MAGYAR POSTA ZRT.

Felügyelő Bizottsága                                                   

 Tóth Zsuzsanna

dr. Horváth István

munkavállalói FB tagok

részére

 Tisztelt Asszonyom! Tisztelt Uram!

Tisztelt Munkavállalói FB tagok!

 A Magyar Posta Zrt. a törvényi előírásoknak megfelelően, a kormányzati portál útján benyújtotta, majd a http://e-beszamolo.kim.gov.hu internetes weblapon nyilvánossá tette a 2012 évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját.

 Szakszervezeteink a 2012-es eredmény kimutatás letöltése és tanulmányozása után megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az MP Zrt. 2002 óta először zárt veszteséges gazdasági évet, így a -3.368 millió Ft-os mérleg adat, a 2011 évi 2.085 millió forintos eredményhez képest abszolút értékben 5.454 millió forintos veszteséget jelent. Megdöbbenésünket tovább fokozta, hogy erről a veszteségről – mely nagyságrendje miatt a gazdasági vezetés és a társaságot irányító, illetve felügyelő testületei előtt már 2012-ben is látható volt – szakszervezeti szervezeteinket sem az elmúlt évben, sem 2013 elején nem tájékoztatták. Most sem a társaság menedzsmentjének részletes tájékoztatása, hanem a nyilvános adatok megtekintése után jutott tudomásunkra a negatív gazdálkodási eredmény.

 Kénytelenek vagyunk tudomásul venni, – még ha nem is tudjuk elfogadni – hogy a munkáltató nem tájékoztatott minket, mivel az elmúlt évek alatt sem volt velünk minden gazdasági kérdésben lelkesen informatív.  Azt azonban nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a társaság Felügyelő Bizottságának munkavállalói képviselői mind a mai napig hallgatnak, és egy szavuk sincs a veszteséges gazdálkodásról, különösképpen arról, hogy a 2012 évi mérlegen belül miért növekedett meg az „E” fejezet Céltartalékok rovat, a 2011 évi mérleghez képest mintegy 6.6 milliárd forinttal. Ezen belül is az egyéb céltartalék soron 5,2 milliárd forint szerepel minden magyarázat nélkül, ami félő, hogy egy rejtett, de intenzív létszámleépítés tartalékaként került kialakításra. Mit takar ez kérdezzük most, hogy a mérlegbeszámoló már nyilvánossá vált és ki máshoz fordulhatnánk mint az FB munkavállalói képviselőihez?

 Tudomásunk szerint a felügyelőbizottság alapvető feladata a társaság ügyvezetésének ellenőrzése. Ez éppúgy jelenti a társaság működésére vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzését, mint a társasági szerződésnek, alapszabálynak és a társaság legfőbb szerve határozatainak betartása feletti őrködést. Ennek a feladatnak az ellátásához a társasági törvény számos jogosítványt biztosít. A tájékozódáshoz való jog alapján a felügyelőbizottság a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja, a vezető tisztségviselőktől és a társaság vezető állású dolgozóitól felvilágosítást kérhet, akik kötelesek a szükséges információkat megadni. Ilyen kérés esetén a megkérdezett a felügyelőbizottság részére – arra irányuló igény esetén – köteles jelentést tenni – szóban vagy írásban.

 Konkrétan is kiemelt terület azonban ezek közül a számviteli törvény szerinti mérleghez kapcsolódó beszámoló és az eredményfelosztás. Mivel ez a két terület meghatározó az adózás és a nyereség szempontjából, a társaság, mint üzleti vállalkozás sikerességének, valamint az üzletrészek, illetve a részvények értékének megítélésénél, ezért nemcsak a felügyelőbizottság köteles ezek megvizsgálására, hanem garanciális okokból a legfőbb döntéshozó szerv is kötelezve van arra, hogy a felügyelőbizottság vizsgálatának az eredményét megismerje. Ezt célozza az a kötelezettség, hogy a társaság legfőbb szerve csak ennek a jelentésnek a birtokában jogosult dönteni az említett kérdésekről.

 Mint látható az FB tagság nem csak az üléseken való részvételből, a reprezentálásból áll, hanem felelősséget és kötelezettségeket ró a testület tagjaira. Külön kiemelnénk a munkavállalói küldött szerepét, aki a Gazdasági Társaságokról szóló 2006 évi VI. törvény 39.§ (3) bekezdése alapján: „A felügyelőbizottságban a munkavállalói küldötteket a többi taggal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. Ha a munkavállalói küldöttek véleménye a felügyelőbizottság többségi álláspontjától egyhangúlag eltér, a munkavállalók kisebbségi álláspontját a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén ismertetni kell.” Biztosak vagyunk abban, hogy egy felelősségteljes munkavállalói küldött álláspontja csak akkor tér el a többségétől, ha a többség a munkavállalói érdekek ellenében kívánja meghozni döntését. (Na, ilyet még nem tapasztaltunk a Postánál, pedig nagy valószínűséggel több olyan döntés született az FB ülésen, amellyel a szakszervezetek nem értettek volna egyet)

 A fentiek alapján felvetjük a Felügyelő Bizottság munkavállalói tagjainak felelősségét is a veszteséges gazdálkodás információjának elhallgatásában. Ugyanis, ha tudtak a várható veszteséges gazdálkodásról, akkor szakszervezeti képviselőkhöz méltatlan magatartást folytattak, mert olyan ismeretek birtokában vettek részt érdek képviseleti tárgyalásokon (KSZ, bértárgyalás stb.) amelyek a többi tárgyalófél számára nem álltak rendelkezésre.

 Nem felejtjük azt sem, hogy 2013. március 4.-én, egy közös szakszervezeti akció keretén belül együtt írtunk levelet a munkáltatónak a vállalati bérmegállapodás mielőbbi létrejötte érdekében. Az FB tagoknak akkor már tudnia kellett a veszteségről, és mégis úgy tettek, mintha megalkuvásmentes szakszervezetként a munkavállalói érdekekért szállnának harcba. Ezt akarták mutatni az egész bértárgyalás alatt, és színpadias jelenetek közepette úgy tettek, mintha nem ismernék a szűkös keresetfejlesztési lehetőségeket egy veszteséges gazdasági év után.

 Ha pedig nem ismerték az eredményeket, és ezért nem tettek ellene semmit, akkor szakmailag nem felelnek meg arra, hogy az ország legnagyobb foglalkoztatójának Felügyelő Bizottságában a munkavállalói érdekeket képviseljék, hiszen milyen alapon ülnek ott, ahol még azt sem értik, ami körülöttük történik.

 Tudjuk azt is, hogy vannak témakörök, amelyeket szigorú titoktartás övez, amelyekről sem Önök, sem mások nem beszélhetnek. De ez nem a munkáltató gazdasági működése, főleg nem az a tevékenység, amelyet rendszeresen bemutatnak a szakszervezeteknek is. Számtalan ilyen beszámoló volt az elmúlt év folyamán, de erről a várható veszteségről sem a munkáltatótól, sem a munkavállalói FB tagoktól nem kaptunk tájékoztatást.

 A mostani gazdálkodási eredményt azért tartjuk igazán veszélyesnek, mert ebben a helyzetben hosszú távú keresetfejlesztési elképzeléseink csak a remény szintjén maradnak, mivel, mint köztulajdonban lévő és közszolgáltatói feladatot ellátó vállalat – amennyiben működése a tulajdonos számára veszteséget jelent – nem fog különleges elbánásban részesülni sem a bérek, sem az egyéb juttatások terén.

 Ezért itt emelnénk ki újra azt a nyílt levelünkben megfogalmazott álláspontunkat, mely szerint a munkavállalói FB tag küldöttek megválasztása a törvény alapján ugyan az ÜT jogköre, azonban a jelöltek választásában csak a szakmai szempontok játsszák a domináns szerepet. Felhívnánk újfent a figyelmet, hogy amikor a munkavállalói érdekek képviseletéről beszélünk, akkor a majd 40%-os kisebbség szerepét is értékén kívánjuk kezelni, melynek nem látjuk biztosítékát az Önök személyében.

 Mint a veszteséges gazdálkodásról szóló információk késői nyilvánosságának ténye is bizonyítja, ebben a kérdésben a munkavállalói FB tagok nem álltak a helyzet magaslatán. Ennek megfelelően kérjük, hogy – bár ezt törvény nem írja elő – egy közös szakszervezeti fórum keretében adjanak számot az elmúlt évben végzett munkavállalói FB képviselői munkájukról, különös tekintettel a veszteséges gazdálkodás kialakulásának körülményeire, a nem titkosított információk szóbeli ismertetésével.

Válaszát és észrevételeiket várva!

Üdvözlettel:

 

Ádám István

Takács Violetta

POFÉSZ elnök

MAPÉSZ elnök

Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége

                                                                                                (POFÉSZ)

1425 Budapest, Népszínház u 27.

 

                 Budapest, 2013. június 27.