Beszámoló a Munkástanácsok VII. Kongresszusáról

A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyhangúlag választotta újra Palkovics Imrét, a május 25-26-án Balatonalmádiban megrendezett VII. Kongresszusán.  Palkovics Imre beszédében II. Szent János Pál pápa szavait idézte: „A technika átalakítja a munkát. A Munka alanya azonban változatlanul az ember.” Hozzátette: A Munkástanácsok feladata a dolgozó ember védelme

A Kongresszus egyhangúlag választotta újra Holecz Gábor közszféráért felelős alelnököt, valamint Baumgartner Lajos gazdasági alelnököt, a jogi alelnöki pozíciót pedig továbbra is dr. Czuglerné dr Ivány Judit tölti be. A kongresszuson elhangzott, hogy a régi-új elnökség az elkövetkezendő, 2023-ig tartó öt éves ciklusban a bérfelzárkóztatást és szociális párbeszéd erősítését tekinti fő feladatának.

Palkovics Imre köszöntő beszédében elmondta, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége változatlanul a keresztényszociális értékrend mentén folytatja munkáját, emellett pedig fontosnak tartja a szakszervezetek közötti szoros együttműködést. Hozzátette: mozgalmas, változásokban gazdag időszak volt az elmúlt öt év. 2013-ban indult el az az új politikai irány, amelyet a FIDESZ és KDMP koalíciója hozott létre, és a munkavállalók számára is meghatározó változásokat idézett elő. 2013-ban a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében a kormány önálló és független gazdaságpolitikát teremtett, amely lehetővé tette független döntéseket. Ezt követte a bérek növekedése, a foglalkozatás bővítése és a munkanélküliség felszámolása.

„A szakszervetek számára továbbra is a két legfontosabb feladat a bérek, jövedelmek növelése, és a munkahelyteremetés, a foglalkoztatás biztosítása. Ezen a téren komoly eredményeket értünk el: fontos állomás volt a 2016-os bérmegállapodás, ami elkezdte fölfelé húzni s béreket. Ezzel együtt a gazdaságban bekövetkező fordulatok, mint a munkaerő kereslet megnövekedése, továbbra is felfelé húzza a magyar kereseteket. Reményeink szerint az elvándorlás megáll, sőt abban bízunk, hogy elkezd visszaáramolni az elvándorolni kényszerülő munkaerő. Ma már a Gazdasági Kamara is abban gondolkodik, hogy 50% reálbérkereset következik be 2022-ig.”- mondta.

Palkovics Imre kitért arra is, hogy a Munkástanácsok számos kifogása a Munka törvénykönyve változásai kapcsán ma is érvényes, mint például a munkáltató általi jogellenes munkaviszony-megszüntetés szankció nélkülisége, a kártérítésekkel kapcsolatos anomáliák, a szakszervezeti jogok korlátozása. Véleménye szerint a hatályos szabályozásnak szerepe van a munkaerőhiány kialakulásában: a mobilis munkavállaló sok esetben a barátságtalan munkajogi környezet miatt hagyta el a hazai munkaerőpiacot.

A Kongresszuson a Munkástanácsok vendége volt Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. Köszöntő beszédében elmondta: a Munkástanácsok az elmúlt évek során felismerte, hogy a dolgozók érdekvédelmében a gazdasági realitásokat is figyelembe kell venni, ennek mentén kell meghatározni a munkavállalók számára is optimális célokat, mert ennek hiánya óriási károkat okozhat. Az elmúlt években átalakult és megfordult a gondolkodás a munkaadók és a munkavállalók viszonyában, ennek is köszönhetőek az elért eredmények.

Simon Attila István, munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár kitért arra, hogy az elmúlt években valódi érdekalapú viták folytak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Mindez olyan sikeres megállapodásokhoz vezetett, mint a 2016. novemberi háromoldalú bérmegállapodás. „Ez egy nagyon komoly kovásza volt annak a bérhelyzetnek, ami elvezetett oda, – a legfrissebb KSH adatok szerint- hogy az 1000 Eurós lélektani határ fölé emelkedett az átlagfizetés. Ez kijelöli az utat, hogy merre menjünk tovább.”

Holecz Gábor, a Munkástanácsok Országos Szövetsége közszféráért felelős alelnöke sikeresnek és egyben nehéznek ítélte meg a Munkástanácsok elmúlt öt évét. Mint mondta: örvendetes tény, hogy bevezetésre került az életpályamodell, aminek kialakításába bevonták a szakszervezeteket is, de ennek a finomhangolása nem történt meg, ami számos munkaügyi pert generált. Az országos fórumok –megítélése szerint- megfelelően működnek, de az ágazati érdekegyeztetési fórumok működését is törvényi szinten kellene szabályozni. Ez egyfajta garancia lenen arra, hogy jogszabályi keretek között, megadott időben megadott témában egyeztessenek.

Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit jogi alelnök kitért arra, hogy a sztrájkjog gyengülése fontos probléma, amelyet kifogásol a szövetség, és ezzel a kérdéssel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez fordultak a szakszervezetek. A munkavállalók személyiségi jogi kérdése, a szabad véleménynyilvánítás joga is csorbult, amelyek módosításáért minden platformon küzd a Munkástanácsok. Fontos új kihívás a digitalizációval járó új típusú foglalkoztatás jogi anomáliájának kezelése.

Szakszervezeti részről Boros Péterné, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke köszöntötte a Munkástanácsok Kongresszusát, a munkáltatói oldalt pedig Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke képviselte.

Ünnepi köszöntőt mondott Andreas Gjecaj, a Kereszténydemokrata Munkások Európai Uniója elnökségi tagját, az osztrák szakszervezetek szövetsége keresztény frakciójának főtitkárát, és Józef Niemiec az Európai Szakszervezeti Szövetség vezető tanácsadója.

A KONGRESSZUSRÓL KÉSZÜLT FILM MEGTEKINTHETŐ ITT!

Palkovics Imre nyilatkozata az újraválasztása kapcsán itt hallgatható meg:

2018-06-12T14:35:32+00:00 2018. június 7.|