2015. szeptember 29-én kezdődik az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 13. Kongresszusa. Az eseményen a Munkástanácsok Országos Szövetségének delegációja is részt vesz. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a szociális párbeszédről zajló panelben, a magyarországi viszonyokról beszél, a magyarországi ETUC tagsággal rendelkező konföderációk nevében. Az alábbiakban olvashatunk az ETUC 2015-2019 közötti ciklusra vonatkozó feladatairól:

Előszó

1. E tanulmány azzal a céllal jött létre, hogy az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) megújulása illetve megerősödése érdekében meghatározza a főbb prioritásokat és cselekvési javaslatokat. Jelen dokumentum a Kongresszus utolsó paneljében kerül megtárgyalásra “A jövő Európai Szakszervezeti Szövetsége címmel.” A panel végén a dokumentumot a Kongresszus elé terjesztik jóváhagyásra.

2. Kongresszust követően a dokumentum alapján a Végrehajtó Bizottság (VB) megtárgyalja a konkrét cselekvési tervet, majd elfogadja a VB minden egyéb szükséges, a dokumentumhoz kapcsolódó állásfoglalását. Egy 2016 tavaszán megrendezésre kerülő találkozó (Spring School) folyamán további akciók kerülnek megvitatásra, majd döntés születik az ETUC alapszabályának szükséges változásairól és /vagy a végrehajtást elősegítendő belső Szabályzatról.

3. Szükség esetén a VB dönt egy ad hoc munkacsoport felállításáról, mely áttanulmányozza az Alapszabályban foganatosított változtatásokat és/vagy a Szabályzatot, (lásd 2. pont) majd a 2019-es Kongresszust megelőző ciklus közepén tartott konferencián benyújtja javaslatait.

4. Jelen írás az ETUC szerepéhez kapcsolódó területekre és kihívásokra összpontosít. Egyes politikai prioritások az ETUC Akcióprogramjában illetve Kiáltványában már meghatározásra kerültek, és az ETUC szempontjából fontos tudnivalók lényegét röviden összefoglaltuk.

Megújult ETUC egy jobb Európáért

5. Jelenlegi mandátuma alatt, a gazdasági válság óta az ETUC a következő területeken szembesült növekvő nehézségekkel:
a, Az EU és a nemzeti politikák befolyásolása, válaszul az elmélyülő gazdasági kormányzás kihívásaira

b, A szociális párbeszéd, a munkavállalói részvétel és a munkaügyi kapcsolatok megőrzése illetve erősítése a
c, közös belső prioritások és akciók meghatározása az egyes országok közti növekvő különbségek következtében

6. Kulcsfontosságú kihívások a következő mandátumra:

  • Hogyan lehet javítani az ETUC szerepét és eredményeit?
  • Hogyan lehet megújítani az európai szakszervezeti mozgalmat?
  • Hogyan védhetjük ki a támadásokat, hogyan lehet konkrét eredményeket elérni a munkavállalók számára?

7. A kulcsfontosságú kihívásokat rövid és hosszútávon egyaránt a munkavállalók igényeihez igazodva, az európai hozzáadott értékhez és a rendelkezésre álló forrásokhoz mérten kell kiválasztani. Ahhoz, hogy az ETUC fellépése hatékonyabb és elismertebb legyen, figyelembe kell vennünk tagjaink elvárásait és meg kell erősítenünk bennük azt a hitet, hogy lehetőség van megújítani Európát és ehhez mi hozzá tudunk járulni. Ahelyett, hogy elsősorban intézményi kezdeményezésekre reagálnánk, – bár ez a munka továbbra is fennáll- az ETUC fő feladata meghatározni saját prioritásait és intézkedéseit.

Három fő prioritás a megújult európai szakszervezeti szövetségért

8. A Párizsi Kongresszus Kiáltványa és akcióprogramja meghatározza az ETUC prioritásait és jövőre vállalt kötelezettségeit. Vannak olyan kihívások, melyek az ETUC működésében változásokat követelnek.

