A jövő évi költségvetéshez Font Sándor kormánypárti képviselő nyújtott be egy módosító javaslatot, melynek indoklásában érdekes dologra bukkantunk. A módosítás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) juttatott forrást kívánta az idei szintre emelni, az eredeti tervek szerint ugyanis 70 millió forinttal kevesebb jutott volna a szervezet működésére. Az igazi érdekesség azonban nem ez, hanem az indoklás, a képviselő úgy fogalmaz:
“a szervezet működésének finanszírozását várhatóan az emelni tervezett minimálbér fogja végképp ellehetetleníteni, hiszen csak a bérekre mintegy 530 millió forintot kellene költeni, egy 26 százalékos béremelési szintet feltételezve”.
Ez alapján juthatunk arra a feltételezésre, hogy a kormány drasztikus mértékű, 26 százalékos minimálbér-emelést tervez a 2017-es évre. Ezt csak megerősíti az a tény, hogy a HNT alkalmazásában állók jelentős részének a hegyközségről szóló törvény rögzíti a fizetését, melyet a mindenkori minimálbérhez kötnek.
“A hegybírót munkájáért legalább a mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő díjazás illeti meg.”
A 26 százalékos minimálbér-emeléssel a mostani bruttó 111 ezer forint 139 860-ra nőne, ami nettóban 92 408 forintot jelentene. Vagyis a mostaninál 18 593 forinttal többet. Ezzel egyébként két legyet is ütne a kormány egy csapással.
1) Nagy lépést tenne a bérek felzárkóztatásában. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a jelenlegi minimálbér euróban átszámítva a negyedik legalacsonyabb az Unióban (353,05 euró). A 26 százalékos emeléssel – azonos árfolyam számítva – 449,4 euró lenne, ami rögtön a középmezőnybe és ezzel a visegrádi országok élére repítené Magyarországot.
2) Eleget tenne a kormány az ellenzék és más szervezetek által sokat hangoztatott igénynek, miszerint a minimálbér érje el a létminimum összegét. Noha a számítási módszert idén alakítja át a Központi Statisztikai Hivatal, a legutóbbi adat szerint 84 ezer forintra volt szükség egy gyermektelen egyedülálló személynek a minimális feltételek biztosításához. Így jó esély van arra, hogy – az új módszertannal számított – létminimumot is meghaladná a nettó minimálbér.
Hátulütője is van a dolognak
Egy ilyen mértékű minimálbér-emelés mindenképpen negatív hatással lenne az ország versenyképességére. A kötelező jellegű béremelés ugyanis a versenyszféra bérszínvonalát is magával húzná, amivel szignifikáns pluszköltséget okoznának a nálunk beruházó vállalatoknak. Az így kialakult bérszínvonal mellett pedig lehet más, hazánkhoz hasonló adottságokkal bíró országok mellett döntenének a beruházók.
Így újul meg a pesti Duna-part
Egy ilyen emelés egyes ágazatokat is kellemetlenül érinthet. Erre legjobb példa a 2000-ben végrehajtott 56 százalékos minimálbér-növelés, aminek eredményeképp teljesen megreccsent a magyar könnyűipar.
Nem lesz egyszerű?
Ugyanakkor nem szabad arról sem elfeledkezni, az egy dolog, hogy mit tervez, mivel számol a kormány, a végső döntés optimális esetben a munkaadók és munkavállalók érdekképviseleteivel együtt lezajlott tárgyalások eredménye lesz. Viszont miközben egy 26 százalékos emelésre a munkavállalók nagy eséllyel zokszó nélkül rábólintanának, a munkaadók komoly ellenállást tanúsíthatnak majd.
A helyzetet egyetlen dolog könnyítheti meg: a cafeteria-rendszer átalakítása. A brüsszeli elmarasztalás miatt ugyanis a kormány jelentős változtatásokat tervez ezen a téren. Noha pontosabb információ egyelőre még nem ismert, jelenleg viszonylag nagy esély mutatkozik arra, hogy a cafeteria egy részét készpénzesíteni fogják, így adómentes juttatásban részesítve a munkavállalókat. Egyes vélemények szerint ezzel akár 4 millió dolgozó is közel 20 ezer forint pluszpénzhez juthat. Így ha a 26 százalékos emelés egy – döntő – része ilyen formában kerülne a minimálbéres munkavállalóhoz, elérhető lehet a drasztikus bérnövelés.
Székely Sarolta
mfor.hu