Van egy országos szolgálat, amelyben tapasztalt munkajogászok ingyen adnak tanácsot. A szolgálat a kollektív természetű munkaügyi, munkahelyi érdekkonfliktusok békés, független, szakértő feloldásának újszerű, ingyenes mechanizmusa. Dr. Kun Attila tanszékvezető egyetemi docens és dr. Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok munkajogásza részt vesz a szolgálat előkészítésében, működtetésében – erről kérdezte őket Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogásza.

A Jogpont Hálózat éveken keresztül ingyenes jogi tanácsadással segítette a munkavállalókat és a munkáltatókat több jogterületen kiemelt fókusszal természetesen a munkajog területére. A hálózatot munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek működtették európai uniós támogatás segítségével. A tanácsadó szolgáltatás felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a hozzá fordulóknak a munkajog útvesztőiben történő kiigazodáshoz. Az ingyenes tanácsadó szolgáltatás szerencsére nem szűnt meg, a központi régió (Közép-Magyarország) kivételével továbbra is elérhető ugyanazon szereplők számára. A korábbiakhoz hasonlóan segítséget nyújt mind általános tanácsadás, mind pedig okiratszerkesztés területeken. Közép-Magyarországon lakóhellyel rendelkező munkavállaló számára nyújtott szolgáltatás azonban csak azzal nyújtható személyes ügyfélfogadás keretében, ha bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik a kevésbé fejlett régiók valamelyikében, és a szolgáltatás helyszíne a tartózkodási helye szerinti régióban van. Közép-magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozás szempontjából hasonló a helyzet: ha a kevésbé fejlett régiók valamelyikében fiókteleppel rendelkezik, és a szolgáltatás helyszíne a fióktelep szerinti régióban van, részesülhet ingyenes jogsegélyben.

Az ingyenes tanácsadás területe vitarendező szolgálattal is kiegészült. Tekintettel arra, hogy ez eddig ebben a formában nem létezett, így a szolgáltatással összefüggésben megkerestem dr. Kun Attila tanszékvezető egyetemi docenst (K.A.), illetve dr. Szabó Imre Szilárdot, a Munkástanácsok munkajogászát (SZ.I.), akik a szolgálat előkészítésében, működtetésében részt vesznek. Az alábbiakban a velük készült interjút közöljük.

Bemutatnátok röviden, hogy mi is ez az MTVSZ?

Az MTVSZ a kollektív természetű munkaügyi, munkahelyi érdekkonfliktusok békés, független, szakértő feloldásának újszerű, ingyenes mechanizmusa. A munkaügyi kapcsolatok intézményes szereplői (pl. munkáltatók, szakszervezetek, üzemi tanácsok) tudják használni, ha különböző összeütközéseiket (pl. bérek, munkafeltételek, kollektív megállapodások stb. kapcsán) békésen szeretnék akár elkerülni, akár feloldani.

 A Szolgálatot munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek konzorciuma (a Munkástanácsok Országos Szövetsége koordinálásával, az ÉSZT, az ÁFEOSZ-COOP, az OKISZ, az IPOSZ és a KISOSZ részvételével) működteti egy Európai Uniós finanszírozású projekt (GINOP) részeként az ország hat úgynevezett konvergencia régiójában, míg a hetedik, Közép-Magyarországi Régióban a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkársága koordinálja a Szolgálatot.

Hogyan épül fel a Szolgálat?

K. A.:A Szolgálatot alapvetően a munkaügyi kapcsolatokhoz értő munkajogászok alkotják (régiónként hat-hat fő, alapvetően a helyi egyetemek munkajogi tanszékeihez kötődő független, jó nevű szakemberek személyében). A munkajogászok listáját egészítik ki a szintén igénybe vehető speciális szakértők (pl. munkavédelmi, adóügyi szakemberek) és a tanácsadók (pl. tapasztalt mediátorok) listája. A cél, hogy teljes, komplex szolgáltatási csomagot tudjanak kapni a felek.

SZ. I.: A felépítésünk a könnyű hozzáférhetőség, rugalmasság, gyorsaság szempontjai köré szerveződik. Emellett fontosnak tartottuk, hogy ne egy fővárosi vízfejjel rendelkező rendszert építsünk ki, ezért nagyon erőteljes az önálló vidéki jelenlétünk.

Mi a Szolgálat célja?

SZ. I.:A legfontosabb cél, hogy ingyenesen tudjunk független, közmegbecsülésnek örvendő, hiteles tanácsot adni a munkaügyi kapcsolatok bármely azon említett szereplőjének, akinek erre szüksége és igénye van.

K. A.: Hosszabb távon a Szolgálat hozzá tud járulni a hazai munkaügyi kapcsolatok kultúrájának fejlesztéséhez, illetve ahol ez teljesen hiányzik, ott akár az „induláshoz” is. A Szolgálat egyfajta olyan szakmai közösség is, amely elkötelezett a munkaügyi kapcsolatok fejlesztése iránt, és amely számos platformon (pl. a Szolgálat rendezvényei, kiadványai) törekszik a tudás-megosztásra és párbeszédre.