Gazdasági fellendülés és az ETUC hatása a gazdasági kormányzásra

9. Első prioritásunk a gazdasági fellendülés és a minőségi munkahelyteremtés. Az európai munkanélküliséget és szegénységet erősebb közpolitikával kell kezelni. A minőségi munkahelyekhez mindenkinek joga van. Fel kell élénkíteni a gazdaságot, véget kell vetni a megszorításoknak, és jelentős változtatásokat kell foganatosítani a jelenlegi makrogazdasági politika területén! Beruházás, iparpolitika, fenntartható fejlődés, minőségi közszolgáltatások, oktatás és képzés, fejlesztés és kutatás, erősebb munkaügyi kapcsolatok, munkahelyi demokrácia, fizetésemelés, – amely támogatja az aggregát keresletet-. Ezek az ETUC stratégiájának pillérei.

10. Az ETUC-nak meg kell erősítenie a gazdasági fellendülésre és a befektetésekre vonatkozó akcióit és kampányait. Ki kell követelnünk a szakszervezetek komoly és rendszeres bevonását a befektetési tervek és makrogazdasági politikák konkrét tárgyalásaiba és monitorozásába. Ennek erős európai koordináció mellett kell megvalósulnia minden országban és szektorban.

11. Az elmúlt években, minden lényeges és többségében negatív döntés, mely a munkavállalók életét befolyásolta, a gazdasági kormányzás és a megszorító politikák keretein belül keletkezett. Az ETUC azt akarja, hogy ez megváltozzon, ezért befolyásolnia kell a folyamatot, teret kell találnia a tárgyalásokhoz, hangosabbnak kell lennie, el kell érnie, hogy meghallják.

12. Biztosítani kell a hathatós szakszervezeti részvételt az európai szemeszter folyamatában, a szerkezeti reformokat meg kell tárgyalni, és ha szükséges, akkor ellenezni kell. A sikerhez erősebb koordinációra van szükség! Új, belső önként választott együttműködési módszert és információcserét kell találnunk, mint például a nemrég alakított Kollektív Alku Koordinációs Eszközrendszer a gazdasági kormányzás keretein belül. Amikor kérik, az ETUC-nak támogatnia kell a tagszervezeteit a háromoldalú párbeszéddel kapcsolatban.

Ipari kapcsolatok és a szociális párbeszéd

13. Aláásták a szociális párbeszédet, az ipari kapcsolatokat és a munkavállalói részvételt, és a mi felelősségünk újra életre kelteni őket! A mi felelősségünk az, hogy a dolgozó emberek legyenek az elsők. Béremelést, erős és jól lefedett kollektív alkukon keresztül, magasabb törvényben meghatározott minimálbért, jobb munkakörülményeket mindenkinek!- Ilyen célokat kell elérni. Szükség van egy erős európai stratégiára, hogy helyreállítsuk az ipari kapcsolatokat, ha meg akarjuk őrizni és növelni akarjuk a szakszervezetek erejét a jövőben.

14. Új utakat kell találnunk az európai szociális párbeszéd szerepének megerősítéséhez, és ugyancsak meg kell erősíteni a kollektív tárgyalások és a bérek koordinációját, közös célok és standardok meghatározásán keresztül. Hasonlóképpen rugalmas akciókat kell végrehajtanunk, azért, hogy megfeleljünk az eltérő nemzeti és ágazati szükségleteknek, és hogy megőrizzük és megosszuk a legjobb nemzeti gyakorlatokat és hagyományokat.

15. Főleg transznacionális tárgyalásokon keresztül kell megerősíteni a szakszervezeti jelenlétet és az akciókat a multinacionális vállaltoknál és azok ellátó láncainál, melyeket az európai ágazati szövetségeknek (ETUFs) a nemzeti szakszervezetekkel közösen kell felvállalniuk az ETUC koordinálásával. Az európai üzemi tanácsok szerepét el kell ismerni és meg kell erősíteni, miközben jobban be kell őket vonni a szakszervezeti létbe.

16.Lehetséges európai kereteket és célokat kell találnunk a demokratikusabb és igazságosabb ipari kapcsolatok és a hatékonyabb szociális párbeszéd támogatására. Egy mélyebb, belső vitát kell elindítanunk, bevonva ebbe az ETUC tagszervezeteket is, hogy utakat találjunk az európai szociális párbeszéd nagymértékű nehézségeinek legyőzésére, amellyel most szemben áll. Ugyancsak le kell győznünk azokat az akadályokat, melyekkel a szakszervezetek találkoznak a szociális párbeszéd során, mert eredményeket kell elérniük mind nemzeti, mind ágazati szinten. Szükség van az ágazati szervezetek nagyobb mértékű bevonására.

