EnglishEnglishYoutubeYoutubeRSSRSSFacebookraFacebookra
Az elmúlt félévben több mint 4200 ügyfelet fogadtak és közel 3300 üggyel foglalkoztak a Bács-Kiskun Megye JOGpont irodák, amelyből három a hírös városban működik. A szervezet keddi kecskeméti sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a legtöbben a munkavállalók és munkáltatók vitája kapcsán kérik a segítségüket.Bővebben
A Volán-társaságok örökébe lépő Közlekedési Központoknál zajló munkaerő-mobilitás elsődleges okát a szerény jövedelmi viszonyokban szoktuk meghatározni. Mindez igaz, ám ebben a „gyorsléptű” mozgásban egyre nagyobb súllyal szerepel a bizonytalanság, a jövőkép-nélküliség. A munkavállaló azt tapasztalja, hogy 2012. óta a Volán szakmában, ami állandó, az a változás.Bővebben

A tavaly ellenőrzött 15 459 munkáltató 79,1 százalékánál találtak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot az ellenőrök, akik 459 esetben összesen több mint 112 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki 2016-ban - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium munkafelügyeleti főosztályának a tárca honlapján közzétett jelentésében.

Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése során 281 486 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták, és az ellenőrzött dolgozók 66,1 százalékánál tapasztaltak szabálytalanságot. Ez az arány szinte megegyezik a 2015-ös adattal, amikor a dolgozók 65,7 százalékánál találtak rendellenességet - derül ki a jelentésből.

A munkavédelmi hatóság megállapította, hogy a szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 28,7 százalékának súlyos szabálytalanságok mellett kellett dolgoznia. Ez az arány 3,8 százalékponttal elmarad az előző évben mért 32,5 százaléktól.

Az ellenőrzések elsősorban az építőipar, a feldolgozóipar, a gépipar, a mezőgazdaság, a bányászat és az egészségügyi, szociális ellátás területére irányultak, ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és súlyosabb is. Az összes intézkedés 58,9 százaléka munkavédelmi, 28 százaléka munkabiztonsági, 13,1 százaléka pedig munkaegészségügyi intézkedés volt - ismertették.

A jelentés szerint a munkáltatói mulasztások 8 százaléka a nem megfelelő munkaeszközök biztosításából, 7,4 százaléka pedig a villamosbiztonsági hiányosságokból adódott. Intézkedniük kellett a felügyelőknek egyebek mellett még a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése és a munkavédelmi ismeretek hiánya miatt is, az összes eljárás 6,2 százaléka, illetve 5,7 százaléka volt ilyen. Tavaly a munkavédelmi hatóság 152 esetben szabott ki eljárási bírságot, összesen 8,18 millió forint értékben - tették hozzá.

MTI
Bővebben

Az állami vállalatoknál három lépcsőben 30 százalékos béremelés számíthatnak a dolgozók. Az önkormányzati közszolgáltató cégek kimaradtak a központ bérfejlesztésből, amit a ágazati szakszervezetek erősen sérelmeznek. A piaci szférában egy felmérés tanulsága szerint legtöbb vállalatnál megegyeztek a kötelező béremelések fölötti kategóriák béremeléseiről a munkáltatók és a munkavállalók.

 Csak február közepén szánta rá magát a kormány, hogy döntsön 238 többségi állami tulajdonban lévő vállalat 143 ezer dolgozójának béremeléséről. Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára tegnap ismertette a béremelések menetrendjét és költségeit. A minimálbér és a garantált bérminimum emelés mellett a bértorlódás okozta feszültségek elkerülése érdekében 2017-19, között három lépcsőben 30 százalékkal emelkedik a tárca felügyelete alá tartozó vállalatok munkavállalóinak bére. Idén a 13 százalékos emelésre 44 milliárd forintot fordít az állam. Jövőre a 12 százalékos emelésre 48 milliárdot szán a kormány, arra számítva, hogy a magasabb jövedelem létszámbővülést hozhat. Az utolsó lépcsőben, 2019-ben az 5 százalékos béremelésre 28,5 milliárd forintot jut.

