Az EGSZB április 27-28-án tartotta plenáris ülését, ahol 19 véleményt tárgyalt meg és meghallgatta az Unió energiaügyi biztosát, Maros Sefcovocot. Kiemelhetőek még a következő vélemények:

Az energiaunióról

Az EGSZB így nagy vonalakban üdvözli az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentést is, mint olyan eszközt, amely az energia ügyét az Európai Unióban a politikai menetrend legfontosabb kérdései között tartja, és összehangolt haladást biztosít az ágazatok és tagállamok között. Az energiaunió 2015. évi helyzetéről szóló jelentés alkalmat kínál az EGSZB-nek az energiaunió fejlesztésével és irányításával kapcsolatos olyan specifikus szempontok azonosítására, amelyek különös jelentőséggel bírnak az európai civil társadalom számára, különösen az energiaunió létrehozásához vezető folyamat szociális dimenzióját és következményeit hangsúlyozva, valamint ennek megfelelő megjelenítését az eredményjelentésekben és a statisztikai mérésekben. Az EGSZB aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a civil társadalmat csak korlátozott mértékben és homályos szerepkörökkel vonják be az energiaunió irányításába és az elért eredményekkel kapcsolatos jelentéstételi folyamatba. Az EGSZB véleménye szerint sürgősen javítani kell az elért eredményekkel kapcsolatos jelentéstételi folyamat statisztikai alapjain, ha el akarjuk kerülni az olykor elavult, máskor pedig érthetetlen vagy akár hiányzó adatok alapján történő eredményértékelést és döntéshozatalt.

 A körforgásos gazdaság

Az Európai Bizottság 2015. december 2-án közzétett egy felülvizsgált csomagot a körforgásos gazdaság témájában. A javaslatok a következők alkotják:

  • jogalkotási rész: konkrétan egy sor módosítás a hulladékkezelésről és -újrahasznosításról szóló hatályos európai jogszabályok kapcsán;
  • nem jogalkotási rész: ennek része egy közlemény „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” címmel. Ez a dokumentum inkább a gyártási folyamatokra összpontosít egy sor megcélzott iparágban, illetve tartalmaz egy 2017-ig szóló konkrét menetrendet is a javasolt intézkedések vonatkozásában.

Az EGSZB legfontosabb megállapításai:

  • A csomagot ambiciózusabbá lehetne tenni.
  • Az Európai Bizottság javaslatai nem foglalkoznak kellő mértékben a körforgásos gazdaságra való átállás szociális és foglalkoztatási előnyeivel és kockázataival. Meg kell nevezni a legkiszolgáltatottabb ágazatokat és munkavállalókat annak érdekében, hogy létre lehessen hozni a támogató struktúrák teljes arzenálját.
  • Az oktatás – valamennyi formában és szinten – a körforgásos gazdaságra való átállás alapvető részét fogja képezni. Ehhez meg kell határozni mind az azonnali változáshoz elengedhetetlen munkavállalók képzési szükségleteit, mind pedig a jövő nemzedékek oktatásával kapcsolatos hosszabb távú intézkedéseket.
  • A környezetbarát tervezésről szóló irányelv tervezett felülvizsgálata során a termékek teljes életciklusát figyelembe kell venni, kitérve többek közt a következőkre: tartósság, javíthatóság, alkatrészek elérhetősége/megfizethetősége, a gyártók általi feltétlen információszolgáltatás a javításról és a szervizről.
  • Ki kell dolgozni azokat a támogatási mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a szegényebbek számára, hogy hozzáférhessenek a jobb minőségű (és magasabb belépési költségű) árukhoz és szolgáltatásokhoz.
  • Az újrahasznosított termékekre, valamint az újrahasználati és javítási tevékenységekre vonatkozó csökkentett ÁFA- kulcs vagy ÁFA- mentesség ösztönzést jelenthet a vállalkozók számára, hogy aktívak legyenek ezen a területen, a fogyasztóknak pedig versenyképes árú termékeket biztosít, ami hozzájárul a magatartásbeli változások széles körben történő elterjedéséhez. A támogatásokat át kellene irányítani a másodlagos nyersanyagok használatának, valamint a környezetbarát tervezési elvek minden feldolgozóipari ágazatban való alkalmazásának ösztönzésére.
  • Az európai szemeszter folyamatát az országspecifikus ajánlások révén fel lehet használni a tagállami szintű végrehajtás biztosítására, valamint annak garantálására, hogy a körforgásos gazdasági modellre történő átállást prioritásként kezeljék.

(Részletesen: a Bizottság honlapján:   NAT/676 – EESC-2016-00042)

Az agresszív adótervezés elleni uniós fellépésről

2016 januárjában az Európai Bizottság ismertette az adókikerülés elleni intézkedéscsomagot, amely a vállalatok igazságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb adózására vonatkozó program részét képezi. Az EGSZB áprilisi plenáris ülésén foglalt állást e kérdésben. Legfontosabb a megállapításai a következők:

Az irányelvjavaslat az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos, az agresszív adótervezés elleni világszintű küzdelmet célzó cselekvési tervében meghatározott szabályok egységes alkalmazására szólít fel minden tagállamban.

