EnglishEnglishYoutubeYoutubeRSSRSSFacebookraFacebookra

Az EURÓPAI SZEMESZTER ÉS A SZAKSZERVEZETEK AHHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATAI

Az Európai Szemeszter az EU tagállamok gazdaságpolitikájának és költségvetésének összehangolását célzó eszköz, amely kötődik az Európa 2020 és az EU Stabilitási és Növekedési Paktumához, s alapvetően az azokban meghatározott célok elérését szolgálja. Az EU Szemeszter eszközét 2011-ben a jelenleg hivatalban levő, ún. Juncker-Bizottsá fogadta el. Az EU Szemeszter egy speciális eljárás keretében megy végbe éves ciklusokban.

A gazdaságpolitikai koordináció alapja az Európai Bizottság által készítendő éves elemzés, amely az egyes tagállamok gazdasági programját, költségvetési tervét és strukturális reform terveit vizsgálva dolgoz ki az egyes tagállamok számára sajátos ajánlásokat a következő 12-18 hónapra ezeken a területeken. Az országspecifikus ajánlások elkészítése és azok tagállami elfogadása egy hat hónapos eljárás, menetrend keretében történik, amelyet minden évben periodikusan megismétel az Európai Bizottság. Az EU szemeszter célja, hogy a tagállamok gazdaság-és költségvetési politikájának és reformterveinek koordinálására az EU prioritások kitűzése után, azokkal összhangban kerüljön sor. A koordinálásra azért van szükség, mert a gazdaság-és költségvetési politika nagyrészt a tagállamok kompetenciájába tartozó kérdés, szükség van azonban arra, hogy ezeken a területeken ne legyen nagy különbség az egyes tagállamok között.

A hat hónapos eljárás menetrendje

  1. Az Európai Szemeszter előkészítése már a megelőző év őszén elkezdődik, amikor a EU Bizottság előkészíti, majd november-decemberben megfogalmazza az EU Éves Növekedési Jelentését (Annual Growth Survey), amelyben meghatározza az EU, ezen belül külön az euro zóna, következő évi gazdasági és költségvetési prioritásait. A Jelentést az EU Bizottság januárban hozza nyilvánosságra. Ugyancsak ősszel kezdődik az egyes tagállamokra vonatkozó országjelentések előkészítése is.
  2. Az EU Éves Növekedési Jelentését januárban megtárgyalja az EU Tanács és az Európai Parlament is. December és január folyamán az EU Bizottság az egyes tagállamokban kétoldalú tényfeltáró utakon tárgyal a tagállamokkal azok gazdasági helyzetéről.
  3. Februárra készíti el az EU Bizottság az egyes országokra vonatkozó ún. országjelentéseket, amelyekben elemzi az egyes országok gazdasági helyzetét és szakpolitikáit, s feltárja az egyensúlyhiányokat. Az elemzés publikálására február végén kerül sor.
  4. Márciusban az EU Tanács Tavaszi Ülésén fogadja el az Éves Növekedési Jelentést és megtárgyalja a tagállamokra vonatkozó gazdasági jelentéseket is.
  5. Áprilisban kerül sor – az EU Éves Növekedési Jelentése, az abban elfogadott prioritások és az országjelentések alapján – az egyes tagállamok nemzeti reformprogramjának (a fenntartható növekedést biztosító intézkedésekre), valamint a stabilitási, illetve konvergencia (a rendezett államháztartás kialakítására irányló) programjának elkészítésére.
  6. Májusban dolgozza ki az Európai Bizottság az ún. országspecifikus jelentéseket, amelyekben egy-egy országra szabottan határozza meg azokat a gazdaságpolitikai és költségvetési ajánlásait, amelyeknek a célja a növekedés, a munkahelyteremtés, a kutatás és innováció előmozdítása.
  7. Júniusban az EU Tanács megvitatja az országspecifikus ajánlásokat és véglegesíti azokat, majd ezt követően indul el annak végrehajtása.