A drámai létszámhiánnyal küzdő MÁV- csoportnál idén 13 százalékkal emelkednek a bérek, s ez 36 ezer 800 dolgozót érint. Ennek idei a forrásigénye 13 milliárd 600 millió forint.

A 7 Volán társaság 23 500 dolgozójának a 13 százalékos béremelése 6,7 milliárd forintba kerül 2017-ben, 617 millió forint önrész mellett.

A Magyar Posta jelentősebb önerőt, 4 milliárd forintot vállalt, így ebben az évben 14 százalékos béremelésre nyílik lehetőség, az ugyancsak égető emberhiánnyal küszködő vállalatnál. A majd' 33 ezer munkavállaló béremelése több mint 8,7 milliárd forintba kerül.

A regionális vízművek 100 millió forint önrészt ajánlottak - sorolta Fónagy -, s a mintegy 10 ezer dolgozónak 2017-es 13 százalékos béremeléséhez 4,5 milliárd forintra van szükség.

Fónagy János azt nem tudta megmondani, mikor kapják meg januárig visszamenőleg járó emelt fizetésüket az állami cégek dolgozói, de szerinte talán már a márciusi bérekkel utalhatják.

A jelentős emeléseket az tette lehetővé, hogy Magyarország erősödik, saját gazdasági teljesítményéből ki tudja termelni a béremeléshez szükséges forrásokat - hangsúlyozta az államtitkár. A Népszava kérdésére azt elismerte, hogy az idei béremelés nem szerepelt a tavaly tavasszal elfogadott 2017-es költségvetésben, de ismét a jobb gazdasági teljesítménnyel magyarázta a többletforrás előteremtését. Amikor lapunk szembesítette azzal a ténnyel, hogy a magyar GDP-növekedés 2014-16 között a felére zuhant, az államtitkár közölte, nem kíván számháborúba bonyolódni, mert nem történelmi konferencián vesz részt és végső érvként Varga Mihály gazdasági miniszterre hivatkozott, aki jelentős többlet költségvetési bevételről beszélt, és arról is, hogy tavasszal, ha szükséges a béremelések miatt módosítják az idei költségvetést.

A szakszervezetek üdvözlik a kormány döntését a hároméves, összesen 30 százalékos béremelésről, de más kérdésekben is előrelépést várnak. Elsősorban azt, hogy az önkormányzati közszolgáltató vállalatoknál is ugyanilyen mértékű emelés legyen, az állami cégek dolgozóinak pedig kiszámítható életpályamodellt kérnek, ami alkalmas a munkaerő megtartására és a létszám bővítésére. Egyeztetés kezdődött a Közszolgáltató Vállalatok és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (KVKF) létrehozásáról, mert ez a kör az Orbán-kormány eddigi érdekegyeztető fórumainak egyikébe sem fért bele. Az érintett tárcák már megkapták javaslatukat a közszolgáltató cégek alkalmazottait, a vállalati oldal és a kormány képviselőit tömörítő fórum elindításáról - tudtuk meg az ötletgazda Munkástanácsok elnökétől. Palkovics Imre a Népszavának hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek munkahelyi konfliktusai, a minimálbér januári megemelésével keletkezett bértolódás azt igazolja, hogy szükség van ezen a területen is országos egyeztetésre a különalkuk helyett.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a közszférában érdekelt szakszervezetek sikerének tartja, hogy a kormány elfogadta a munkavállalók követelését a 30 százalékos béremelésről, de szerintük is szükséges a terület jövőjéről azonnali tárgyalásokat kezdeni - fogalmazott szóvivőjük. Nemes Gábor üdvözölte, hogy Lázár János kancelláriaminiszter elismerte, az önkormányzati cégek csak állami segítséggel tudnak bért emelni.

Az országos tömörülésekhez hasonlóan az érintett települési vállalatoknál működő érdekvédők is követelik az állami cégekével megegyező béremelést. A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) is hároméves bérmegállapodás keretében megvalósuló 30 százalékos emelést vár, valamint 2017-re további 5 százalékos bérfelzárkóztatást akarnak elérni és évente 36 ezer forinttal emelnék dolgozónként a cafetéria-keretet. Versenyképtelen a BKV – hangsúlyozta Gulyás Attila. Ennél is rosszabb lesz a helyzet, ha az állam segít a Volán társaságoknak, de nem javítja az önkormányzati közlekedési cégek anyagi lehetőségeit – figyelmeztetett a VTDSZSZ elnöke.

