EnglishEnglishYoutubeYoutubeRSSRSSFacebookraFacebookra
 

A jövő évi 15 százalékos emelés szélesre nyitja az ollót a versenyszférában elérhető legkisebb bér és a közfoglalkoztatottak járandósága között. A kormány még nem döntött arról, jövőre megemeli-e az utóbbiak keresetét – írja a Világgazdaság.

A bérek idei tempós növekedéséből a közfoglalkoztatottak semmit sem érezhettek, sőt az ő fizetésük még csökkent is. Miközben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 6,1 százalékkal, 256 ezer forintra emelkedett január és szeptember között, a KSH adatai szerint a közfoglalkoztatottak átlagbére ugyanebben az időszakban 1,2 százalékkal, 79 ezerre csökkent tavalyhoz képest. (Miközben a nettó keresetek a bruttó átlagot meghaladó mértékben, 7,7 százalékkal emelkedtek, a közmunkások csupán 0,3 százalékkal többet, átlagosan 52 ezer forintot kaptak kézhez.)

A nagy különbség fő oka, hogy a kormány az idén nem emelte, csupán az inflációval korrigálta a közfoglalkoztatottak bérét. Arról egyelőre még nem született döntés, hogy jövőre emelik-e a fizetésüket – tudtuk meg a Belügyminisztériumtól. Ha nem, akkor a korábbiakhoz képest jelentősen lemarad a közmunkások keresete a minimálbértől, amely a nemrég kötött bérmegállapodás alapján jövőre 15 százalékkal emelkedik. Az idén a legkisebb bér 72 százalékára rúgott a közfoglalkoztatottak fizetése, 2017-ben már csak 62 százalékát fogja elérni, ha a kormány nem az emelés mellett dönt.

A Policy Agenda kutatóintézet szerint növelni kellene a közfoglalkoztatottak bérét is, különben növekednek a társadalmi és területi egyenlőtlenségek. A kormányzat szerint a magasabb minimálbér „átkényszeríti” a közmunkásokat a versenyszférába. Az olyan, egészséges munkaerőpiaccal rendelkező megyékre ez igaz is, mint a nyugati országrészben lévők, vagy például Pest megye és a főváros, ahol minimális (0,6 és 3,1 százalék közötti) a közmunkások aránya a foglalkoztatottakon belül – hangsúlyozta elemzésében a Policy Agenda. A kutatóintézet szerint ugyanez nem várható a keleti országrészben, ahol 9–17 százalék között van a közmunkások aránya a foglalkoztatásban. Ott nem az mozdítja ki az embereket a mostani helyzetükből, hogy látják, minimálbéresként többet kereshetnének. Ezekben a megyékben, kistérségekben először a gazdasági problémákat kell megoldani, utána várható el ilyen lépés.

A közfoglalkoztatotti bérek befagyasztása vagy minimális emelése viszont azt is jelentené, hogy azokban a térségekben, ahol a közmunkások aránya magas, nem lesz növekvő belső kereslet – tette hozzá a Policy Agenda. Ezzel szemben az ország fejlettebb centrumaiban a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből következő általános fizetésemelési hullám több pénzt hagy a dolgozóknál, ami növekvő bevételeket is jelent a helyi gazdaságnak. Így várhatóan növekednek majd a már most is jelentős társadalmi egyenlőtlenségek.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke ugyanakkor nemrég úgy nyilatkozott lapunknak, hogy növelni kellene a különbséget a közfoglalkoztatásban elérhető és a versenyszférában kapható bérek között. A közfoglalkoztatás kiszorító hatást gyakorol, mivel a bérei elmaradnak ugyan a minimálbértől, de nem eléggé ahhoz, hogy ne legyen vonzóbb annál az összegnél, amelyhez a nagyobb erőfeszítést igénylő mezőgazdasági munkával juthatnának hozzá az érintettek. Ráadásul a közfoglalkoztatottak száma egyre növekvő tendenciát mutat, míg 2011-ben havonta átlagosan 75 810 fő vett részt a közfoglalkoztatásban, addig 2016 első felében ez a szám közel 221 ezerre emelkedett. A kamara elnöke nem cáfolta a Világgazdaság azon értesülését, amely szerint a kormány a közfoglalkoztatási rendszer csiszolgatását tervezi, s mint mondta: a készülő előterjesztéshez a kamara is benyújtotta saját javaslatait.