 Az Európai Szemeszter keretében elvárás, hogy a tagállamok az EU országjelentéseinek megvitatásába és az ún. országspecifikus ajánlások megtárgyalásába vonják be a nemzeti parlamenteket, a nemzeti szociális partnereketá és más érintett érdekelteket.

A tagállami szakszervezetek szerepe az EU Szemeszterben

A tagállami szakszervezeteknek egész évben vannak feladatai az EU Szemeszterben, különösen fontos azonban a szerepük február végétől kezdődően, amikor az EU nyilvánosságra hozza az egyes országjelentéseket. Ettől az időtől kezdődik az egyes jelentések tagállami szintű megvitatása, s azokból kiindulva a következő év gazdasági, költségvetési, szociális és egyéb reformterveit magában foglaló nemzeti reformprogram és a stabilitási, illetve konvergenciaprogram kidolgozása. Az EU elvárása, hogy a tagállamok kormányai vonják be ezekbe a folyamatokba a nemzeti (s ahol szükséges és indokolt az ágazati, vagy éppen regionális) szociális partnereket.

A szakszervezetek feladata:

  • az EU Bizottság februárban nyilvánosságra hozott országjelentésének megismerése
  • az országjelentés alapján a munkavállalókat érintő gazdasági, költségvetési, szociális és egyéb reformpolitikák, intézkedések meghatározása szakértők bevonásával
  • a kormány felhívása arra, hogy a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal országos triparit szociális párbeszéd keretében vitassák meg a nemzeti reformprogram és stabilitási, illetve konvergencia program prioritásait, annak érdekében, hogy a munkavállalók érdekei a lehető legnagyobb mértékben érvényre jussanak azokban. Fontos szakszervezeti cél, hogy a munkavállalói érdekek megjelenjenek majd az EU Bizottsága által elkészítendő és az EU Tanács által elfogadandó ún. országspecifikus ajánlásokban (County-specific recommendations).

A tagszervezeteknek a fenti eljárásba való bevonására joguk van, olyan módon, hogy a konzultációra megfelelő időben és mélységben kerüljön sor.

Az ETUC  2016 decemberében határozatot fogadott el a szakszervezeteknek az EU Szemeszterbe való bevonásáról, amelyhez a tagállami szakszervezetek számára iránymutatást és több eszköztárat (Tool kits) is elfogadott, hogy azzal segítse tagjait az eljárásban. Az ETUC javasolja azt is, hogy minden tagállam állítson fel egy tripartit összekötő irodát a kormány és a szociális partnerek közötti folyamatos konzultáció egyeztetésére, szervezésére az EU Szemeszter eljárás legjobb megvalósítására.

A Magyarországra vonatkozó 2017. országjelentés

A 2017. évi országjelentés már megjelent és magyar nyelven elérhető. (Brüsszel, 2017.2.22. SWD(2017) 82 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2017. évi országjelentés – Magyarország amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2017. évi európai szemeszter: Az 1176/2011/EU rendelet szerinti értékelés a strukturális reformok terén elért haladásról, a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzéséről és korrekciójáról, továbbá a részletes vizsgálat eredményeiről {COM(2017) 90 final} {SWD(2017) 67 final - SWD(2017) 93 final}). A jelentés egyes fejezetei az államháztartás, a pénzügyi szektor, munkaerőpiac, oktatás és szociálpolitika, beruházások, ágazati politikák és a közigazgatás kérdéseivel foglalkoznak.