A létszámhiány a MÁV-nál is gondot okoz és a helyzeten a béremelés sem sokat segít, ha nem társul hozzá a munkakörülmények javítása, a vizsgáztatási rendszer reformja, egy életpályamodell kialakítása. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) ezekre vonatkozó terveit is átadta már az állami cég vezetőinek és a bérmegállapodás aláírása után az erről szóló egyezséget is aláírhatják – jelentette be a szervezet elnöke, Meleg János.

Forrás: Népszava

Bővebben
A köztulajdonban álló vállalatoknál működő szakszervezetek sajtótájékoztatón értékelték a kormány által 2017. február 16-án bejelentett, 2019-ig esedékes bérfejlesztést. A sajtótájékoztatón részt vett Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Halasi Zoltán, VDSzSz Szolidaritás elnöke, Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) elnöke, Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke, és Pető Sándor, a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége (VSZOÁSZ) elnöke.Bővebben

Ezúttal egészségügyit.

Legalábbis ez derül ki a Magyar Idők, vagy Magyar Napok, esetleg Magyar Times mai cikkéből. Arról számolnak ugyanis be, hogy a kormány államosítaná a foglalkozás-egészségügyi ellátást, azaz az üzemorvosi szolgáltatásokat.

Mindezt persze úgy, hogy a feladat költségeit továbbra is  a cégek állnák, csak egy köztes állami szereplőn keresztül (társadalombiztosítás), elkerülve azt a fajta összekacsintást, ami a jelenlegi megrendelők (a cégek) és a szolgáltatók (üzemorvosok) között feltételez a kormányzat, illetve a Munkástanácsok Országos szövetsége.

A cél az lenne, hogy a fokozott egészségkárosodásnak kitett dolgozók egészségét a mainál hathatósabb módon védjék meg és elkerüljék annak az esélyét, hogy a munkáltatók az üzemorvossal összejátszva elrejthessék és elfedjék az egészségkárosító ágensek szerepét a munkahelyen, vagy a már bekövetkezett munkahelyi ártalomból szerzett megbetegedés eredetét.

Fotó: https://www.linkedin.com/pulse/

A szándék az nagyon helyes és szükséges, ugyanis a jelenlegi foglalkozás-egészségügyi ellátás, bármennyire is komolyan szabályozott, finoman szólva is hagy némi kívánnivalót maga után. A megvalósítás és a terv azonban botrányosan végiggondolatlan és ostoba.

Ugyanis ez a cégek számára újabb kötelező befizetendő költséget fog generálni. Jelenleg a foglalkozás-egészségügyi ellátás ajánlott díjazását egy rendelet szabályozza. Az itt talált díjaktól a piac törvényei szerint el lehet térni, és el is térnek, szép összeget fizetve a szolgáltatóknak. Akik viszont meglehetősen hullámzó szakmaisággal szolgáltatnak, a vizsgálat nélkül megírt papíroktól kezdve egészen a magas szintű menedzserszűrésig. Persze, a szolgáltatás színvonalához mért árakkal. Amennyiben az állam átveszi ezen szolgáltatások szervezését és a foglalkozás-egészségügyi dolgozók kifizetését, hirtelen meg fog szűnni a versenyhelyzet és emelkedni fognak az szolgáltatás árai az állami szerepvállalás miatt. Ami azt eredményezi, hogy a cégeknek a jelenlegi összegnél magasabb összeget kell majd foglakozás-egészségügyi ellátásra költeniük, ezzel megfizetve állami beavatkozást. De ami még sokkal inkább aggasztó, hogy az elmúlt években tökéletesen tisztán látszik az a tény, hogy az állam nem jó gazda, azaz a cégek által befizetett pénz egy része szinte biztosan el fogja veszíteni közpénz jellegét és így, vagy úgy magán zsebekbe fog vándorolni.

