemeszter az EU tagállamok gazdaságpolitikájának és költségvetésének összehangolását célzó eszköz, amely kötődik az Európa 2020 és az EU Stabilitási és Növekedési Paktumához, s alapvetően az azokban meghatározott célok elérését szolgálja. Az EU Szemeszter eszközét 2011-ben a jelenleg hivatalban levő, ún. Juncker-Bizottsá fogadta el. Az EU Szemeszter egy speciális eljárás keretében megy végbe éves ciklusokban. Bővebben
Ausztriában nő a népességszám, a munkanélküliek több mint fele külföldi, de nem a migránsok köréből kerül ki, mert hiszen ők még nem regisztráltak. Ausztriában a munkáltatók nehezen találnak képzetlen munkavállalót, érdeklődés és mobilitás hiánya miatt. A fiatal munkanélküliek száma csökken. Agyelszívás zajlik Kelet-Európából, ahonnan magasan képzett munkaerőt toboroznak a német nyelvű országok.Bővebben
A munkavállalók és szolgáltatások szabad mozgása mindig is felvetette az akadálymentes belső piac biztosításának igénye, valamint a munkavállalók és a tisztességes verseny védelme közötti egyensúly kérdését, különösen a kevésbé fejlett gazdaságok felé történő nyitás alkalmával, így például a kelet-európai országok keleti kiterjesztése során az 1980-as években, vagy az Európai Unió kelet irányába történt bővítése során 2004 után. A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetésére vonatkozó jogi szabályozás ezért nehezen elért kompromisszumok révén került megalkotásra a minden tagországra általánosan érvényes európai uniós jogszabályalkotás területén. Bővebben
125 éves a Rerum novarum

Munkavállalók Világa

Páratlan héten: kedd: 20.30
ismétlés:péntek: 22:30, hétfő: 11:00, kedd:17:30

Jogi segítség a munka világában - Echo Tv

moszpiktocart

MOSZ kártya kedvezményekKattintson a kártyán levő logókra

Euro Discount Club VODAFONE OTPBank [...]

Jogpont

Jogpontok_logoINGYENESEN HÍVHATÓ TELEFONSZÁM:

06 80 77 88 00

ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő :8 - 20h-ig Kedd: 11 - 20h-ig Szerda: 11-19h-ig Csütörtök: 11-19h-ig Péntek: 8-19h-ig

Belépés a szakszervezetbe

Feliratkozás hírlevelünkre

Ha gmailt használ és fontosak vagyunk az Ön számára, kérjük "csillagozza" be hírlevelünket a "Beérkező leveleknél"

Regisztráljon és kérdezzen!

A jogász válaszol

Tisztelt Munkástanácsok!

 2013.év elejétől a munkáltatóm ledolgoztatja a reggeli (munkaközi szünet) idejét (napi 20 perc)....

Varga Mihály Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Palkovics Imrének