Néhány, a munkaerőpiacra vonatkozó megállapítás a 67 oldalas jelentésből:

A magyar munkaerőpiac helyzete az elmúlt években javult. A munkanélküliségi ráta 2016- ban 5 % alá esett. A foglalkoztatási ráta a 2013- ban kezdődő élénkülés óta jelentősen megnőtt, miközben az aktivitási ráta már 2008 óta folyamatosan nő (1.5. ábra). A foglalkoztatás 2016-ban elérte a 4,4 millió főt is, ami részben a közmunkaprogramnak köszönhető, amely 2016- ban átlagosan mintegy 220 000 személyt foglalkoztatott. A magánszektorban körülbelül 130 000 munkahely jött létre ugyanabban az évben. Ennek következtében a hazai magánszektorban a teljes munkaidős egyenértékben számított foglalkoztatás megközelíti a válság előtti szintet. A tartós munkanélküliség és az ifjúsági munkanélküliség rátája, valamint a sem munkaviszonyban nem lévő, sem oktatásban/képzésben részt nem vevő fiatalok rátája nagyrészt a válság előtti szintre tért vissza. Egyre több jel utal azonban munkaerőhiányra. A foglalkoztatás növekedése az elkövetkező években a munkaerő-kínálat szűkülése miatt várhatóan lassul. Több ágazatra jellemző a szakképzett munkaerő hiánya, és még a szakképesítést nem igénylő betöltetlen állásokra is egyre nehezebb munkaerőt találni. Következésképpen jelentős bérnövekedési nyomás érzékelhető, ami szintén a munkaerőpiac szűkülésére utal.”

„A jelentős javulás ellenére a magyar munkaerőpiac még mindig kihívásokkal néz szembe. Magyarország fő aktív munkaerőpiaci intézkedése továbbra is a közmunkaprogram. A kormány az egyéb aktív munkaerőpiaci intézkedések fokozására törekszik. A nemek tartósan és jelentősen eltérő foglalkoztatási arányának és a szülői szerep által a nők foglalkoztatottságára gyakorolt hatásnak a kezelése céljából sor került a gyermekgondozási rendszer reformjára. A szegénységi mutatók némelyike visszaesett a válság előtti szintre, de más tagállamokhoz képest továbbra is magas. A szegénység a gyermekek és a romák körében csökkent, de továbbra is magas, továbbá a szociális segélyek és a munkanélküli ellátások megfelelősége és a támogatottak köre is korlátozott maradt. Az alapkészségek elsajátítása nemzetközi összehasonlításban továbbra is gyenge, és a tanulók társadalmi-gazdasági hátterének az oktatási eredményekre gyakorolt hatása az egyik legmagasabb az EU-ban. A hátrányos helyzetű tanulók – főként a romák – koncentrációja egyes iskolákban egyre szembetűnőbb. Végül, a munkaerőpiaci részvételt gátolja a lakosság viszonylag rossz egészségi állapota és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférés.”

(A tájékoztatót készítette: dr. Czuglerné dr. Ivány Judit)

125 éves a Rerum novarum

Munkavállalók Világa

Páratlan héten: kedd: 20.30
ismétlés:péntek: 22:30, hétfő: 11:00, kedd:17:30

Jogi segítség a munka világában - Echo Tv

moszpiktocart

MOSZ kártya kedvezményekKattintson a kártyán levő logókra

Euro Discount Club VODAFONE OTPBank [...]

Jogpont

Jogpontok_logoINGYENESEN HÍVHATÓ TELEFONSZÁM:

06 80 77 88 00

ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő :8 - 20h-ig Kedd: 11 - 20h-ig Szerda: 11-19h-ig Csütörtök: 11-19h-ig Péntek: 8-19h-ig

Belépés a szakszervezetbe

Feliratkozás hírlevelünkre

Ha gmailt használ és fontosak vagyunk az Ön számára, kérjük "csillagozza" be hírlevelünket a "Beérkező leveleknél"

Regisztráljon és kérdezzen!

A jogász válaszol

Tisztelt Munkástanácsok!

 2013.év elejétől a munkáltatóm ledolgoztatja a reggeli (munkaközi szünet) idejét (napi 20 perc)....

Varga Mihály Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Palkovics Imrének