Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 

  1. szeptember 16-án levélben fordult a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piacért felelős államtitkárához, dr. Czomba Sándorhoz az autóbusz-gépkocsivezetők korkedvezményes nyugdíjának érdekében a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ), bízva abban, hogy a téma körüli bizonytalanságban hiteles és korrekt tájékoztatást kaphatnak.

Miután az egy hónapos válaszadási határidő lejárt, újabb levélben vártak választ az érdekvédők, most már szorosabb válaszkérési határidőt megjelölve.

Tájékoztatás ezúttal sem érkezett. Az eljárást, amit a fenti rendkívül fontos témával kapcsolatban tapasztaltunk, sérelmesnek tartja Szövetségünk, mivel az érintett államtitkársággal az évek során együttműködő, konstruktív kapcsolatunk alakult ki.

  1. december 31- ével lejárt a korkedvezményes nyugdíjrendszer Kormány által 2012. december 31. napjával két évre meghosszabbított jogosultság-szerzési ideje.

A Volán-cégcsoportban közel 11.000 autóbusz-gépkocsivezető dolgozik, a korkedvezményes nyugdíj kérdése érzékenyen érinti őket. A szakszervezetek aláhúzzák, hogy a közösségi közlekedésben foglalkoztatott autóbuszvezetők körében elvégzett valamennyi szakértői vizsgálat, felmérés egyértelműen igazolta a korkedvezmény létjogosultságát és felhívta a figyelmet az autóbusz-gépkocsivezetők egészségkárosodásának kockázati tényezőire.

A KMSZ elfogadhatatlannak tartja azt a nézetet, miszerint a korszerűbb járművek rendszerbe állításával számottevően visszaszorultak az egészségkárosodást okozó kockázati tényezők. A szakértői vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a felgyorsult és alaposan megnőtt forgalom, a koncentrált figyelem fokozott igénye egészségkárosodást előidéző pszichikai, fiziológiai igénybevételt okoz. Az autóbusz-gépkocsivezetők stressz terhelését jelentősen felerősíti, azaz egyáltalán nem elhanyagolható tényező, hogy több tucat emberélet van rájuk bízva, valamint, hogy 50-70 millió forint értékű járművekért felelnek.

A kormányzati kommunikációban, az elmúlt időszakban közölt kormányzati véleménnyel –   „ ez jogtalan előny a többi munkavállalói csoporttal szemben „ – nem tud egyetérteni Szövetségünk a fent leírtak és az alábbiak miatt:

  • az autóbuszvezetői munkakör betöltésének feltétele az Egészségügyi II. alkalmasság (továbbiakban: EÜ II. alkalmasság)
  • a fentiekben jelzett körülmények miatt, a szakmában jelenleg foglalkoztatott autóbuszvezetők meghatározó hányada 58 éves kor fölött csak akkor kapja meg az EÜ II. alkalmasságot, ha előzetesen olykor több hónapos orvosi kezelést kap (magas vérnyomás, magas vércukorszint, gerincbetegség, stb.)
  • úgy ítéljük meg, és a szakértői vizsgálatok is ezt támasztják alá, hogy a kor előrehaladtával a stresszes munkakörnyezet miatt, a 60 év fölötti autóbuszvezetők jelentős része veszítheti el egészségügyi alkalmasságát,
  • az EÜ II. alkalmasságukat elveszítő autóbuszvezetők más, könnyített munkakörben történő foglalkoztatására jelenleg nincs lehetőség, és valószínűsíthető, hogy a 2017. évi piacnyitás után sem lesz, a várható éles piaci verseny miatt.

Az autóbuszvezetők esetében eddig a korkedvezmény biztosította azt, hogy több mint 40 év ledolgozott idő után ne munkanélküliek legyenek, hanem a ledolgozott éveik után, ha nem is teljes jogú nyugdíjban, de legalább nyugdíjszerű ellátásban részesüljenek.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Miután a gépkocsivezetők átlagéletkora egyre inkább közelít a nyugdíjkorhatárhoz, ezért egyre nagyobb rizikófaktorral kell számolni a közösségi közlekedésben, amennyiben 60 év feletti gépkocsivezetők alkotják az autóbusz-vezetők jelentős hányadát. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége szerint a téma mielőbbi tárgyalást igényel és a feleknek megállapodásra kellene jutniuk a közösségi közlekedésben foglalkoztatott  autóbuszvezetők számára fontos kérdésben, a korkedvezmény ügyében. A társadalom szempontjából pedig figyelmeztető jelzésként kell tekinteni az utóbbi időben megszaporodott buszos balesetek számára.

Ezért tisztelettel kérjük, segítse elő, hogy az autóbusz-gépkocsivezetők korkedvezményes nyugdíjának kérdése napirendre kerüljön, és mind az utazóközönség, mind a kormányzat és mind az érintett réteg számára megnyugtató megoldás szülessen!

A szakszervezetek álláspontja szerint átmenetileg az is megoldás lehet, ha a Kormány újból módosítja a vonatkozó törvény hatályos rendelkezéseit és meghosszabbítja a jogosultság-szerzés idejét.

A fent leírtak megfontolt és bölcs elbírálásában bízva, várjuk mielőbbi megtisztelő válaszát.

Budapest, 2015.01.09.

Tisztelettel:

Varga Tibor                Horváth László                      Sepsi László

              elnök                            alelnök                                   alelnök