Az európai szociális modell és a munkavállalói jogok

17. Minden, ami a munkaerőpiaccal és a foglalkoztatással kapcsolatban van: a szociális védelem, az egyforma munkakörülmények, a munkavállalói és szakszervezeti jogok, a munkajog és a szabályozások, a nemek esélyegyenlősége, a diszkriminációmentesség, az igazságos mobilitás és migráció, a minőségi közszolgáltatások, az oktatás és tréning, az egészség és a biztonság, stb., ez mind az Európai Szociális Modell elemei. Ez a modell a nemzeti környezetnek megfelelően különböző formákat ölt, amely általánosságban a legtöbb országban gyengült a szerkezeti átalakítások, visszavágások, privatizációk, liberalizációs folyamatok miatt, melyeket a neoliberális ideológiák befolyásoltak (különösen ott, ahol ezeket nem vitatták meg a szakszervezetekkel), ahelyett, hogy ezeket hozzáadott értéknek tekinteték volna a versenyképességhez.

18. Az ETUC a Társadalmi szerződésen és a Szociális Haladási Jegyzőkönyvön keresztül átfogó kezdeményezést tett az Európai Szociális Modell újraélesztésére, azon alapelv mentén, hogy a gazdasági szabadságjogok soha ne kerülhessenek az alapvető szociális jogok fölé, és a szociális haladást minden országban meg kell valósítani. Harcolni kell a szociális dömping, a szegénység és szociális kirekesztés ellen, meg kell erősíteni a munkavállalói jogokat, a szociális haladást és kohéziót, melyek az ETUC fő célkitűzései.

19. Ezeknek a céloknak az eléréséhez figyelembe kell vennünk a szociális jogok nemzetközi és nemzetek közötti kiterjedését. A szerkezeti reformokat és a deregulációs beavatkozásokat fokozott szakszervezeti részvétellel kell megvalósítani minden szinten; figyelembe kell venni az európai szinten megalapozott szociális normákat; az ETUC-nek célzott kezdeményezéseket kell tennie ezen a területen, együttműködve tagszervezeteivel. Különös figyelemmel kell lenni az olyan kezdeményezésekre, mint a Better Regulation (Jobb Szabályozás), REFIT és a folyamatban levő TTIP tárgyalások.

Hogyan erősítsük az ETUC szerepét és tevékenységét

20. Hogy ezeknek a kihívásoknak meg tudjunk felelni, erősebb és megújult ETUC-re van szükségünk, amely minden tagszervezete számára új értékeket képes adni. Ez az ETUC és tagjai között megerősödő kölcsönös elkötelezettséggel érhető el. A belső közösségünknek erősebb együttműködésen, összehangoltságon és szolidaritáson kell alapulnia.

21. Progresszívabb kompromisszumokra van szükségünk ahelyett, hogy a legkisebb közös nevezőre támaszkodnánk. Ez rugalmasabb stratégiák és javaslatok elfogadását jelenti, a különböző országok helyzetének, a tagszervezetek különböző szükségleteinek megfelelően, és azok teljes figyelembevételével. Meg kell vitatni a közös problémákkal rendelkező országokból érkező szakszervezetek különleges és megerősített együttműködését, továbbá a szektorszíntű, határokon átnyúló további együttműködéseket, anélkül, hogy ez érintené mások érdekeit, hagyományait, vagy az ETUC egységét.

22. Ez érvényes az eurozónára is, ahol meg kell fontolni az együttműködés megerősített formáit, megosztva     Európa más olyan részeivel, amelyekre a gazdaságkormányzásnak és/vagy a monetáris politikának hatása van, például a munkaerőpiac terén.

