EnglishEnglishYoutubeYoutubeRSSRSSFacebookraFacebookra

Az EGSZB októberi plenáris ülésén elfogadott álláspontok

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról szóló 1295/2013/EU rendelet módosításáról (CCMI/156)

 Az EGSZB 2013. márciusban fogadta el korábbi véleményét a Kreatív Európa programról (2014–2020) szóló 1295/2013/EU rendeletről (CCMI/098 − CESE 828/2012).

A véleményben az EGSZB támogatta az európai bizottsági javaslat tartalmát. Felhívta a figyelmet a Kreatív Európa program gazdasági dimenziójának jelentőségére, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a program túlzottan is a versenyképesség általános céljára összpontosít, míg az európai kulturális és nyelvi sokszínűség és értékek támogatásának célkitűzése kevésbé látható. Úgy vélte továbbá, hogy az előirányzott költségvetési források nem elégségesek az EU teljes költségvetéséhez viszonyítva, illetve azokhoz a forrásokhoz képest, amelyeket egyes tagállamok fordítanak kulturális tevékenységek támogatására.

Új javaslatában az Európai Bizottság egy jogilag szilárd és átlátható megoldást javasol az Európai Unió Ifjúsági Zenekara (EUYO) fenntartható támogatásának biztosítása érdekében, figyelembe véve ennek sajátosságait is.

Az EGSZB egyszerűsített eljárással támogató véleményt bocsát ki az Európai Bizottság javaslatáról.

A fenntartható élelmiszer-termelést és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat elősegítő földhasználat (feltáró vélemény az észt elnökség felkérésére) (NAT/713)

A földdel/talajjal kapcsolatos kérdések egyre fontosabbak.

  • Egyre nagyobb nyomás nehezedik a talajra azzal kapcsolatban, hogy ökoszisztéma-szolgáltatásokat tudjon biztosítani – azaz az élelmiszer-termelés és a biodiverzitás kapcsán, illetve a gázok, a víz és a tápanyagok szabályozójaként.
  • Az erózió, a talajelzáródás, a talajszennyezés és a szerves anyagok csökkenésének megfigyelhető mértéke mind-mind csökkenti a talajnak azt a képességét, hogy biztosítani tudja az ilyen szolgáltatásokat.

Az vélemény hangsúlyozza, hogy létre kell hozni egy uniós referenciakeretet a mezőgazdasági földterületek védelmére. A mezőgazdasági talajok fenntartható használata és védelme szempontjából döntő fontosságú lenne egy olyan közös uniós talajvédelmi stratégia, amely definiálja, mit jelent a talaj jó állapota, rögzíti a nyomon követéshez szükséges egységes terminológiát és harmonizált kritériumrendszert, valamint meghatározza az elsődlegesen fontos szakpolitikai intézkedéseket.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése – Összekapcsolt egységes digitális piac mindenki számára – COM(2017) 228 final (INT/828)

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatait, aggodalmának ad hangot azonban a 35 benyújtott jogalkotási intézkedés és kezdeményezés elfogadásában és végrehajtásában tapasztalható késedelmek miatt.

Ezenkívül hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a digitális egységes piaci stratégia társadalmi dimenzióját, és reméli, hogy az EU elindít egy nagyszabású, a digitális képzésre és oktatásra irányuló tervet, amely minden polgár számára biztosítja a szükséges tudást ahhoz, hogy a lehető legjobban szembe tudjanak nézni az átállással.

Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális párbeszéd kulcsszerepet tölthet be ennek kapcsán

Az EGSZB ismét hangsúlyozza, hogy az internethez való hozzáférés minden polgár alapvető joga, és kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az e-kormányzási és e-egészségügyi stratégiák megvalósítását. Emellett több támogatást kell nyújtani a kkv-k számára, többek között egy az induló innovatív vállalkozásokra irányuló ad hoc stratégia révén.

Az Európai Bizottságnak az egész Unióban meg kell erősítenie a fogyasztói jogok védelmét, biztosítva ugyanakkor, hogy a jogszabályok harmonizációja ne járjon a védelem mértékének csökkenésével. Az EGSZB továbbá az európai szuverenitás és versenyképesség szempontjából kiemelt kérdésnek tekinti a kiberbiztonságot.

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról és Javaslat tanácsi irányelvre a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelvnek a gépjárműadóztatásra vonatkozó egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról (TEN/640)

 A javaslat célja, hogy előrelépést érjen el a „szennyező fizet” és a „felhasználó fizet” elvek alkalmazása terén, elősegítve ezzel a pénzügyi és környezetvédelmi szempontból fenntartható, társadalmilag méltányos közúti szállítást. Emellett javasolt az irányelv hatályát kiterjeszteni a buszokra, a személygépkocsikra és a kisteherautókra is, biztosítandó az infrastruktúra-használat következetesebb díjszabását egész közúti szállítási szektorban.