De még ennél is sokkal veszélyesebb az a tény, hogy ez a terv alapvetően változtatja meg a jelenlegi egészségügyi magánellátás piaci szegmensét. Hiszen nagyon sok mikrovállalkozás él a foglakozás-egészségügyi szolgáltatásból, háziorvosok tömegének jelenti ez a munka a tisztességes megélhetést az alacsonyan finanszírozott kártyapénz mellett. Felborítja a nagy magánszolgáltatók piaci egyensúlyát is ez a rendelkezés, mert a piaci ellátás hirtelen állami kontroll alá fog kerülni és a nagy magánszolgáltatók bevételének akár a fele, kétharmada is veszélybe kerülhet. Ugyanis a nagy magánszolgáltatók az alap foglakozás-egészségügyi rendszerüket egészítik ki különböző szintű menedzserszűréssel és ellátással és ezt a komplex ellátási formát ajánlják a nagyvállalati ügyfeleik számára. Így nem ritkán egy egyszerű dolgozó, mintegy cafeteria jelleggel komoly szakorvosi háttérszolgáltatást kaphat szükség esetén. Tapasztalataim szerint egyébként is az üzemorvosi szolgáltatás már a pár száz fős vállalatoknál is komolyabb szolgáltatást jelent, mint akár egy háziorvosi vizit, a multik pedig kínosan ügyelnek arra, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátás minél magasabb szintű legyen. Ezért ebben a szegmensben nem is értem, hogy miért erőltetik a kormányzati a beavatkozást.

Persze, a kis cégeknél megy a házi sufnituning, ahol érthető, hogy emelni kell a színvonalat. De azt valahogy mégsem így, az ötvenes éveket idéző államosítással kellene megoldani.

Azt tudni kell, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátás rendkívül részletesen és jól szabályozott, szinte minden folyamat le van írva, pontosan azért, hogy a rendszer nehezen legyen korrumpálható. Éppen ezért sokkal inkább fontos lenne az államosítás helyett, hogy megfelelően ellenőrizzék a szolgáltatók működését. Tehát egy erős kontroll kiépítése lenne az ésszerű cél, az újabb sarc bevezetése helyett. Na meg persze azzal is érdemes lenne kezdeni valamit, hogy kb. 4,5 millió munkavállaló, azaz a fél ország lakossága évente legalább egyszer találkozik a foglalkozás-egészségügyi orvossal /legalábbis papíron). Így jelentős szerepe lehetne az üzemorvosnak a megelőzés-szűrés tekintetében, amit pillanatnyilag egyáltalán nem használnak ki.

Amennyiben azonban megtörténik az államosítás, akkor szembe kell azzal is nézni, hogy jelenleg is alacsony az üzemorvosok száma, az állami kondíciók (munkaidő, fizetés, szabadság) pedig a legkevésbé sem fogják szexivé tenni ezt a munkakört. Ugyanis ennek a szakmának a viszonylag tisztességesebb fizetés mellett az előnye az, hogy ebben a rendszerben - akárcsak egy ügyvéd - az üzemorvos annyit dolgozik amennyit akar, és akkora összegért amiért szerződést tud kötni. Ennek a szabadságnak az elvesztése pedig csak fokozni fogja az orvoselvándorlást, akár külföldre is.

De hogy mégis kinek és miért lehet az érdeke a jelenlegi staus quo felborítása? A kérdésre korrekt választ nem tudok adni, mert még nem körvonalazódtak az erőterek. Azonban az biztos, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás az több tízmilliárdos üzlet, így akár az állam is szemet vethet erre az üzletágra, egy külföldi foglalkozás-egészségügyi szolgáltató multi meg pláne.

Bővebben

Ezúttal egészségügyit.

Legalábbis ez derül ki a Magyar Idők, vagy Magyar Napok, esetleg Magyar Times mai cikkéből. Arról számolnak ugyanis be, hogy a kormány államosítaná a foglalkozás-egészségügyi ellátást, azaz az üzemorvosi szolgáltatásokat.

Mindezt persze úgy, hogy a feladat költségeit továbbra is  a cégek állnák, csak egy köztes állami szereplőn keresztül (társadalombiztosítás), elkerülve azt a fajta összekacsintást, ami a jelenlegi megrendelők (a cégek) és a szolgáltatók (üzemorvosok) között feltételez a kormányzat, illetve a Munkástanácsok Országos szövetsége.

