EnglishEnglishYoutubeYoutubeRSSRSSFacebookraFacebookra
 

Hiába a rekordszintű első negyedéves bérnövekedés Magyarországon, a megyei adatok alapján ez csak a bérszakadék további mélyüléséhez vezetett.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb megyei adatai szerint tovább nőtt a differencia a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bért regisztáló megyék között. Pedig az első három hónapban a statisztikák rendre jelentős nettó bérnövekedésről számoltak be, és nem volt ez másként a negyedéves összesített megyei adatokkal sem. A legalacsonyabb nettó növekedés Somogy megyében is 4,5 százalékos volt, csak éppen míg a megyei szinten topfizetést biztosító

fővárosban egy év alatt 17,4 ezer forinttal vihetnek haza többet a dolgozók átlagosan, addig a rangsor másik végén található Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez idő alatt 5311 forinttal nőtt az átlagos nettó kereset.

Ezek nyomán a fővárosi és a keleti megyében regisztrált bér közötti differencia 87,3 százalékra nőtt a tavaly év végi 87,1-ről, ami újabb rekordnak számít. Vagyis a Szabolcs megyei bérnek a 187,3 százalékát viszik haza a budapestiek. Egy évvel ezelőtt ez az arány még "csak" 80,6 százalékos volt.

Tehát ahogy fentebb írtuk, a legmagasabb átlagos nettó fizetés változatlanul Budapesthez köthető, 218 284 forint volt az első negyedévben, mögötte jócskán lemaradva Győr-Moson-Sopron megye áll 169 413 forinttal. A rangsor másik végén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 116 545 forinttal, előtte pedig Békés megye 123 166-tal. Az alacsony átlagos nettó bérekkel kapcsolatban meg kell azt jegyezni, hogy itt jellemzően magas a közfoglalkoztatás aránya, ami az alacsony bérezésével lehúzza a statisztikát.

A legnagyobb reálszintű növekedés talán némi meglepetésre Nógrád megyéhez köthető, ahol egyébként a harmadik legalacsonyabbak a keresetek hazánkban. Itt az első negyedéves 127 787 forintos nettó 10,5 százalékkal ért többet az előző évi fizetésnél. Mögötte nem sokkal lemaradva Vas megye szerepel 9 százalékos reálszintű emelkedéssel, a dobogó harmadik fokára pedig Komárom-Esztergom megye áll 8,8 százalékos plusszal.

Ugyanakkor azon megyék sem panaszkodhatnak túlságosan, ahol a legkisebb reálszintű növekedésről árulkodnak a számok. Somogyban 4,2, Szabolcsban 4,5, Baranyában pedig 5,5 százalékkal ér többet az idei első negyedéves fizetés az előző évinél. Noha a fizetések jócskán elmaradnak az országos átlagtól, kizárólag a reálszintű változásra koncentrálva, annak mértéke más körülmények között egy közepesen erős növekedésnek lennének tekinthetők.

Székely Sarolta mfor.hu
Bővebben

 

Hatalmasra nőtt a különbség Magyarország egyes régióinak fogyasztási dinamikájában.

Miközben Budapesten 18,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelem az év első három hónapjában, addig a magyarországi régiók többségére csökkenést közölt a KSH a márciusra vonatkozó második becslésében. A statisztikai hivatal ugyanis a fővárost magába foglaló Közép-Magyarországon kívül csak Nyugat–Magyarországra közölt növekedést, míg az összes többi régióban mínuszt láthatunk. Ráadásul Dél-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön igen vaskos 4,6-4,6 százalékos visszaesést mutatnak a kiigazítatlan adatok.

A fogyasztás régiók menti szétszakadását, amely szoros összefüggésben áll a permanensen növekvő bérszakadékkal (Hiába minden: csak nő a bérszakadék itthon), jól mutatja az alábbi ábra is. 2014 végéig nagyjából párhuzamosan mozgott a főváros és az ország kiskereskedelmi dinamikája, onnantól azonban szignifikánsan erősebb budapesti növekedést láthatunk, ráadásul a különbség az idei év első három hónapjában brutálisan megnőtt.

Mivel az ország kiskereskedelmi fogyasztásának közel 27,8 százaléka a fővárosban, 41,8 százaléka pedig a közép-magyarországi régióban realizálódik, így nagy valószínűséggel kijelenthetjük, ha nem lett volna ilyen kiugró érték az "ország szívében", akkor bizony a kiskereskedelem alakulása az első negyedévben mínuszba csúszott volna. És akkor az így is kiábrándító GDP-adat alakulásába még bele sem mertünk gondolni.

A KSH második becslése szerint egyébként a kiskereskedelmi üzletek forgalmának naptárhatástól megtisztított volumene 4,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,0 százalékkal emelkedett az értékesítés.

mfor.huBővebben
     

Kétségbeesve keresnek munkaerőt vendéglők, szállodák, pékségek, gyárak, kórházak, szociális intézmények és építőipari vállalkozók. És nemcsak tapasztalt szakmunkásokból, mérnökökből, orvosokból van hiány, hanem pályakezdőkből, pincérekből, mosogatókból, portásokból, sőt gyorséttermi kiszolgálókból is. A munkaerőhiánynak számos oka van, köztük egy örvendetes is, a gazdaság izmosodása. A helyzet azonban mégis elkeserítő: a munkaerő megszökik, mert a magyar vállalkozások képtelenek annyit fizetni, mint tőlünk nyugatra. Sőt, már a szlovákokkal is nehezen tartjuk a lépést – írja a Vasárnapi Hírek.