Milyen indokok tették szükségessé a Szolgálat létrejöttét?

K. A.: A hatályos magyar munkajogi szabályozás egyrészt nagy teret és szerepet kíván adni a kollektív megállapodásoknak, ám ennek intézményes támogató mechanizmusait kevéssé garantálja. A Szolgálat szerepe e ponton hiánypótló. A hatályos magyar munkajogi szabályozás másrészt csak vázlatosan rendezi a kollektív munkaügyi érdekviták feloldásának eszközeit. Az MTVSZ szolgáltatásainak széles köre voltaképpen ezt az űrt tölti be.

SZ. I.: Abban a tekintetben is egy űrt tölt be a Szolgálat, hogy a korábbi hasonló fórum (MKDSZ: Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat) sorsát évek óta bizonytalanság övezte, a közel húsz év alatt kialakult értékeivel és tapasztalataival együtt. Márpedig mind a gyakorlat (pl. szakszervezeti, munkáltatói igények), mind a nemzetközi példák azt mutatják, hogy egy demokratikus államban szükség van a munkaügyi érdekviták feloldását támogató, az AVR (alternatív vitarendezés) elvein nyugvó rendszerre. Emellett hatalmas igénye van a feleknek az elérhető szakértelemre, hogy a felmerülő kihívásokra reagálni tudjanak. Gondoljunk csak arra, hogy például milyen komplex a munka törvénykönyve szerkezete vagy éppen azoknak a kollektív munkajog területén is jelen lévő (érdekvitákat generáló) „nyitott normáknak” a szerepére, amelyek meghatározzák egyes szakszervezethez vagy üzemi tanácshoz kötődő jogoknak a gyakorlását. Ezek értelmezést, konkretizálást, végső soron érdekegyeztetést igényelnek.

Miként viszonyul az MTVSZ a munkaügyi perekhez?

K. A.:A rövid válasz az lenne, hogy sehogyan: a kettő „más ligában” játszik. A Szolgálat ott jön képbe, ahol bíróság nem merül –
és nem is merülhet – fel (gondoljunk például egy bérvitára, egy szakszervezet stratégia-alkotására, vagy például egy kollektív szerződés során az álláspontok összefésülésére). Ugyanakkor a Szolgálat segíthet a munkahelyekre „beszorult” érdekkonfliktusok kifuttatásában, sőt, az álláspontok tisztázása útján, akár a jogi (esetleg peres) utak esélyeit is jobban kikristályosíthatja.

SZ. I.: A Szolgálat nem csak bíróságokkal, de a munkajogász ügyvédek munkájával sem konkurál (amit egyébként az is jelez, hogy a Szolgálatnak az egyetemi emberek mellett számos ügyvédi hivatást folytató tagja van). Amíg a Szolgálat az érdekérvényesítést támogatja, terelgeti, addig az ügyvéd eszköze alapvetően a jogérvényesítés. Továbbá az ügyvéd a megbízója érdekeit priorizálja, míg a Szolgálat nem képvisel senkit, csak a függetlenül szakmaiságot, a rendezett munkaügyi kapcsolatok ügyét.

Kik számára elérhető a Szolgálat és milyen feltételekkel

K. A.: Teljesen díjmentesen jár a Szolgálat és gyors a „reakcióideje” (utóbbi az on-line megkeresés lehetőségének és a régiós koordinátorok helyi jelenlétének köszönhető). Tanácsadást bármely fél (pl. munkáltató, szakszervezet, üzemi tanács) egyoldalúan, a vitával érintett másik oldal konszenzusa nélkül is kérhet, míg az összetettebb eljárásoknál (pl. mediáció, döntőbíráskodás) a felek közös szándéka szükséges. Nyomatékosítani szükséges, hogy a Szolgálat egyéni jogvitákban (pl. munkaviszony megszüntetése, elmaradt munkabér követelése stb.) nem jár, nem járhat el (utóbbiakban a „Jogpontok” rendszer tud segíteni)!

SZ. I.: Mint kollégám említette, igen széles körben elérhető a Szolgálat, de különösen hasznos lehet a munkaügyi kapcsolatok terén járatlanabb, vagy éppen eszköztelenebb szervezeteknél (pl. kis-és középvállalkozások; „erőtlenebb”, szárnyukat bontogató kisebb vállalati érdekképviseletek).

Mi az eljárás menete, tartalma, eredménye?

K. A.: Többféle eljárást is kínál a Szolgálat. Ezek a következők: tanácsadás, békéltetés, közvetítés, egyeztetés, döntőbíráskodás. A Szolgálat a viták feloldására elsősorban a felek közös megegyezésének elősegítésével törekszik. A felek az „ügy urai”, így az eljárás – a bizalmi elv jegyében is – reflexíven idomul a felek igényeihez.

SZ. I.: Az eljárás legfontosabb eredménye talán az, hogy a felek (illetve tanácsadás esetén akár az egyik fél) olyan külső, semleges, szakmai segítséghez juthat, ami segítheti a bizalom kiépítését, helyreállítását vagy éppen a saját felkészülését. Nincs korlátozva az ügyek száma sem. Minden olyan esetben, ahol megfelelő illetékességgel és hatáskörrel rendelkezünk, abban eljárunk. Ezt röviden így összegezném: beérkezik az űrlap, a szervezeti koordinátor azt megvizsgálja és amennyiben a fentiekben felsoroltak érvényesülnek, indul is a választott eljárás.