A cél az lenne, hogy a fokozott egészségkárosodásnak kitett dolgozók egészségét a mainál hathatósabb módon védjék meg és elkerüljék annak az esélyét, hogy a munkáltatók az üzemorvossal összejátszva elrejthessék és elfedjék az egészségkárosító ágensek szerepét a munkahelyen, vagy a már bekövetkezett munkahelyi ártalomból szerzett megbetegedés eredetét.

Fotó: https://www.linkedin.com/pulse/

A szándék az nagyon helyes és szükséges, ugyanis a jelenlegi foglalkozás-egészségügyi ellátás, bármennyire is komolyan szabályozott, finoman szólva is hagy némi kívánnivalót maga után. A megvalósítás és a terv azonban botrányosan végiggondolatlan és ostoba.

Ugyanis ez a cégek számára újabb kötelező befizetendő költséget fog generálni. Jelenleg a foglalkozás-egészségügyi ellátás ajánlott díjazását egy rendelet szabályozza. Az itt talált díjaktól a piac törvényei szerint el lehet térni, és el is térnek, szép összeget fizetve a szolgáltatóknak. Akik viszont meglehetősen hullámzó szakmaisággal szolgáltatnak, a vizsgálat nélkül megírt papíroktól kezdve egészen a magas szintű menedzserszűrésig. Persze, a szolgáltatás színvonalához mért árakkal. Amennyiben az állam átveszi ezen szolgáltatások szervezését és a foglalkozás-egészségügyi dolgozók kifizetését, hirtelen meg fog szűnni a versenyhelyzet és emelkedni fognak az szolgáltatás árai az állami szerepvállalás miatt. Ami azt eredményezi, hogy a cégeknek a jelenlegi összegnél magasabb összeget kell majd foglakozás-egészségügyi ellátásra költeniük, ezzel megfizetve állami beavatkozást. De ami még sokkal inkább aggasztó, hogy az elmúlt években tökéletesen tisztán látszik az a tény, hogy az állam nem jó gazda, azaz a cégek által befizetett pénz egy része szinte biztosan el fogja veszíteni közpénz jellegét és így, vagy úgy magán zsebekbe fog vándorolni.

De még ennél is sokkal veszélyesebb az a tény, hogy ez a terv alapvetően változtatja meg a jelenlegi egészségügyi magánellátás piaci szegmensét. Hiszen nagyon sok mikrovállalkozás él a foglakozás-egészségügyi szolgáltatásból, háziorvosok tömegének jelenti ez a munka a tisztességes megélhetést az alacsonyan finanszírozott kártyapénz mellett. Felborítja a nagy magánszolgáltatók piaci egyensúlyát is ez a rendelkezés, mert a piaci ellátás hirtelen állami kontroll alá fog kerülni és a nagy magánszolgáltatók bevételének akár a fele, kétharmada is veszélybe kerülhet. Ugyanis a nagy magánszolgáltatók az alap foglakozás-egészségügyi rendszerüket egészítik ki különböző szintű menedzserszűréssel és ellátással és ezt a komplex ellátási formát ajánlják a nagyvállalati ügyfeleik számára. Így nem ritkán egy egyszerű dolgozó, mintegy cafeteria jelleggel komoly szakorvosi háttérszolgáltatást kaphat szükség esetén. Tapasztalataim szerint egyébként is az üzemorvosi szolgáltatás már a pár száz fős vállalatoknál is komolyabb szolgáltatást jelent, mint akár egy háziorvosi vizit, a multik pedig kínosan ügyelnek arra, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátás minél magasabb szintű legyen. Ezért ebben a szegmensben nem is értem, hogy miért erőltetik a kormányzati a beavatkozást.

Persze, a kis cégeknél megy a házi sufnituning, ahol érthető, hogy emelni kell a színvonalat. De azt valahogy mégsem így, az ötvenes éveket idéző államosítással kellene megoldani.