A javaslat által kezdeményezett módosítás fokozatosan, öt egymást követő év alatt nullára csökkentené a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó gépjárműadók minimumértékét, mégpedig öt lépésben, amelyek mindegyike a jelenlegi minimumértékek 20%-át tenné ki.

Az EGSZB úgy véli, hogy az új díjfizetési keret átláthatósága és egyértelműsége tekintetében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az intézkedések elfogadhatók legyenek a felhasználók, a fogyasztók és általában a polgárok számára, biztosítva a felhasználók azonnali és egyértelmű tájékoztatását arról, hogy mire fordítják a beszedett összegeket.

Végül az EGSZB szerint az új jogszabályok alkalmazása révén keletkező bevételek közlekedési ágazaton belüli beruházások közötti elosztása több mint félmillió munkavállaló számára teremthet újabb munkahelyeket.

Átállás egy fenntarthatóbb európai jövőre – stratégia 2050-ig (saját kezdeményezés) (SC/047)

 Először is a vélemény elemzi a digitális átállás kedvező és kedvezőtlen társadalmi és gazdasági hatásait. Másodszor: megvitatja, mit vonnak maguk után bolygónk korlátai, és milyen általános ökológiai kihívásokkal kell szembenéznünk. Harmadszor pedig a vélemény a társadalmi egyenlőtlenséget jellemző számadatokat ismertet, amit elemzés követ a kormányok és a nemzetközi intézmények nagyközönség általi támogatásának csökkenéséről. Döntő fontosságú, hogy a stratégia pontos szakpolitikai ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek segítik az Európa előtt álló három komoly kihívás kezelését, és segítik valóra váltani az „Ilyen Európát szeretnénk” jövőképet. A vélemény 5. pontja a jövőre vonatkozó ajánlásokat tartalmaz négy szakpolitikai területen: tisztességes, digitális és környezetbarát gazdaság, a kormányzás új formái, fenntarthatóság és a pénzügyi szektor, valamint a fenntarthatóság ösztönzése a nemzetközi kereskedelmen keresztül. Ezek mindegyike a következő hat elemből áll: innováció, szabályozás/kormányzás, szociálpolitika, szabad hozzáférés, oktatás/képzés, kutatás.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy ez a stratégia irányuljon hosszú távra, legyen világosan meghatározott, horizontálisan és vertikálisan integrált, kezelhető és alapuljon részvételen. Az EGSZB ezért úgy gondolja, hogy alapvetően fontos biztosítani, hogy a 2050-ig tartó átmenetet a civil társadalom képviselőinek teljes bevonásával tervezzék meg és hajtsák végre.

A közösségi gazdaság adóztatása – lehetséges adópolitikai irányok elemzése a közösségi gazdaság növekedésének kontextusában Feltáró vélemény (az észt elnökség felkérésére) (ECO/434)

A megosztásalapú gazdaság volumene és mérete is folyamatosan nő. Ezeken az új, gyakran szabályozatlan gazdasági területeken a tevékenységek hátterét olyan együttműködési platformok adják, amelyek lehetővé teszik az általában magánszemélyek által felkínált áruk vagy szolgáltatások ideiglenes használatát. A megosztásalapú gazdaság azonban számos új kihívást tartogat az uniós jogalkotó számára, akinek védenie kell a világos, kiszámítható és átlátható jogi keret létrehozását szolgáló alapelveket és szabályokat.

közösségi gazdaság vállalkozásai számára. Úgy véli azonban, hogy mindenképpen bővíteni kell a tagállamok közötti és az egyes tagállamokon belül működő, különféle érintett hatóságok közötti együttműködés és koordináció formáit.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a közösségi gazdaságra vonatkozó adószabályozás tartsa tiszteletben a semlegesség elvét (azaz ne avatkozzon bele a piac alakulásába), megfelelő és méltányos adózási mechanizmusokat határozva meg a közösségi gazdaság keretében működő különféle vállalkozások számára.

Az EGSZB reméli, hogy mielőbb kialakul egy homogén és integrált európai rendszer, amely garantálja, hogy a különféle tagállamokban közös szabályok érvényesek a digitális gazdaságra, hiszen a digitális hálózatoknál természetes tendencia, hogy határokon átnyúlóan működnek.

