Gratulálunk a Magyar Civil Becsületrendet kitüntetettjeinek!

A tudósok, egyházi személyek, művészek és a művészet pártolói alkotta Ars Humanica Hungarica Kör február 7-én hatodik alkalommal adta át a Magyar Civil Becsületrendet Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kitüntetettet, Morvay Imre Pio OH irgalmasrendi szerzetest Beer Miklós püspök méltatta.

A 2011-ben alakult Ars Humanica Hungarica Kör Magyar Civil Becsületrend kitüntetését azoknak ítélik oda, akik tevékenységükkel az önzetlenséget, a humánumot és a civil bátorság értékeit képviselik. 2016-ban Morvay Imre Pio OH és Sándor Mária kapták meg az elismerést.

A Pécsett élő irgalmasrendi szerzetes indította el az azóta már országossá vált ételláda-kezdeményezést, a rászorulók megsegítésének egyszerű, de hatékony formáját.

Sándor Mária, a „feketeruhás nővér” azáltal vált ismertté, hogy kiállt a betegek és az egészségügyben dolgozók helyzetének javításáért.

Az ünnepi alkalmon Kuthi Csaba, a díj ötletgazdája és Görgey Gábor, az Ars Humanica Hungarica Kör elnöke és alapító tagja köszöntötték az egybegyűlteket, köztük a Szlovákiai Civil Becsületrend Polgári Társulás képviselőit.

Civil életünk, társadalmi együttélésünk infrastruktúrájának eresztékei recsegnek-ropognak, nemcsak a materiális foglalatok, hanem a humán tartalmi elemek is pusztulóban vannak. Az alapító közösség célja, hogy a társadalom számára megismerhetők és megbecsülendők legyenek azok, akik ennek a pusztulásnak emberi hangot adnak – fogalmazott köszöntőjében Kuthi Csaba, a díj létrehozásának ötletgazdája.

Görgey Gábor megnyitó beszédében az Ars Humanica Hungarica Kör azon igényét hangsúlyozta, mennyire fontos felmutatni a morál és a becsület értékeit ebben a körülöttünk lévő, támaszait vesztő világban. Tagjaink a reményteli Magyarország hitvallását képviselik; azért dolgoznak, hogy ez a Magyarország létre is jöjjön – mondta az egyesület elnöke.

A díjátadón a civil társadalom intézményéről beszélt Pomogáts Béla irodalomtörténész. Rámutatott arra, hogy a civil társadalom fejlődését az aktuális politika rendre ellehetetlenítette, ennek különösen érzékelhető időszakai voltak történelmünk azon kiemelkedő fordulatai – így például 1848, 1956, 1989 – amikor a civil társadalom nagy erővel felemelte a fejét érzékelve a megnyíló utat. Pomogáts Béla hangsúlyozta, a civil társadalmat bölcseleti normák, értékek határozzák meg, melyeket egymás mellé helyez, így látszólagos ellentmondásokat teremt. Ilyen dichotómia például a szabadság és felelősség, a műveltség és eredeti gondolkodás, a személyes függetlenség és elköteleződés egy nemzet, kultúra, egyház, közösség mellett. Ezeknek együtt van helyük gondolkodásunkban, ezek egymást teljessé tevő értékek – mutatott rá a Pomogáts Béla. Ha körülnézünk, a magyar történelem, irodalom, közélet leginkább tisztelt alakjai is ezen értékek képviseletét mutatják.

Morvay Imre Pio atyát Beer Miklós püspök méltatta. „Egy paptestvérem olyan küldetéséről van szó, ami nagyon időszerű a mai magyar társadalomban. Két tematikus év találkozási pontjánál vagyunk egyházunkban.  Zártuk a megszentelt élet évét, melynek megnyitóján Ferenc pápa arra ösztönözte a szerzeteseket, hogy felébresszék a világot az önzés és a szűkkeblűség állapotából – idézte a váci püspök Ferenc pápát. – Az irgalmasság szentévét meghirdetve pedig arról beszélt Ferenc pápa, hogy a mindent teremtő Isten az irgalmas arcát mutatja meg nekünk. Pio atya, az irgalmasrendi szerzetes személyében találkozik a két tematikus év.”

Az evangéliumot idézve Beer Miklós rámutatott: mindig lesznek közöttetek szegények, aki akar, tud segíteni. Egyszerű és világos mit kell tennünk: azok mellé állni, akik rossz helyen, rossz időben születtek. Pio atya kezdeményezése példát mutat arra, hogyan tegyük ezt. A legnagyobb dolog a legegyszerűbb módon  valósul meg. Az ételláda egyrészt megoldás a naponta elkövetett pocsékolásra és pazarlásra. Másrészt a dobozba a segítő ember névtelenül, nagy szívvel odateheti, amiről lemond, amit megspórolt. Az elfogadó helyzetét is megkönnyíti: anonim módon nem megszégyenítő elfogadni. A kitüntetés legyen további bátorítás, és nekünk is adjon ösztönzést és példát, hogy az egyszerű, de nagyszerű megoldásokat mi is megtaláljuk – mondta Beer Miklós.

Pio atya az általa elindított ételláda-kezdeményezés megszületéséről beszélt. Az ilyenfajta kezdeményezésnek mindig megvan a háttere – tekintett vissza az 1940-es születésű, a világháborút és a Felvidékről való kitelepítést átélt irgalmasrendi szerzetes. A Mágocsra, a svábok lakta faluba került felvidéki család sváb szőlőt kapott birtokul, borítékolva az összeütközést. Édesapja azonban megtalálta a megoldást: náluk mindig lehetett bort inni, elbeszélgetni. Így lassan megértették az emberek, ők nem egymás ellenségei, ugyanazok a problémáik. Édesapám megmutatta, meg kell érteni a másikat, és ezért áldozatot is lehet hozni – mondta Pio atya. Majd arról beszélt, hogy a gondviselés megérleli a másik iránti érzékenységet.

A szegényeken nem lehet véglegesen segíteni, a világ pénzét el lehetne költeni, mégsem tudjuk megoldani a helyzetet – kapcsolódott a Beer Miklós által idézett evangéliumi tanításhoz. Ha fáj, hogy nem tudsz segíteni mindenkin, segíts azon az egyen, aki melletted van – idézte Teréz anya számára meghatározó mondását. Így elindult az ételláda, először kis ládaként, mára pedig már háromrészes nagy láda várja teli adományokkal a rászorulókat. Két-három éven át csendben folyt az adakozás – mondta Pio atya, a kezdeményezés akkor kapott nyilvánosságot, amikor felkerült a Facebookra.

A láda egyrészt a segítés eszköze, de mellette nevelés is: azt tanítja, vegyük észre a másik baját, legyen nyitott a szívünk, legyünk készek segíteni. Azt üzeni, figyeljünk egymásra; vállaljunk áldozatot.

Sándor Máriát, a „feketeruhás nővérként” ismertté vált ápolónővért Jákó Péter, a Sportkórház főorvosa méltatta. Jákó Péter a nővérek meghatározó szerepét hangsúlyozta az egészségügyben. Kiemelte a civil kurázsi fontosságát egy olyan időszakban, amikor sokakat elnémít az egzisztenciális félelem. Sándor Mária a betegek és munkatársak érdekeiért állt ki, érthetően és bátran – követendő példa a civil társadalom számára – mondta Jákó Péter.

Sándor Máriával eljöttek a díjátadóra mindazok, akik életútján kísérik és munkatársként vele együtt kiállnak a képviselt ügyért.

Fotó: Thaler Tamás

Trauttwein Éva/Magyar Kurír