Azt tudni kell, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátás rendkívül részletesen és jól szabályozott, szinte minden folyamat le van írva, pontosan azért, hogy a rendszer nehezen legyen korrumpálható. Éppen ezért sokkal inkább fontos lenne az államosítás helyett, hogy megfelelően ellenőrizzék a szolgáltatók működését. Tehát egy erős kontroll kiépítése lenne az ésszerű cél, az újabb sarc bevezetése helyett. Na meg persze azzal is érdemes lenne kezdeni valamit, hogy kb. 4,5 millió munkavállaló, azaz a fél ország lakossága évente legalább egyszer találkozik a foglalkozás-egészségügyi orvossal /legalábbis papíron). Így jelentős szerepe lehetne az üzemorvosnak a megelőzés-szűrés tekintetében, amit pillanatnyilag egyáltalán nem használnak ki.

Amennyiben azonban megtörténik az államosítás, akkor szembe kell azzal is nézni, hogy jelenleg is alacsony az üzemorvosok száma, az állami kondíciók (munkaidő, fizetés, szabadság) pedig a legkevésbé sem fogják szexivé tenni ezt a munkakört. Ugyanis ennek a szakmának a viszonylag tisztességesebb fizetés mellett az előnye az, hogy ebben a rendszerben - akárcsak egy ügyvéd - az üzemorvos annyit dolgozik amennyit akar, és akkora összegért amiért szerződést tud kötni. Ennek a szabadságnak az elvesztése pedig csak fokozni fogja az orvoselvándorlást, akár külföldre is.

De hogy mégis kinek és miért lehet az érdeke a jelenlegi staus quo felborítása? A kérdésre korrekt választ nem tudok adni, mert még nem körvonalazódtak az erőterek. Azonban az biztos, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás az több tízmilliárdos üzlet, így akár az állam is szemet vethet erre az üzletágra, egy külföldi foglalkozás-egészségügyi szolgáltató multi meg pláne.

Bővebben
Az ifjúsági garancia rendszer eredményei már az első két évet követően látványosak, így a nem dolgozó, nem tanuló 25 év alatti fiatalok aránya a 2014-es 13,6 százalékról már 2015-re 11,6 százalékra csökkent, a 2016 harmadik negyedévi adatok pedig szintén régóta nem látott kedvező munkanélküliségi és foglalkoztatási értéket mutatnak - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az Ifjúsági garancia című szakmai konferencián.Bővebben
A fokozott egészségkárosodásnak kitett munkakörökben dolgozók védelme érdekében a társadalombiztosításon belül új, az érintettekre vonatkozó egészségbiztosítási ág kidolgozása is szerepel a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő intézkedéscsomag tervei közöttBővebben
A Keresztény Pedagógusok célja a magyar társadalom szolgálata az iskola jobbá tétele által. Segíteni a pedagógusoknak, családoknak közösségi és egyéni életünk alakításában, valamint lehetőséget nyújtani nemzeti kultúránk, értékeink ismeretére. Szeretnénk elérni a pedagógus szakma társadalmi szintű megbecsülését.Bővebben
125 éves a Rerum novarum

Munkavállalók Világa

Páratlan héten: kedd: 20.30
ismétlés:péntek: 22:30, hétfő: 11:00, kedd:17:30

Jogi segítség a munka világában - Echo Tv

moszpiktocart

MOSZ kártya kedvezményekKattintson a kártyán levő logókra

Euro Discount Club VODAFONE OTPBank [...]

Jogpont

Jogpontok_logoINGYENESEN HÍVHATÓ TELEFONSZÁM:

06 80 77 88 00

ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő :8 - 20h-ig Kedd: 11 - 20h-ig Szerda: 11-19h-ig Csütörtök: 11-19h-ig Péntek: 8-19h-ig

Belépés a szakszervezetbe

Feliratkozás hírlevelünkre

Ha gmailt használ és fontosak vagyunk az Ön számára, kérjük "csillagozza" be hírlevelünket a "Beérkező leveleknél"

Regisztráljon és kérdezzen!

A jogász válaszol

Tisztelt Munkástanácsok!

 2013.év elejétől a munkáltatóm ledolgoztatja a reggeli (munkaközi szünet) idejét (napi 20 perc)....

Varga Mihály Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Palkovics Imrének