  • Amint azt az EGSZB korábbi véleményeiben már kiemelte, üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, és támogatja az általa kifejtett erőfeszítést, amelyek célja az egyes multinacionális vállalatok által gyakorolt és becslések szerint a tagállamok adóalapját évi 50–70 milliárd euróval csökkentő agresszív adótervezés elleni küzdelem.
  • Az EGSZB úgy véli, hogy az irányelvjavaslatban említett jelentéseknek kizárólag a javaslat által megcélzott nagy multinacionális vállalatokra kellene vonatkozniuk, a kkv-kra pedig nem, hiszen számukra aránytalanul nagy terhet jelentenének a költségek terén.
  • Ezek a vállalatok mesterségesen magas kamatokat fizetnek az alacsony adót kivető adójogrendszerekben adóügyi illetőséggel rendelkező leányvállalataiknak. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az olyan szervezetek keretében folytatott nemzetközi tárgyalásokat, mint az OECD vagy a G20, hogy ezúton garantálják az EU és az OECD szintjén az egységes alkalmazást, illetve vizsgálják meg, hogy a javasolt szabályok alkalmazhatóak-e a pénzügyi társaságokra is.

·         A társaságok pénzügyi eredményeiről szóló jelentések a tagállami adóhatóságok közötti automatikus információcsere tárgyát képező információk közé tartoznak; ez fokozza ennek az adócsalás, adókijátszás és agresszív adótervezés elleni küzdelmet célzó eszköznek a hatékonyságát.

·         Az EGSZB támogatta azt az elképzelést, hogy állítsák össze a jó adóügyi kormányzás szabványainak alkalmazását elutasító joghatóságok európai jegyzékét. Jelenleg a tagállamok zöme saját lista- és szankciórendszert alkalmaz az ilyen joghatóságokkal folytatott pénzügyi tranzakciók kapcsán. Az EGSZB úgy véli, hogy az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemben sokkal hatékonyabb eszköz lenne egy olyan uniós jegyzék, amely pontos kritériumokat határoz meg az renitens joghatóságok azonosítására, és az összes tagállam által egységesen alkalmazandó szankciókat tartalmaz. Ennek megfelelően az EGSZB egyetért az Európai Bizottság által a stratégiában ismertetett intézkedésekkel.

  • Az EGSZB túl hosszúnak tartja az irányelvjavaslatban meghatározott hároméves időszakot.

 (Részletesen: a Bizottság honlapján:   ECO/405 – EESC-2016-01284 számon)

Az EU-n belüli munkaerő-mobilitás

A holland elnökség felkérésére fogalmazta meg a Bizottság a következőket:

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az EU-n belüli munkaerő-mobilitás az EUMSZ[1]-ben rögzített alapvető szabadságjogok egyike, a belső piac egyik sarokköve és az európai integrációs folyamat egyik legnagyobbra tartott vívmánya.

  • A munkaerő-mobilitás emellett esetenként azonban úgynevezett „elitelvándorláshoz”, azaz ahhoz vezethet egyes országokban és ágazatokban, hogy a fiatalok munka vagy jobb munkalehetőségek reményében jelentős számban elvándorolnak. Mindezek elkerülésére az EGSZB olyan gazdaságpolitikákat sürget, amelyek célja a növekedés és a termelékenység erősítése, illetve színvonalas munkahelyek teremtése minden tagállamban, hogy így mindenhol javulhassanak az európai polgárok életfeltételei.
  • Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy garantálják és előmozdítsák a munkavállalók szabad mozgását az EU-ban.
  • A méltányos munkaerő-mobilitáshoz minden olyan európai utazó munkavállaló számára garantálni kell az egyenlő bánásmód és az állampolgárság alapján történő diszkriminációtól való mentesség elvének tiszteletben tartását, aki az uniós vívmányoknak megfelelően a szabad mozgáshoz való jogát gyakorolja. Rájuk a célország munkaügyi és bérszabályai érvényesek, teljes mértékben tiszteletben tartva a kollektív tárgyalásokra és a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó adott nemzeti mechanizmusokat.
  • Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel egyeztetve foglalkozzon minden olyan, a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos kérdéssel, amely szükséges a szociális dömpinghez vezető tisztességtelen gyakorlatok elleni küzdelemhez. Ezenkívül bármilyen új európai szintű intézkedés során tiszteletben kell tartani a kollektív tárgyalásokhoz fűződő nemzeti hatásköröket és a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó különféle rendszereket.
  • A határ menti ingázók tekintetében az EGSZB szükségesnek tartja a helyzet nyomon követését és az uniós szintű adatgyűjtést, hogy fel lehessen számolni a lehetséges akadályokat, valamint szabad és méltányos mobilitást biztosíthassunk a munkavállalók számára.
  • Az EGSZB emlékeztet a munkaügyi felügyelet kulcsfontosságú szerepére a méltányos mobilitás biztosítását illetően.
  • Végezetül, a szociális biztonsági rendszerek összehangolását és a tagállami közötti együttműködést is fejleszteni kell.

(Részletesen: a Bizottság honlapján:   SOC/531 – EESC-2016-00274)

Az Unió alapszerződése, minden uniós rendelkezés jogi alapja.