Friss! Időközben a Nemzeti Adó és Vámhivatal is megszólalt a felvetések kapcsán:

A felsőoktatási tanulmányaikat szüneteltető, azaz passzív hallgatóknak is van lehetőségük nyári munkát vállalni, bár az iskolaszövetkezetek által kínált, a munkáltatóra és a szövetkezetekre eső adókönnyítési lehetőségektől elesnek − erősítette meg a Napi Gazdaság korábbi információját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Korábban szakértők kifogásolták, hogy két, egymásnak ellentmondó jogszabály miatt eshet el a nyári munkától összesen csaknem százezer, jogviszonyát szüneteltető felsőoktatási hallgató. Az adóhivatal a társadalombiztosítási, az oktatási tárca pedig a felsőoktatási törvényre hivatkozik állásfoglalása kialakításakor, – [Napi Gazdaság /Szakszervezetek.hu információ].

A NAV szerint a felsőoktatási törvény (Nftv.) alapján ugyan a szüneteléssel nem szűnik meg automatikusan a hallgatói jogviszony, a tanuló ugyanakkor nem folytat nappali tanulmányokat, így ha dolgozik, az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott aktív diákokat megillető kedvezményeket nem veheti igénybe, vagyis a nappalisokkal szemben a társadalombiztosítási törvény alapján „biztosítottá válik”, a járulékokat a béréből automatikusan levonják. Ha a passzív hallgató az iskolaszövetkezetben vállal munkát, az adóalap után 27 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (a nappali tagozatos diákokat ilyen esetben nem terheli a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség, személyi jövedelemadó azonban igen). Egyszerűsített foglalkoztatási formában a passzív és a nappalis hallgatók is munkába állhatnak, itt nettó 840 ezer forint összesített bér alatt nincs járulékfizetési kötelezettség, csak a törvényben meghatározott közterhet kell fizetni. Az ellenőrzéskor a passzív hallgatónak az oktatási intézménytől a jogviszony fennállását (kezdetét és végét) bizonyító igazolást kell bemutatnia, vagyis a diákigazolvány ez esetben nem elegendő.

A témával kapcsolatban Szabó Imre a MOSZ részéről így vélekedett: A jogalkotótól a diákmunka világát szabályozó jogszabályok összhangba hozatalát várjuk. A NAV értelmezésével kapcsolatban úgy látjuk, hogy a kérdést eltérően rendezi a társadalombiztosításról szóló törvény és a különböző munkaügyi jogszabályok, a fő kérdés így most az: diák vagy nem diák? Az eltérő indoklásokat és törvényi hivatkozásokat pedig nem igazán látjuk tisztán. Kívánatosnak tartanánk, ha nem csak az aktív státuszban lévő hallgatókat illetnék meg a felsorolt kedvezmények, hiszen a cél az, hogy minél többen vállalhassanak munkát a diákévek alatt is, ezt pedig egyértelműen segítse mind a jogszabályi környezet, mind a foglalkoztatást serkentő, könnyítő kedvezményrendszer. A kérdésben mi is a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz fordulunk. Fontosnak tartom megjegyezni továbbá, hogy a NAV közzétett egy átfogó tájékoztatót a honlapján a diákmunkáról, amit itt is ajánlok mindenkinek a figyelmébe, az általunk kiadott “jogsegély-mankók” mellett.

Az iskolaszövetkezetek tájékoztatása szerint ez a nem egyértelmű helyzet közel százezer fiatalt érint, akiknek így “kieshetnek a diákmunkából”.

Beszámoló a sajtótájékoztatóról:

Az Iskolaszövetkezetek Magyarországon igazi hungarikumként 30 éve bizonyítják létjogosultságukat (minden eddigi magyar kormány támogatásával) a junior enterprise-ok világpiacán.

 Az iskolaszövetkezetek a nappali tagozaton tanulmányaikat folytató középiskolai tanulók, főiskolai és egyetemi hallgatók részére biztosítanak legális munkavégzési lehetőségeket, aktív foglalkoztatáspolitikai katalizátorként működnek és a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek elősegítésében egyre nagyobb szerepet játszanak. Évente mintegy 130.000 nappali tagozatos tanulónak, hallgatónak biztosítanak gyakorlati munkatapasztalat-szerzési, legális pénzkereseti lehetőséget.

 Az ISZOSZ és a DIÁKÉSZ által megrendelt és bemutatott kutatás alapján az Iskolaszövetkezetek büszkén kijelenthetik, hogy tevékenységükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok már a tanulmányi idejük alatt olyan munkatapasztalatot és készségeket szerezzenek, amivel javul elhelyezkedési esélyük. Az Iskolaszövetkezetek az oktatási rendszerhez illeszkedve, annak részeként, tisztán üzleti alapon, mindenféle rendkívüli támogatás nélkül, jól átlátható, jól ellenőrizhető, szabályozott keretek között biztosítják ezeket az előnyöket, saját működő infrastruktúrával, országosan, a tisztességes piaci verseny szabályai szerint.

 Ez a komplexitás és hatékonyság egy követendő minta lehet minden olyan ország számára, ahol a fiatalok elhelyezkedési esélyei még rosszabbak, mint hazánkban. – Emelte ki Kücsön Gyula az ISZOSZ elnöke.

 Meg kell azonban említenünk, hogy vannak olyan törvényi akadályok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy minden hallgató számára elérhetők legyenek az Iskolaszövetkezetek előnyei.

A passzív féléves hallgatók, a felsőfokú oktatási intézmények master képzésének hallgatói és a végzős középiskolások  a nem megfelelően összehangolt törvényi szabályozásnak köszönhetően ki vannak zárva a munka világából, mert a NAV nem fogadja el hallgatói státuszukat, és alkalmazásuk esetén őket főállású munkavállalóként kezeli, ami a veszélyeztetett korcsoport hátrányos megkülönböztetése. Ez a probléma egyszerűen megoldható lenne, ha a törvényben foglaltaknak megfelelően a hallgatói jogviszony igazolására minden hivatal elfogadná a diákigazolványt, mint közokiratot. Így minden akadály elhárulna az elől, hogy minden  önmagáért  tenni akaró diák számára biztosítva legyen az öngondoskodás és a munkatapasztalat szerzés lehetősége. – vetette fel a problémát Szabó Imre a MOSZ Ifjúsági Tagozatának elnöke és Kücsön Gyula.

 A két szervezet tagszervezetei felelősnek érzik magukat a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek javításáért, hogy csökkenjen a 25 év alatti korosztály munkanélkülisége.