szeptember 16-án levélben fordult a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piacért felelős államtitkárához, dr. Czomba Sándorhoz az autóbusz-gépkocsivezetők korkedvezményes nyugdíjának érdekében a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ), bízva abban, hogy a téma körüli bizonytalanságban hiteles és korrekt tájékoztatást kaphatnak.

Miután az egy hónapos válaszadási határidő lejárt, újabb levélben vártak választ az érdekvédők, most már szorosabb válaszkérési határidőt megjelölve. Valamint a szakszervezet kilátásba helyezte, hogy amennyiben továbbra sem érkezik érdemi visszajelzés, akkor cselekvési programot dolgoznak ki.

Tájékoztatás ezúttal sem érkezett, ezért a Közlekedési Munkástanácsok Északnyugat-magyarországi Szövetsége, a Közúti Közlekedési Szakszervezet régiós szervezetével közösen szakmai szintű aláírásgyűjtési akcióba kezdett, melyhez időközben csatlakozott a KMSZ is.

A Volán-cégcsoportban közel 11.000 autóbusz-gépkocsivezető dolgozik, a korkedvezményes nyugdíj kérdése érzékenyen érinti őket, ezért az aláírásgyűjtést követően, amennyiben nem történnek tárgyalások, további lépéseket terveznek a szakszervezetek.

A szakszervezetek álláspontja szerint átmenetileg az is megoldás lehet, ha a Kormány újból módosítja a vonatkozó törvény hatályos rendelkezéseit és meghosszabbítja a jogosultság-szerzés idejét.

A szakszervezetek aláhúzták, hogy a gépkocsivezetők körében elvégzett valamennyi vizsgálat, felmérés egyértelműen igazolta a korkedvezmény létjogosultságát és felhívta a figyelmet az autóbusz-gépkocsivezetők egészségkárosodásának kockázati tényezőire. Ezért a szakszervezetek első fázisban aláírásgyűjtéssel kívánják középpontba állítani és rávilágítani a gépkocsivezetők bizonyítottan jogos igényének komolyságára.

A Közúti Közlekedési Szakszervezet és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének régiós szervezete szerint a téma mielőbbi tárgyalást igényel és a feleknek megállapodásra kellene jutniuk a közösségi közlekedés sarkalatos kérdésében, a korkedvezmény ügyében. Rámutatnak arra is, hogy figyelmeztető jelzésként kell tekinteni az utóbbi időben megszaporodott buszos balesetek számát. Az esetek döntő többségében nem az autóbusz-gépkocsivezető okozta a balesetet, mégis, ezen események is arra világítanak rá, hogy erős fiziológiai igénybevételt okoz a felgyorsult és megnövekedett forgalom, valamint a koncentrált figyelem igénye.

Zalaegerszeg, 2014. november 10.

Horváth László
Közlekedési Munkástanácsok
Északnyugat-magyarországi Szövetsége