23. Széles szövetségesi körre van szükségünk akcióinkhoz, mondanivalóval rendelkező tagokkal, akik osztani tudják politikánkat. Erő és befolyás tekintetében ingadozik az egyensúly az EU intézmények és a nemzeti kormányok között, és jelenleg láthatóan az utóbbi oldalon van a kezdeményezés. Ugyanekkor a Jobb Szabályozás Csomag arra törekszik, hogy ezt az egyensúlyt megváltoztassa az EU törvényhozó eljárásai és a szociális partnerek javára. Meg kell fontolnunk, hogyan lehet egy „Európai Szakszervezeti Erőt” létrehozni a fent nevezett ügyek előremozdításának érdekében. A tagszervezeteknek számos pártkapcsolata van, de nem úgy az ETUC- nak, ami egyedülálló függetlenséget biztosít. A függetlenség azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne kapcsolatban politikusokkal a politikai spektrum elfogadható oldaláról. Ez azt jelenti, hogy az ETUC olyan helyzetben kerülhet, ami segít lefektetni egy új, „a dolgozói érdekek ügyvédjeként” működő politikai konszenzus alapjait.

24. Az ETUC-nek erősítenie kell befolyását az Európai Bizottságra, az Elnökségre és különösen az Európai Parlamentre – nem utolsó sorban a szakszervezeti közvetítő csoport útján – annak érdekében, hogy visszanyerje szükséges befolyását az európai szakszervezeti mozgalomra. Az ETUC titkárság egyik tagja az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal és az Európai Tanáccsal tartandó kapcsolatokért fog felelni.

25. Az EESC-vel, különösen a Dolgozói Csoporttal szorosabb kapcsolatot kell fenntartani, hogy kölcsönös előnyökhöz jussunk alapvető közös érdekeink terén, és erősítsük lobbi tevékenységünket az EU intézményeiben. Ezt a célt rendszeres találkozókkal és közös akciókkal érhetjük el. Az ETUC titkárság egyik tagja ezért fog felelni.

26. Az ETUC-nek cselekednie kell a Trojka beavatkozásától érintett országok támogatása érdekében, különös figyelmet kell fordítania a közép- és kelet-európai, továbbá a balti államokra, ugyanúgy, mint a Balkánra és az EU-bővítési területekre, felgyorsítandó a bérek, a szociális védelem és a munkakörülmények javítását. Alapvetően fontos a szolidaritás és a legjobb gyakorlatok országok közti cseréje.

27. Ugyanez érvényes a fiatalokra, a különös és atípusos munka által különösen érintett szektorokra, a nemi egyenlőségre, és speciális foglalkoztatási kategóriákra, amelyeket jobban megcéloznak az ETUC akciók. Ezenkívül, az ETUC-nek fontolóra kell venni új és felmerülő prioritásokat, így az EU politikájának olyan új területeit, mint a digitális gazdaság, az Energiaunió, a fenntartható és innovatív iparpolitika vagy az adókoordináció (különös figyelemmel az igazságos adózást, adó újraelosztást célzó, és az adódömpinget/adóelkerülést ellenző akciókra). Ehhez az ETUC és nemzeti, valamint szektorális tagjai közötti mélyreható megbeszélésekre van szükség.

28. Európában több mint 90 millió nyugdíjas, és időskorú ember él. A demográfiai változások közepette nő a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek következetes fenntarthatóságának, a nyugdíjasok jogainak, vásárlóerejüknek és a társadalomban betöltött szerepük fontossága. A generációk közötti szolidaritás és az aktív öregedés ügye napról napra fontosabbá válik. Ezért az ESZSZ meg kell, hogy erősítse ezzel összefüggő stratégiáját és tovább kell vitatni a FERPA szerepét az ETUC-ban.

29. Minden tagszervezetnek részt kell vennie az ETUC politikájának alakításában és az akciókban: a kis és nagy tagszervezeteknek, minden ágazati szövetségnek és a szakszervezeti hálózatoknak és intézeteknek egyaránt.       Az ETUC-nak támogatnia kell a nemzeti és ágazati kezdeményezéseket, amennyiben a tagszervezetek azt           kérik, és az ETUC titkárság feladata, hogy igény és szükség szerint jelen legyen az országos és ágazati   szakszervezetek helyi akcióinál. Törekedni kell az ETUC és az európai ágazati szövetségek belső         koordinációjának megerősítésére.