Forrás: Világgazdaság

 

Bővebben
Ha a legalacsonyabb bérek emelése után a magasabb bérkategóriákban nem fizetnek többet a munkáltatók, akkor nem fognak munkaerőt kapni - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az M1 aktuális csatornán csütörtökön.Bővebben
Miből élünk?

Pár nap betegszabadság egy évben még nem okoz nagy anyagi terhet. De mi a helyzet, ha egy komolyabb betegség miatt akár hónapokra kiesünk a munkából? 2015-ben több, mint egy millió alkalommal kellett táppénzt folyósítani az érintetteknek. Mennyi pénzt kaphatunk ilyenkor és mennyit kell rá várnunk? – tette fel a kérdést a Pénzcentrum.

Ha betegség miatt kiesünk a munkából, akkor az első 15 napra betegszabadságot vehetünk ki, amit a munkáltatónk fizet ki. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka jár, mégpedig úgy, hogy ez az összeg adó és járulékköteles is. Abban az esetben azonban, ha egy évben 15 napnál hosszabb ideig vagyunk betegek, akkor már csak táppénzt igényelhetünk.

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:

fennálló biztosítási jogviszony,

a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,

az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség

A táppénz tehát az igazolt keresőképtelenség időszakára jár, legfeljebb azonban egy éven át, ha a munkaviszonyunk fennáll és rendelkezünk, legalább egy év folyamatos biztosításban töltött idővel.

Az elmúlt években több százezer alakommal igényeltek táppénzt az érintettek. 2015-ben kifejezetten sokszor, akkor összesen 1 082 700 alkalommal vettek táppénzt igénybe a magyarok, átlagosan 21-24 napig.

Mennyi táppénzt kaphatunk?

A táppénz összegére több tényező is hatással van, de elsődlegesen az a jövedelmünk befolyásolja, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetünk, hiszen a számítás során a táppénz alapját ennek a jövedelem naptári napi átlaga képezi.

A pontos összeg mértéke általában biztosításban töltött időtől és a kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 - illetve 50 százaléka.

A táppénz, baleseti táppénz egy napra jutó bruttó összege 2015-ben 3 257 forint volt. Az igénybevevők 10 százaléka (egy napra jutó táppénz alsó tizede) 1 313 forintnál kevesebb táppénzt kapott egy napra. A felső 10 százalékba tartozó eseteknél az egy napra jutó táppénz bruttó összege meghaladta a 6 045 forintot - válaszolta a Pénzcentrum megkeresésre az Országos Egészség Pénztár (OEP).

Akik azonban valamilyen okból táppénzre szorulnak, könnyen szembesülhetnek azzal, hogy a legnagyobb gondot talán nem is a csökkentett fizetésünk jelenti, hanem az, hogy erre akár több tíz napot is várnunk kell.

Hogyan kaphatjuk ezt meg?

A táppénz iránti kérelmünket a foglalkoztatónkhoz kell benyújtanunk. Ha munkáltatónknál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor egy „foglalkoztatói igazolással” és a dokumentumainkkal együtt, a munkáltatónk 5 napon belül a székhelye szerinti illetékes Fővárosi/Megyei Kormányhivatalhoz továbbítja a kérelmünket.

Az ügyintézési határidő a kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervez történő beérkezést követő napon kezdődik. Ha a benyújtáskor az elbíráláshoz szükséges adatok teljeskörűen rendelkezésre állnak, és az igény teljes mértékben teljesíthető, az ügyintézési határidő 8 nap, egyéb esetben 21 nap - tette hozzá az OEP.

A fenti ábra a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) X. revíziója alapján készült. Ennek alapján pedig elmondható, hogy sokan kényszerültek 2015-ben táppénzre heveny légúti fertőzések miatt, de a vírusbetegségeket miatt is sokan maradtak ki hosszabb időre a munkából.

Forrás: Pénzcentrum

Bővebben

2016.11.28.

Az év vége sokhelyütt jár túlmunkával. A munkaidőt, legyen szó akár rendes, akár rendkívüli munkaidőről, a munkáltató jogosult beosztani. Lehetőségeinek azonban korlátokat szab a Munka Törvénykönyve.

Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről kizárólag kötött munkarend kapcsán lehet beszélni. Kötetlen munkarendben dolgozó munkavállalók – például vezető állású munkavállalók vagy kötetlen munkarendű távmunkások – esetében a túlóra fogalma értelmezhetetlen – hívja fel a figyelmet blogbejegyzésében Pentz Anita, az RSM DTM szakértője.