Vitaanyag az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről COM(2017) 358 final (ECO/439)

 Az EU költségvetése hatalmas kihívás előtt áll, hiszen kevesebb forrásból több finanszírozást kell biztosítania. Az Uniótól azt várják, hogy vállaljon nagyobb szerepet az olyan új szakpolitikai területeken, mint a migráció, a belső és külső biztonság vagy a védelem. Mindezt egy olyan uniós költségvetésből kell megvalósítani, amely az Egyesült Királyság távozásával csak csökken.

Az EGSZB egyetért azzal a megközelítéssel, amely szerint az uniós költségvetés alapelve az európai hozzáadott érték elérése kell, hogy legyen, az össze nem hangolt egyes nemzeti költségvetéseknél jobb eredmények biztosítása mellett.

Az EU-nak először azonosítania kellene a magas európai hozzáadott értékkel rendelkező politikai prioritásokat, és csak ezután kellene meghatároznia az azok eléréséhez szükséges forrásokat. Az EGSZB aligha tartja hitelesnek, hogy az uniós költségvetés továbbra is csak az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) kevesebb mint 1%-át képezze.

A kiadások tekintetében az EGSZB a gazdaságot, társadalmat és környezetet érintő fejlesztést, a foglalkoztatást, az innovációt és a versenyképességet célzó közép- és hosszú távú beruházásokat; a leghátrányosabb helyzetű régiók és legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok védelmét; az aszimmetrikus sokkhatásokra és a váratlan válságokra adott rugalmas és azonnali reakciót – akár egy önálló euróövezeti költségvetés révén is – olyan programoknak tekinti, amelyek magas európai hozzáadott értéket képviselnek.

Az EGSZB különösen fontosnak tartja az euróövezet makrogazdasági stabilizációs funkcióját.

A bevételi oldalt tekintve az új költségvetésben túlsúlyban kell lenniük a független, átlátható és méltányos saját forrásoknak.

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP)

COM(2017) 343 final - 2017/0143 (COD) (ECO/440)

Az Európai Bizottság javaslata egy páneurópai magánnyugdíjtermék-piac alapjait szeretné lefektetni, biztosítva a termék fő jellemzőinek – például az átláthatósági követelményeknek, a befektetési szabályoknak, a váltásnak és a hordozhatóságnak – a szabványosítását. Emellett biztosítja majd a fogyasztók megfelelő védelmét a termék legfontosabb jellemzői kapcsán, de ugyanakkor elég rugalmas is lesz ahhoz, hogy lehetővé tegye a terméket kínáló különböző cégek számára, hogy termékeiket úgy alakítsák ki, hogy az illeszkedjen üzleti modelljükhöz. Ez a kezdeményezés kiegészíteni, nem pedig helyettesíteni vagy felváltani kívánja a meglévő – állami, foglalkoztatói és magán- – nyugdíjkonstrukciókat.

Az EGSZB elismeri, hogy a PEPP-termékek nagy valószínűséggel egy korlátozott számú csoport tetszését nyerik el, különösen a mobil munkavállalókét, akik munkában töltött éveik során több különböző tagállamban is dolgoznak, valamint az önálló vállalkozókét. Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy adókedvezmények biztosításával minél több munkavállalót ösztönözzenek a magánnyugdíjtermékek igénybevételére.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a nyugdíjtermékek vonzóbbá tételében fontos szerepet játszik a fogyasztóvédelem. Ezzel kapcsolatban az EGSZB szerint egyértelműségre van szükség a szolgáltatóváltáskor felszámolt díj kapcsán, és azt javasolja, hogy vizsgálják meg, hogy esetleg bizonyos időszak eltelte után eltekintenek az ilyen díjtól.

 
1956 Katonai története
125 éves a Rerum novarum

Munkavállalók Világa

Páratlan héten: kedd: 20.30
ismétlés:péntek: 22:30, hétfő: 11:00, kedd:17:30

Jogi segítség a munka világában - Echo Tv

moszpiktocart

MOSZ kártya kedvezményekKattintson a kártyán levő logókra

Euro Discount Club VODAFONE OTPBank [...]

Jogpont

Jogpontok_logoINGYENESEN HÍVHATÓ TELEFONSZÁM:

06 80 77 88 00

ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő :8 - 20h-ig Kedd: 11 - 20h-ig Szerda: 11-19h-ig Csütörtök: 11-19h-ig Péntek: 8-19h-ig

Belépés a szakszervezetbe

Feliratkozás hírlevelünkre

Ha gmailt használ és fontosak vagyunk az Ön számára, kérjük "csillagozza" be hírlevelünket a "Beérkező leveleknél"

Regisztráljon és kérdezzen!

A jogász válaszol

Tisztelt Munkástanácsok!

 2013.év elejétől a munkáltatóm ledolgoztatja a reggeli (munkaközi szünet) idejét (napi 20 perc)....

Varga Mihály Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Palkovics Imrének