30. Erősíteni kell az együttműködést az európai és EU országokhoz hasonló problémákkal küzdő szomszédos országok szakszervezeteivel. Az ETUC szerepét erősíteni kell a PERC-ben, (a PERC politikai és aktív szerepének növelése érdekében) az információ- és jó gyakorlatok cseréjét meghaladva, a közös érdekeken alapuló konkrét akciók irányába, mint például a migráció, a „szociális dömping” jelenség kérdéseiben. Nemzetközi szerepének megerősítése érdekében az ETUC javítsa kapcsolatait az ITUC-kal, a TUAC-kal, az ILO-val és más nemzetközi intézményekkel, hálózatokkal!

31. Különös figyelmet kell fordítani a migrációhoz és mobilitáshoz, a szolgáltatások szabadságához kapcsolódó „szociális dömping” és kizsákmányolás kérdéseire, csakúgy, mint a munkavállalók szabad mozgását, valamint a sajátos szakszervezeti koordinációt akadályozó tényezőkre; ehhez megfelelő eszközök használatára van szükség. Az ETUC-nak bátorítania és monitoroznia kell a tagsági viszonyra vonatkozó, a migráns és mobil munkavállalók támogatását illető határokon átnyúló és transznacionális szakszervezetek közötti megállapodásokat.

32. Politikai prioritás kell, hogy a legyen a szakszervezeti növekedés és az erősödő szakszervezeti szervezettség! Az erős szakszervezeti tagság az alapja és előfeltétele az erővel bíró és reprezentatív szakszervezeti mozgalomnak. Ehhez újra növelnünk kell a tagságunkat, javítva a kollektív megállapodásos lefedettséget, nagyobb súlyt adva így követeléseinknek. Az ETUC terepe lehet annak, hogy platformként szolgál a nemzeti szervező és tagtoborzó kampányok koordinációjához és tapasztalatcseréhez, és támogatnia kell a tagszervezetek e téren megfogalmazódó kéréseit és kezdeményezéseit, a legjobb és innovatív gyakorlatok megosztását. Megfontolandó egy munkacsoport felállítása, találkozók rendezése erre a célra. A szakszervezeti mozgalomnak attraktívabbá kell válnia a dolgozók számára. Célba kell venni a fiatalokat, nőket, veszélyeztetett, atipikus, be nem jelentett módon foglalkoztatottakat, a migránsokat! Jobb védelmet, szakszervező akciókat nyújtani számukra, csakúgy, mint az új foglalkozásokat végzők, és a magasan képzett munkavállalók számára.

33. Az ETUC-nak fókuszált, változatos és célzott kommunikációval és kampányokkal kell elérnie a szervezett és szakszervezeten kívüli munkavállalókat. Jobban kell tájékoztatni a „mezei” szakszervezeti tagokat az ETUC-ról és akcióiról – ez ma csak ritkán történik így. Figyelembe kell venni a nyelvi korlátokat, és amennyire csak lehetséges csökkenteni kell azt. Ezzel egy időben, üzeneteinknek élesebbnek és érthetőbbnek kell lenniük. A jelen digitális és szociális médiájában az ETUC-nak jobban ki kell használnia az adott lehetőségeket, hogy elérjük jelenlegi és lehetséges tagjainkat, különösen a fiatalokat. Kommunikációs stratégiája részévé kell tennie és weblapján meg kell jelenítenie a nemzeti és ágazati kampányokat és akciókat, s ugyanezt kell tenniük a tagszervezeteknek az ETUC üzeneteivel és kezdeményezéseivel. Meg kell fontolni, át kell tekinteni az ETUC jelenlegi Kommunikációs munkacsoportját és/vagy fel kell állítani egy külön kommunikációs és kampány csapatot.

34. A megújult kommunikációs és mobilizációs stratégia figyelembe kell, hogy vegye a lehetőségek és módszerek széles körét, ugyanakkor tükrözze és célozza meg a különböző szakszervezeti tagok csoportjainak sokszínű identitását. Ebben a tekintetben a tüntetések fontos és identitás-formáló szerepet játszhatnak a szakszervezeti mozgalom összetartásának érdekében, azonban a tüntetéseket jobban kell összpontosítani és a tagok különleges szükségeihez és kezdeményezéseihez igazítani, ahhoz hogy a konkrét tárgyalásokat és követeléseket támogassák. Erősítendő legjobb gyakorlatot képeznek az ETUC által támogatott nemzeti akciók, ugyanúgy, mint az egyidejűleg több országban történő, Európa szintű követelésekhez kapcsolódó tüntetések.