Mikor rendkívüli munkaidejű a túlóra?

A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek több típusa is létezik.

A legismertebb a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőben történő munkavégzés. Erről beszélhetünk, amikor egy határidős munkát a szokásos napi munkaidő letelte után még be kell fejezni, vagy amikor a munkavállalót a heti pihenőnapján berendelik dolgozni.

Másik típusa a túlórának a munkaidőkereten felüli munkaidő. Ebben az esetben az akár több havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló munkaidőkeretének lejáratakor, a munkaidő-nyilvántartás alapján állapítható meg, hogy több munkaórát osztottak be számára a munkaidőkeret időtartamára, mint amennyit rendes munkaidőként lehetett volna.

Végül szintén rendkívüli munkaidőnek számít a készenlét alatti munkavégzés, és az ügyelet teljes időtartama.

Mennyi túlórát oszthat be a munkáltató?

A jogszerűen beosztható rendkívüli munkaidő éves maximuma naptári évenként 250 óra, ez kollektív szerződésben felemelhető évi 300 órára.

Ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre jött létre, illetve részmunkaidős, a túlóra éves mértékére vonatkozó korlátot arányosan kell alkalmazni.

Fő szabály szerint a túlóraszámot viszonylag egyenletesen kell elosztani, így a munkavállaló beosztott rendes és rendkívüli munkaideje együttesen nem haladhatja meg a napi 12 és a heti 48 órát. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a heti óraszámkorlátot a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

Mikor rendelhető el túlóra?

A túlóra előre nem látható körülmények felmerülése esetén rendelhető el. Ez azt feltételezi, hogy a munkáltató előtt a munkaidő-beosztás elkészítésekor ezek a körülmények még nem voltam ismertek. Ebből következik, hogy rendkívüli munkaidőt előre beosztani nem rendeltetésszerű, azaz jogellenes.

Az utolsó pillanatban is szólhat a főnök, hogy maradni kell - Melissa McCarthy A főnök című filmben

Forrás: UIP-Duna Film

Emellett – az ügyeleti beosztás kivételével – a túl sok rendkívüli előre betervezett túlóra rendszeres beosztása azt mutatja, hogy a munkavállalónak nincs elég munkavállalója a feladatok elvégzésére. A rendszeres és gyakori túlórák pedig hosszútávon a munkavállaló kimerüléséhez, valamint komoly fluktuációhoz vezethetnek.

Hogyan rendelheti el a túlórát a munkáltató?

Míg a rendes munkaidőt beosztja, a rendkívüli munkaidőt elrendeli a munkáltató. Mivel a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés elrendeléséhez rendkívüli körülmények kellenek, ezért az elrendelésnek nincs külön határideje, sem formai előírása.

Túlóra elrendelhető akár pár perccel a rendes munkaidő vége előtt is, ha ez valóban indokolt, de az általános munkajogi szabályok alapján a túlóra elrendelésénél arra tekintettel kell lennie a munkáltatónak, hogy ez a munkavállalónak ne okozzon aránytalan sérelmet.

Akár pár perccel a munkaidő lejárata előtt is jogszerű lehet az elrendelés, ha az „csak" azért kellemetlen a munkavállalónak, mert szeretett volna időben hazamenni. De ha emiatt nem tud elmenni például a gyermekéért az óvodába, és ezt másra sem tudja bízni, ez aránytalan sérelmet okoz számára, így a túlóra teljesítése megtagadható.

A túlóra elrendelhető szóban, de a munkavállaló kérésére rendkívüli munkaidő elrendelését írásba kell foglalni.

A túlórát nem kell mindig elrendelni ahhoz, hogy rendkívüli munkaidőnek minősüljön. Ha a munkáltató nem rendelte el kifejezetten, de tudomásul vette, hogy a munkavállaló a munkaidő lejárta után még tovább dolgozott egy feladaton – és az ez idő alatt végzett teljesítését el is fogadta – akkor ez is túlórának számít, így kell nyilvántartani és kifizetni.

Ki mentesülhet a rendkívüli munkavégzés alól?

Vannak olyan munkavállalói csoportok, akik esetében rendkívüli munkavégzés még hozzájárulásuk esetén sem rendelhető el. Ide tartoznak:

  • a várandós,
  • a 3 év alatti kisgyermeket nevelő,
  • a fiatalkorú munkavállalók,
  • és akiknek a munkája egészségkárosító kockázattal jár.
  • A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak a hozzájárulásával rendelhető el.

