EnglishEnglishYoutubeYoutubeRSSRSSFacebookraFacebookra

A Munkástanácsok közszférás szervezeteinek továbbképzése

Október 6-8. között került sor a MOSZ Közszférás szervezeteinek továbbképzésére, amelyen a minden, a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez tartozó szervezet képviseltette magát. A képzés tartalmi részét Holecz Gábor, a közszféráért felelős alelnök állította össze a tagszervezetek által beküldött igények figyelembevételével.

A három nap alatt a résztvevők az alábbi témakörökben mélyíthették el ismereteiket:

  • Tagnyilvántartás, tagnyilvántartó rendszerek bemutatása, a tagnyilvántartás jogi háttere, a tagok adatainak jogszerű kezelése
  • Tagszervezés, szakszervezetek által nyújtott kedvezmények rendszere
  • Biztosítási rendszer, egyéb kedvezmények, tagsági rendezvények
  • Az életpályával kapcsolatos pertapasztalatok a tűzoltó ágazat szemszögéből
  • A hivatásos életpálya, azok pertapasztalatai
  • A szervezetek működésének bemutatása, a működési tapasztalatok egymás közötti átadása
  • Az illetménymegállapítással kapcsolatos közalkalmazotti jogvita ismertetése, egyéb, a közszférát érintő jogviták
  • Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az intézmény bemutatása, a panasz benyújtása, a hivatal eljárása
  • Jogpont, alternatív vitarendezés
  • Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban folyó munka bemutatása, annak szervezeti keretei. A jelenlegi igények, követelések ismertetése
  • A Szakszervezeti jogok a mai Magyarországon, a szakszervezeti jogok bővítésének lehetőségei, irányai

A tagszervezetek nyilvántartási és levonási rendszereiről szóló előadásban hangsúlyt kapott a 2018-tól életbe lépő adatvédelmi szabályozás, az adatvédelmi biztos kijelölése, és az ezzel kapcsolatos képzés ismertetése. Fontos, hogy minderre a tagszervezeteinknek időben fel kell készülniük!

A tagszervezéssel kapcsolatban a VPDSZ újonnan bevezetésre került biztosítási rendszerének ismertetése volt a fő téma, illetve a tűzoltóknál is meglévő munkavállalói felelősség biztosítás működési tapasztalatai. Ezek a szakszervezeti tagok részére nyújtanak védelmet gondatlan károkozás esetén, illetve fontos kiemelni, hogy tartalommal tölti meg a szakszervezeti tagságot.

Ezt követően az életpálya bevezetésével kapcsolatos pertapasztalatok bemutatására került sor. Ezen belül ismertettük a tűzoltóknál és a pénzügyőröknél lévő munkaügyi pereket. Az előadások alapján az a következtetés vonható le, hogy míg a tűzoltóknál alapvetően a szolgálati idő számításából, illetve az ezzel összefüggő besorolás következményeiből adódtak a perek, addig a NAV esetében gyakran a korábbi beosztást, munkakört, végzettséget, tapasztalatot alapvetően figyelmen kívül hagyó besorolásból jelentették a per tárgyát. Ezekben az esetben teljesen nélkülözték az új besorolások a korábban betöltött beosztást, besorolást, munkakört.

Az oktatás során a tagszervezetek  a saját felépítésükkel és működésükkel kapcsolatos tapasztalatokat is  is átadták egymásnak. Jelentős részt kapott az oktatáson a pedagógusok és egészségügyben dolgozó munkavállalók és szervezetek számára fontos téma: a közalkalmazottak garantált illetményének jogszerű meghatározása, illetve az ebből eredő jogvita. Ennek részletes ismertetésére is sor került.

Tekintettel arra, hogy ez több ezer közalkalmazottat érint, itt ismertetjük ennek lényegi összefoglalását:

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 66. § (7)-(10) bekezdései értelmében a közalkalmazotti illetmény két részből tevődik össze:

-           a garantált illetményből, valamint

-           az azon felüli, úgynevezett munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből.

E kettő együttesen adja ki a közalkalmazott kinevezési okmányban (munkaszerződés) foglalt illetményét.

  1. augusztus 01-től hatályos a Kjt. 66. § (9) bekezdése:

A közalkalmazottat garantált illetményként legalább

  1. a) a kötelező legkisebb munkabérnek,
  2. b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.