35. Az ETUC vizsgálja felül a törvényes szerveinek működését a hatékonyság és a szakszervezeti vezetők ETUC ügyekbe való bevonása érdekében:
a.) A végrehajtó bizottságot stratégiai szervé kell alakítani. A végrehajtó bizottság vitái főleg elsőszámú politikai prioritásokra összpontosítsanak, miközben az egyes témákról szóló, a végrehajtó bizottság által –egy jól felkészült vita után – elfogadandó határozatok és állásfoglalások kidolgozása maradjon az állandó bizottságok és munkacsoportok feladata. A szakszervezeti vezetőket biztatjuk a találkozókon való részvételre amennyiben az első nap vitái releváns politikai döntésekkel foglalkoznak.
b) Ez a megoldás nyilvánvalóan több elkötelezettséget követel a tagoktól az ETUC bizottságokban és munkacsoportokban való képviseletük teljesítése érdekében. Jegyzőkönyveket és következtetéseket kell készíteni a munkacsoportokban folyó vitákról. A bizottságok és munkacsoportok témakörei és hatásköreit a Kongresszus által kitűzött prioritásokkal összehangolva felül kell vizsgálni.
c) Javítani kell az irányító bizottság szerepét a politikai és belügyi témákra való összpontosítás által a végrehajtó bizottság találkozóinak alapos előkészítése és a szakszervezeti vezetők releváns és kritikus témákról folyó nyílt vitákba való bevonása érdekében. Az irányító bizottság találkozóit a tervezett végrehajtó bizottság ülései közben felmerülő különleges/sürgős témák kezelésére össze kell hívni. Az ETUC szervek üléseire, -különösen az irányító bizottság és állandó bizottságok/munkacsoportok üléseire- meg lehet hívni külső előadókat. Szakszervezeti szemináriumokat/tanfolyamokat ingyenesen lehet szervezni a fontos témakörök alapos megvitatására.

36. Az ETUC-n belül elő kell segíteni az esélyegyenlőség érvényesítését, valamint a nők és fiatalok megfelelő képviseletét, a női és ifjúsági bizottság által felvetett különleges mechanizmusok által. A nők és fiatalok kirekesztését és alul-képviseletét a munkaerőpiacon és a szakszervezeti mozgalmon belül orvosló intézkedések közül fontos, megfontolandó eszközöknek tekintendő a kollektív tárgyalás, belső képzés és szervezés.

37. A belső földrajzi képviseleteket szintén újra kell hangolni. Különösen végrehajtó bizottságban történő szavazási jogok és eljárások nem bizonyultak hatékonynak, és nem teljesítik a tagság valódi képviseletét. A jogokat és eljárásokat az ETUC alapszabály által lefektetett a Kongresszusban való képviseletről szóló szabályokkal és a különböző hozzájárulásokról szóló kategóriákkal egyhangúan felül kell vizsgálni. Ez a folyamat az ETUC alapszabály lehetséges átdolgozása és/vagy a változások végrehajtására irányuló belső rendelet elfogadása mellett történjen.

38. AZ ETUC-nak teljes mértékben ki kell használnia eszközeit és hálózatait, beleértve az ETUI hozzáadott     értékének javítását, amely önállóan járuljon hozzá a szakszervezeti politikához és prioritásokhoz! Az ETUC, az ETUI támogatásával, mozdítsa elő a nemzeti és európai szakszervezeti képzést! Különös hangsúlyt kell fektetni Európára és európai témákkal foglalkozó képzésekre, és az európai szakszervezeti mozgalomról való közös elképzelésekre fókuszáló képzésekre, mindenekelőtt az új generáció serkentése érdekében. Ezen túl képzéseket kell nyújtani a nemzeti rendszerek és kontextusok közös megismerésére és  a tapasztalatcsere élénkítésére is.

ITT letölthető az ETUC Párizsi Kiáltványának szövegtervezete!