Az ezekbe a csoportokba nem tartozó munkavállalók számára a napi, heti és éves korlátok figyelembevételével szinte bármikor elrendelhető rendkívüli munkavégzés. Munkaszüneti napon azonban csak azok számára, akik ezen a napon akár rendes munkaidőben történő munkavégzésre is kötelezhetőek lennének.

Ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében van szükség rendkívüli munkavégzésre, akkor ennek nincs korlátja, ilyen esetekben elrendelhető munkavégzés akár munkaszüneti napra is.

A túlóra díjazása

A rendkívüli munkaidőben való munkavégzésért rendkívüli díjazás, túlórabér jár. A túlóra időtartamára időarányos alapbér és ez alapján számolt bérpótlék illeti meg a munkavállalót.

A bérpótlék mértéke:

  • munkanapon 50%,
  • pihenő- és munkaszüneti napon 100%.

A munkáltató és a munkavállaló megállapodása vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján a fenti bérpótlék helyett a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés azonos mértékű szabadidővel is kompenzálható, melyre a munkavállaló időarányos alapbért kap. Pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés esetében, ha emiatt a munkavállaló számára a munkáltató másik pihenőnapot biztosít, emellett még 50% bérpótlékot is fizetni kell részére, a 100% bérpótlék helyett.

A túlóráért adott szabadidőt legkésőbb az elrendelt túlórát követő hónapban (egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén legkésőbb a munkaidőkeret végéig, illetve munkaidőkereten felül végzett munka esetén legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig) kell kiadni.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés szabadidővel még részben sem kompenzálható, ezt csak az alapbéren túli 100% bérpótlékkal lehet ellentételezni.

Bővebben
A köztulajdonban álló, közszolgáltató munkáltatóknál működő, összesen 200.000 munkavállalót képviselő munkavállalói érdekképviseletek egyeztetést tartottak a szektor foglalkoztatási-bérezési problémáiról.Bővebben
A kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) havi összege: 2017 január 1-től 15 százalékos emeléssel 127 500 forint 2018 január 1-től 8 százalékos emeléssel 138 ezer forintBővebben
A kormány számára a bérmegállapodásnak az az értelme, hogy "azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 2017–2018-as bérmegállapodás aláírásakor a Nemzetgazdasági Minisztériumban.Bővebben
"A rendszerváltás utolsó aktusa történik meg a megállapodással, a munkabér is kezd piaci tényezővé válni" - emelte ki Palkovics Imre a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kibővített testületi ülésén, ahol aláírták a bérek emeléséről és a munkaadói terhek csökkentéséről szóló megállapodást. Palkovics Imre a munkavállalói oldal képviselőjeként szólalt fel az ünnepélyes aláírás alkalmával.Bővebben

2016. november 23.
Az amerikai Becton Dickinson orvostechnológiai vállalat 34 milliárd forintos beruházással bővíti tatabányai üzemét, amelyhez a kormány 2,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad- jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón, szerdán Budapesten.

Szijjártó Péter hozzátette, a vállalat egyúttal 219 új, magas hozzáadott értéket képviselő munkahelyet is létrehoz.

Kiemelte, az Egyesült Államok és Magyarország gazdasági együttműködése "minden vitán felülállóan" sikertörténet, az Egyesült Államok a második legfontosabb beruházó Magyarországon, ennek köszönhetően az unión kívüli első számú exportpiaca is lett az országnak. A beruházás mutatja, hogy az amerikai tőke továbbra is bízik Magyarországban - jelentette ki.

Az orvosi eszközök gyártása az év első kilenc hónapjában 19 százalékkal, 203 milliárd forintra nőt a tavalyihoz képest Magyarországon, amelyben Tatabányának komoly szerepe volt - ismertette. Kitért arra, is, hogy az orvosi műszergyártásban már most 8 százalékkal többen dolgoznak, mint tavaly, több mint 12 ezren.

Elmondta, a társasági adó kulcsának egységesen 9 százalékra csökkentésével mindenki nyer. A nagy, a kis- és középvállalatok is, amelyek akkor tudnak igazán erősek lenni, ha bekerülnek egy Magyarországon termelő nemzetközi nagyvállalat beszállítói láncába.

Vecsernyés Csaba, a Becton Dickinson Hungary Kft. igazgatója elmondta, a beruházással az előre tölthető fecskendőket és műanyag biztonsági eszközöket gyártó üzem kapacitását bővítik újabb gyártósorokkal. Az MTI érdeklődésére elmondta, a megvalósítás várhatóan 3 évet vesz igénybe, a tervezés folyik, a konkrét munkálatokat 8-10 hónap múlva kezdhetik meg.

Az igazgató ismertette, a vállalat 2007 óta összesen 250 millió dollárt költött a termelés beindítására és tevékenysége bővítésére. Ezalatt folyamatosan új munkahelyek születtek, mára 700 munkavállalót foglalkoztat a cég Tatabányán - tette hozzá.

Felidézte, tavaly Tatabányára telepítették egy új üzletág, a biotudomány (bioscience) részleget, és letették egy, a gyógyszeriparban használt kutatási reagenseket előállító üzemcsarnok alapkövét.

Schmidt Csaba Tatabánya polgármestere elmondta, a Becton Dickinson a város egyik legkiszámíthatóbb partnere, a cég folyamatosan bővít, negyedévente 30-40 munkavállalót is felvesz. Kiemelte, nagy bizalmat feltételez az, hogy a vállalat biotudomány üzletágát - az Egyesült Államokon kívül - a világon először Magyarországra, Tatabányára telepítették.

Bencsik János országgyűlési képviselő kiemelte, Tatabánya az ezredforduló után döntött úgy, hogy elindul az autóipari alkatrészgyártók, gépgyártók és az orvostechnológiai berendezéseket gyártó vállalatok irányába. Ekkor jelent meg a Becton Dickinson Magyarországon, és szavazott bizalmat egymásnak a cég és Tatabánya - mondta.

A nyilvános cégadatok szerint a Becton Dickinson Hungary Kft. a 2015. szeptember 30-val végződő pénzügyi évben 17,6 milliárd forint értékesítési árbevételt ért el az egy évvel korábbi 11,8 milliárd forint után. A vállalat adózott eredménye ugyanebben az időszakban 2,19 milliárd forint volt, a korábbi 2,05 milliárd forintot követően.

A társaság gyógyászati eszközöket, műszerrendszereket és reagenseket fejlesztő, gyártó és forgalmazó globális orvostechnológiai cég. Az 1897-ben alapított vállalat székhelye Amerikában, a New Jersey állambeli Franklin Lakes-ben található, mintegy 45 ezer embert foglalkoztatnak a világ 50 országában.

Bővebben
Az egészségügyi és szociális területen tevékenykedő Független Egészségügyi Szakszervezet évek óta küzd az egészségügyben dolgozók helyzetének javítása érdekében. Ennek is betudható, hogy már 2012-ben egy önálló bértábla bevezetésére került sor, ami az úgynevezett egészségügyi dolgozókra terjedt ki, azok közül is csak azokra, akik a kórházakban, szakrendelőkben dolgoztak. Az alapellátásban kvázi vállalkozóként dolgozó orvosok finanszírozására szintén különítettek el forrásokat, de hogy abból az orvosok és szakdolgozók között hogyan alakult a megosztás, nincs pontos információ. Bővebben
1956 Katonai története
125 éves a Rerum novarum

Munkavállalók Világa

Páratlan héten: kedd: 20.30
ismétlés:péntek: 22:30, hétfő: 11:00, kedd:17:30

Jogi segítség a munka világában - Echo Tv

moszpiktocart

MOSZ kártya kedvezményekKattintson a kártyán levő logókra

Euro Discount Club VODAFONE OTPBank [...]

Jogpont

Jogpontok_logoINGYENESEN HÍVHATÓ TELEFONSZÁM:

06 80 77 88 00

ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő :8 - 20h-ig Kedd: 11 - 20h-ig Szerda: 11-19h-ig Csütörtök: 11-19h-ig Péntek: 8-19h-ig

Belépés a szakszervezetbe

Feliratkozás hírlevelünkre

Ha gmailt használ és fontosak vagyunk az Ön számára, kérjük "csillagozza" be hírlevelünket a "Beérkező leveleknél"

Regisztráljon és kérdezzen!

A jogász válaszol

Tisztelt Munkástanácsok!

 2013.év elejétől a munkáltatóm ledolgoztatja a reggeli (munkaközi szünet) idejét (napi 20 perc)....

Varga Mihály Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Palkovics Imrének