Garantált illetményként így a munkáltatóknak az adott évre kormányrendeletben meghatározott, kötelező legkisebb munkabért, illetve a garantált bérminimumot kellett tehát illetményként biztosítania. Ezen naptól tehát a közalkalmazottak illetményének ezen egyetlen eleme el kellett, hogy elérje a kötelező legkisebb munkabért, illetve a garantált bérminimumot, s annak nem az összilletmény tekintetében kellett fennállnia. Így nem releváns, hogy a munkáltató más jogcímen (így pl. munkáltatói döntésen alapuló illetményként vagy illetménypótlékként) milyen összeget biztosított az érintetteknek, az a fenti kötelezettség teljesítése alól nem mentesítette.

Amennyiben a későbbiekben a munkáltató határozat formájában tájékoztatja a közalkalmazottat az  illetményelemek alakulásáról, gyakorlatilag a garantált illetmény javára csökkenti a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, akkor a pótlékok nélküli illetménye jogszerűen, egyoldalúan nem csökkenthető, így az előző évi jogszerűnek tekinthető illetmény változatlanságát, minimálisan biztosítani kell. E körben tehát érvényesül az Mt. 58. §-a, amely szerint a jogszerű illetmény (garantált illetmény és munkáltatói döntésű illetményrész összege) csak közös megegyezéssel módosítható.

A fenti változások több ezer közalkalmazott illetmény meghatározásánál jelentkeztek, s mivel jellemzően helytelenül kerültek az illetmények  meghatározásra 2013. augusztusától, így egyes szakszervezetek képviseletével, jelentős számú munkaügyi per indult. Az ügyben immár több tucatnyi Kúriai ítélet születtet, melyben a közalkalmazottak javára döntött a bíróság és jellemzően több százezer (nem ritka esetben másfél millió) forint illetménykülönbözet megfizetésére marasztalta az alperest.

Ezt követően került sor az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának bemutatására. Itt mellékelem az előadó anyagát. Az előadást követően több esetpéldán keresztül is ismertetésre került a hivatal eljárása, illetve több vitás kérdés mentén megvitatásra került, hogy indítható e ombudsmani eljárás az adott törvénysértés esetén.

A következő téma az alternatív vita rendezés volt. Itt nemcsak az intézményrendszer bemutatása történt, hanem a honlappal kapcsolatos prezentációra is sor került.

Végezetül az OKÉT-ban folyó munkáról volt szó, külön kiemelve az életpályában nem részesülő munkavállalók béremelésére tett javaslatokat.

A szakszervezeti jogok tekintetében a részvevők szükségesnek látták, az ennek bővítésére tett javaslatok újbóli kidolgozását.

A képzéssel segíteni kívántuk a közszférás szervezeteink munkáját, a működési tapasztalatok, szolgáltatások, szervezeti felépítések tapasztalatainak megosztása pedig úgy érzem előbbre vitte a szervezetek fejlődését. Fontos, hogy a képzés során nemcsak a vezetők, hanem a szakszervezeti tagjaink is közvetlen tapasztalatokat, tudást szerezhettek az értékes előadások során!

Tisztelettel:

Holecz Gábor

Alelnök

1956 Katonai története
125 éves a Rerum novarum

Munkavállalók Világa

Páratlan héten: kedd: 20.30
ismétlés:péntek: 22:30, hétfő: 11:00, kedd:17:30

Jogi segítség a munka világában - Echo Tv

moszpiktocart

MOSZ kártya kedvezményekKattintson a kártyán levő logókra

Euro Discount Club VODAFONE OTPBank [...]

Jogpont

Jogpontok_logoINGYENESEN HÍVHATÓ TELEFONSZÁM:

06 80 77 88 00

ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő :8 - 20h-ig Kedd: 11 - 20h-ig Szerda: 11-19h-ig Csütörtök: 11-19h-ig Péntek: 8-19h-ig

Belépés a szakszervezetbe

Feliratkozás hírlevelünkre

Ha gmailt használ és fontosak vagyunk az Ön számára, kérjük "csillagozza" be hírlevelünket a "Beérkező leveleknél"

Regisztráljon és kérdezzen!

A jogász válaszol

Tisztelt Munkástanácsok!

 2013.év elejétől a munkáltatóm ledolgoztatja a reggeli (munkaközi szünet) idejét (napi 20 perc)....

Varga Mihály Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Palkovics Imrének