Milyenek az eddigi tapasztalatok a Szolgálat működésével kapcsolatban?

K. A.: Egyre inkább kezd tudatosulni, hogy a Szolgálat keretében az ország vezető munkajogászaitól lehet tulajdonképpen ingyen szakértelemhez jutni. A Szolgálat 2016. november elejétől működik és már eddig is számos helyi – és több országos jelentőségű – vitában eljárva nyújtott – az esetek többségében – kifejezetten hatékony segítséget.

SZ. I.: Fontos tapasztalat, hogy a szolgáltatások átjárhatóságának elve miként érvényesül: nem ritka, hogy egy egyoldalúan kért tanácsadás – a bizalom kialakulása esetén – átfordul közvetítésbe. Ez is volt a célunk a Szolgálat megtervezésekor, amit már a név is megjelenít. Tanácsadás és vitarendezés. Az eljárásokon túlmenően még arról tudok beszámolni, hogy kollégáimmal számos érdekképviseleti fórumon vettünk részt, ahol lehetőségünk volt bemutatni a tevékenységünket, ezekről nagyon pozitív visszajelzések érkeztek, mi pedig a jövőben is örömmel teszünk eleget minden ilyen felkérésnek. Szakszervezeti oldalról muszáj azt is elmondanom, hogy egységesen minden releváns szereplő támogatja a Szolgálatot, önmagában már ezt is fontos kiemelni. A szkeptikus, esetleg cinikus hozzászólásokra pedig annyit reagálnék, hogy tegyék próbára az MTVSZ-t; természetesen mindig van hova javítani a működést. A missziónk valahol a rossz beidegződések megváltoztatásáról is szól.

Kiknek ajánlanátok a Szolgálat igénybevételét? 

K. A.: Azt gondolom, hogy a békés munkaügyi kapcsolatokra törekvő, felelős, rendezett munkaügyi kapcsolatokkal bíró munkáltatóknál evidenciává kellene válnia az efféle, bizalmi alapú, alternatív vitarendezésnek. Másfelől az „életrevaló”, tevékeny érdekképviseleti arculatnak is egyre inkább része kell, hogy legyen az a felismerés, hogy egy semleges szakértő milyen sokat tud segíteni egy – kialakuló, vagy éppen már elmérgesedő – konfliktushelyzetben.

SZ. I.: Az említetteken kívül gyakorlatilag a kollektív érdekviták bármely olyan szereplőinek ajánlható a Szolgálat, akik ingyenes szakmai tanácsra vagy vitarendezésre tartanak igényt. A szakszervezetek szempontjából három fő célcsoportról lehet beszélni. Ahol már kialakult vállalati gyakorlata, mondhatni hagyománya van a munkaügyi kapcsolatoknak (pl. egyes köztulajdonban működő cégek esetében), ott a Szolgálat nagyszerű lehetőség a „finomhangolásra” vagy arra, hogy független szereplőként moderálja a kialakuló vitákat (akár az egyeztető bizottság független elnökeként). A másik célcsoport, ahol van szakszervezet, de akadozik vagy megszűnt a munkáltatóval zajló szociális párbeszéd. Itt a Szolgálat segíthet abban, hogy közeledni tudjanak az álláspontok és létrejöjjön/helyre álljon a normális működés a munkaügyi kapcsolatok területén. A harmadik az az esetkör, amikor új munkavállalói érdekképviseleti jelenlétről beszélünk (akár újonnan megjelenő szakszervezet, vagy frissen létrehozott üzemi/közalkalmazotti tanács) és nem alakul ki az érdemi (akár a jog által is biztosított) kapcsolat a munkáltatóval. Abban hiszünk és az eddigi tapasztalataink is ezt támasztják alá, hogy a Szolgálat eljáró tagjának személyes „respectje” már önmagában is alkalmas arra, hogy segítséget nyújtson.

Hogyan lehet elérni a Szolgálatot? 

K. A.: Azt javasoljuk, hogy a Szolgálat iránt érdeklődök, és / vagy konkrét ügyben segítséget keresők a régiókban (azaz három megyénként) működő szervezeti koordinátorokat keressék meg elsőként, akik mindenben készségesen segítséget nyújtanak (pl. a helyzet és a hatáskör tisztázása, kérelem benyújtása, az optimális eljárástípus és ideális vitarendező megválasztása).

SZ. I.: Az MTVSZ eljárása a félnek az elektronikus felületen on-line beküldött egyszerű kérelmével indul, amely a jogpontok.hu honlapon érhető el (az alternatív vitarendezés lapon). Az űrlap kitöltéséhez a honlapon feltüntetett központi telefonszámon is adunk információt.

Elérhető itt.

Reméljük, hogy mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára hasznos információkkal szolgált a tanácsadó, illetve vitarendező szolgálatok bemutatása.

Fotó: Pixabay

dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda