EnglishEnglishYoutubeYoutubeRSSRSSFacebookraFacebookra

Bemutatkozás

A Munkástanácsok a forradalmat követően a legtovább képviselték a forradalom szellemét, a munkás önigazgatás eszményét, 1957. november 17-i betiltásukig.

Az 1956-os forradalmi hagyományok folytatójaként a rendszerváltozás idején, 1990-ben alakult meg a Munkástanácsok Országos Szövetsége, hogy az állampártot kiszolgáló szakszervezetek helyett valódi demokratikus, alulról szerveződő érdek képviseleti szervezetként működjön.

bekescsaba

MOSZ történelem – a szakszervezet, amely felemelte a szavát a tisztességes privatizációért

Az első munkástanács Herenden alakult 1989 augusztusában, miután a dolgozók felemelték szavukat, látva, hogy a vezetők hatalmas prémiumokat osztogattak maguknak, míg a munkavállalók nem részesülnek a sikeres cégben termelt javakból. Az érdekvédő dolgozók előtt ekkor még ismeretlen volt a 89. évi II. törvény az egyesülési jogról, amely kimondja, hogy joguk van új érdekvédelmi szervezetet létrehozni. A második Munkástanács konferencián megfogalmazódott, hogy létre kell hozni egy olyan szövetségét, amelyben  összefogva nagyobb hatást tudnak gyakorolni a nagypolitikára. Becslések szerint 1990. elején körülbelül 50 munkástanács jött létre. 1990. július 14.-én Budapesten a Körcsarnokban megtartott tanácskozáson a résztvevő munkahelyi szervezetek (munkástanácsok) képviselői úgy döntöttek, hogy az egységesülő mozgalmuk a Munkástanácsok Országos Szövetsége néven működik tovább. A Szövetség programnyilatkozata megerősíti (azt a már 56-os Munkástanácsoknál megjelenő törekvést), hogy privatizáció során a munkavállalók kedvezményesen személyes tulajdonhoz jussanak (későbbi MRP program (dokumentumtár), valamint határozottan fellépnek a spontán privatizációval szemben.

Programnyilatkozat 1990-ből

A Munkástanácsok Országos Szövetsége 1993. február 5-6.-i választmányi ülésén döntött úgy, hogy csatlakozik a nemzetközi keresztény szakszervezeti (WCL) mozgalomhoz. Ezzel a magyar szakszervezeti mozgalomban kijelölte helyét a keresztény értékrend mentén.

Tevékenységünk

A Munkástanácsok Országos Szövetsége elhivatott a munkavállalók érdekeinek képviselete mellett, valamint fontosnak tartja történelmi gyökereit. Az önmegvalósításra, a szolidaritásra, a családért viselt felelősségre, a tisztességes munka becsületére építő programja a keresztény kultúrkör értékein alapul.

A Munkástanácsok folyamatosan támogatja és bátorítja a tagjait a tagtoborzásra, mert minden szakszervezeti tag elemi érdeke, hogy minél több új taggal erősítse szervezetét, ezáltal biztosítva a munkavállalók sikeres érdekvédelmét. A Munkástanácsoknak módjában áll beleszólni hazai és nemzetközi szinten is a munkavállalói élet- és munkakörülmények alakításába:  A szövetség aktív résztvevője az országos érdekegyeztető fórumoknak, ahol rendszeresen felemeli szavát a munkavállalókért.

  •  Érdekképviseleti munkáját hazai és nemzetközi szinten is elismert szakértői csoportja segíti.
  • A Munkástanácsok nyílt és következetes, szakmailag indokolt követeléseket fogalmaz meg. A párbeszéd híveként megállapodásokra törekszik szociális partnereivel az érdekegyeztetés különböző szintjein.
  •  A Munkástanácsok tagjai bérből és fizetésből élő munkavállalók által a versenyszférában és a szolgáltató szektorban, valamint a fegyveres és rendvédelmi területen létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetek. Megyei és ágazati szövetségei jelenlétükkel az egész országot lefedik, működésükkel a regionális és ágazati fórumokon való hazai és nemzetközi képviselet mellett, a tagszervezetek eredményesebb munkájához szakmai (jogi, érdekvédelmi, közgazdasági stb.) segítséget nyújtanak. A Szövetségnek külügyi kapcsolatai révén lehetősége van nemzetközi szakszervezeti (belga, svájci, holland stb.) szakmai és oktatási anyagok igénybevételére.
  •  A Munkástanácsok vállalja üzemen kívüli, lakóhelyi szövetségek (polgári munkástanácsok) életre hívását is, hogy közös erővel, egységesen léphessen fel a munkást megillető méltóságért és bérért.
  • A Munkástanácsok Országos Szövetsége alapszervezethez csatlakozott tagjai számára országos lefedettségű munkajogi segélyszolgálatot biztosít.

Néhány fontos esemény kronológiában

  • A Munkástanácsok már az alakulás idején felismerte, hogy a továbblépés csak úgy lehetséges, ha szakít a tőke és a munka között felállított merev ellentéttel, és a hagyományos célok mellett felvállalja a munkavállalói tulajdonlás megoldását. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (MRP program) 1992-ben fogadta el a parlament.
  • A „Munkahelyed védelmében vásárolj magyar árut!” - kampányt 1992-ben kezdte a Munkástanácsok.
  • A szakszervezetek közötti ún. szociális választásokon 1993-ban, az országos megmérettetésben hazánk második legerősebb szakszervezete lett a Munkástanácsok.
  • A Munkástanácsok a szakszervezeti tisztségviselők védelme érdekében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) fordult az Antall-kormány idején, és tiltakozott a Bokros-csomag intézkedései ellen is.
  • Az európai bérfelzárkóztatás szükségessége érdekében mindig is kemény harcot folytatott az országos érdekegyeztetésben. A kilencvenes évek közepétől hangoztatja az ágazati bértarifa-rendszer bevezetésének fontosságát.
  • 2006. május 1-én, tiltakozó nagygyűlésen a Munkástanácsok tagszervezetei felléptek a munkavállalókat ért munkahelyi sérelmek miatt. Július 8-án közös szakszervezeti demonstráción tiltakoztak a Gyurcsány-csomag megszorító intézkedései ellen. Október 13-án a Munkástanácsokhoz tartozó keresztény pedagógusok demonstráltak, s október 28-án, a Clark Ádám téren a Liga Szakszervezettel összefogva tüntetett a kormány munkavállaló-ellenes politikája ellen.
  • A Munkástanácsok 2007. szeptember 8-án csatlakozott a Nagycsaládosok Országos Egyesületéhez, és több mint harminc ezren tiltakoztak a közszolgáltatások gyors ütemű leépítése, hazánk társadalmi és gazdasági lesüllyedése és a nemzeti vagyon további kiárusítása ellen.
  • A Munkástanácsok 2008-ban részt vett a „TB-mentő” akcióban, melynek nyomására meghátrálásra kényszerült a kormány, és visszavonta a társadalombiztosítási kassza részleges privatizációjára irányuló elképzeléseket.

A jelen

  • A Munkástanácsok Országos Szövetsége számára a legfontosabb a munkahelyi érdekvédelem segítése. Ezt a változatlanul súlyos gazdasági helyzet, a kormány által folytatott takarékossági intézkedések, és mindenekelőtt azok a munkahelyi érdekvédelem jogi kereteiben végrehajtott változások indokolják, amelyek a 2012. július 1-jén hatályba lépő új Munka Törvénykönyvében foglaltatnak.
  • Jelentős változás, hogy az új törvényben egy sor érdekvédelmi és konzultációs jogosítványt csoportosítottak át a szakszervezetektől az üzemi tanácsokhoz. Ezért fontos, hogy a Munkástanácsok képviselői tagjai legyenek az üzemi tanácsoknak. Az üzemi tanácsok szakmai felkészülését képzések szervezésével segíti a Szövetség, amelynek célja, hogy az üzemi tanácsok érdemi partnerei legyenek a munkáltatóknak.
  •  A Munkástanácsok részt vesz a Jogpont+ hálózat kiépítésében, mellyel az egyéni érdekvédelmet és jogorvoslatot segíti.
  •  A történelmi hagyományokat felújítva a Munkástanácsok célkitűzései közé tartozik a munkavállalói tulajdonszerzés kezdeményezése (MRP program) a nem kellő figyelemmel kezelt kisebbségi állami tulajdonrészek átvételével, valamint az MRP korszerűsítésével és alkalmazásának népszerűsítésével.
  • A Munkástanácsok fontos feladatnak tartja a középszintű érdekegyeztetés megerősítését, ennek érdekében stratégiai megállapodásokra törekszik az illetékes minisztériumok és a Munkástanácsok ágazatai között.
  • A Munkástanácsok továbbra is követeli az adó- és járulékrendszer módosítását.
  • A Munkástanácsok kiemelten fontosnak tartja a foglalkoztatás növelését, valamint a munkahelyek védelmét, különös tekintettel a veszélyeztetett fiatal és a nyugdíj előtti korosztályt figyelembe vételével.
  • A Munkástanácsok együttműködésre törekszik a keresztény egyházakkal, amelynek során közösen kíván fellépni a dolgozók munka világában tapasztalható kiszolgáltatottsága és szociális leszakadása elkerüléséért.
  •  A változások okozta nehéz körülmények között a szakszervezetek a túlélésükért küzdenek, ezért a Munkástanácsok szorgalmazza a még nagyobb összefogást az egyes szervezeteken belül és a különböző konföderációk és ágazatok között.

125 éves a Rerum novarum
Varga Mihály Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Palkovics Imrének

Munkavállalók Világa

Páratlan héten: kedd: 20.30
ismétlés:péntek: 22:30, hétfő: 11:00, kedd:17:30

Jogi segítség a munka világában - Echo Tv

moszpiktocart

MOSZ kártya kedvezményekKattintson a kártyán levő logókra

Euro Discount Club VODAFONE OTPBank [...]

Jogpont

Jogpontok_logoINGYENESEN HÍVHATÓ TELEFONSZÁM:

06 80 77 88 00

ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő :8 - 20h-ig Kedd: 11 - 20h-ig Szerda: 11-19h-ig Csütörtök: 11-19h-ig Péntek: 8-19h-ig

Belépés a szakszervezetbe

Feliratkozás hírlevelünkre

Ha gmailt használ és fontosak vagyunk az Ön számára, kérjük "csillagozza" be hírlevelünket a "Beérkező leveleknél"

Regisztráljon és kérdezzen!

A jogász válaszol

Tisztelt Munkástanácsok!

 2013.év elejétől a munkáltatóm ledolgoztatja a reggeli (munkaközi szünet) idejét (napi 20 perc)....