A cheddart lecserélték trappistára, a házi bucit előfagyasztott, tartósítószerrel telepumpált péktermékre váltották, a szakképzett pincérek helyére bárki beállhat, aki már látott közelről tányért, a konyhában szakács helyett két hónapos gyorstalpalón kiképzett „főzőemberek” nyüzsögnek. A magyar vendéglátóipar mindjárt padlót fog: leginkább a szakemberek hiánya miatt – függetlenül attól, hogy a Balaton partjáról, a főváros bulinegyedéről vagy a Hegyaljáról van szó. Az ok egyértelmű.

„Ha valakinek van két keze és egyszer látott rostlapot és tányért, az már Nyugaton tolja. 2016 lesz az az év, amikor több nagy hely azért dől össze, mert egyszerűen nem lesz embere”, jósol sötétet egy budai szórakozóhely ügyvezetője. Szerinte egyébként a vendéglátóipar saját vermébe esik bele, ugyanis az utóbbi másfél évtizedben az volt az uralkodó szemlélet, hogy „nincs szükség jól fizetett szakemberekre, mindenki cserélhető, úgyis rengeteg munkaerő áll sorba”. Ám a sor az utóbbi három évben megszűnt, hiszen Ausztriában és Németországban háromszor-hatszor annyit kaszálhat egy jó csapos, séf vagy pincér, mint idehaza. Nem csoda, a Központi Statisztikai Hivatal úgy számolta: a szállás- és vendéglátóhelyeken átlagosan nettó 102 ezer forintot lehet keresni – ami az átlagbér mintegy kétharmada. (Ez persze a havi fix, a borravalóból még lehet keresni, igaz, egyre kevesebbet: a rendszerváltás előtt ökölszabály szerint étteremben 10, kocsmában és kávéházban 20 százalékkal illett jutalmazni a személyzetet. Mára ez az arány 5, illetve 10 százalékra szelídült, illetve gyakorta 0-ra.) Ráadásul a kevéske pénz mellett folyamatosan nőtt a munkaterhelés: a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy kalkulál, mintegy 15-20 százalékkal kell többet dolgozni. És érdemben nincs ez másképp a bulinegyedben sem, ahol a legmenőbb helyek sem fizetnek 800 forintos bruttó órabérnél többet, ami nem ellensúlyozza, hogy egy héten általában hat napot kell robotolni.

Ráadásul, emel be egy fontos szempontot egy VII. kerületi kocsmáros, mivel több tízezer vendéglátós van kinn, erőteljes vonzás érvényesül, mindenki szívja ki az ismerőseit, német és angol nyelvterületen már akadnak olyan helyek, ahol a pultoslánytól a séfig mindenki magyar. A kinti követelmények sem túl sűrűek: egy tanfolyammal és két hónapos gyakorlattal beérik a munkáltatók. Ugyanis – ahogy Magyarországon is – kettészakadt a piac, kis részét a „nagyon kézműves” helyek adják, ahol még a hamburgert átszúró pálcikát is kézi faragással cifrázzák, a szórakozóhelyek zöme viszont központi konyhákon előkészített 75-80 százalékos ételekkel dolgozik, amikkel egy „cerkófmajom” is elboldogul.

Persze a válsághelyzetre hiba most rácsodálkozni, hiszen már tavaly nyáron egyértelművé vált, hogy komoly krízissel néz szembe a vendéglátás. Elvben persze a fizetésemelés enyhíthetné a gondokat, csakhogy egyrészt a külföldi bérekkel szemben így sem lenne versenyképes a járandóság, másrészt csak a szezonális szórakozóhelyeken segít. Ugyanis egy költség nem csökkent, és ez a bérleti díj. Sőt: nagyon sok helyet úgynevezett lépcsős tarifával adnak ki, így míg az első évben egy frekventált belvárosi/üdülőövezeti mulató egy négyzetmétere havi pár eurót kóstált, pár év alatt a díj 25-30 euróra hízott. Ezt pedig a csökkenő forgalom mellett képtelenség kitermelni. Példának okáért: míg 4-5 éve egy erősödő csütörtök után pénteken és szombaton „telt ház” dübörgött, és tisztességesen csengett le a vasárnap, addig most már (talán a bulinegyedet kivéve) két erős nap sincs.

Úgyhogy a vendéglátás a szezonmunkásokban (értsd: diákokban) bízhat leginkább, akik nyáron a „buliköltségeiket” termelik ki. Illetve a családtagokban, akik hajlandók „ingyen robotolni” a vállalkozás sikeréért.

Országos probléma

A munkaképes lakosság 9 százalékának egyáltalán nincs állása ma Magyarországon, további 2 százalék közfoglalkoztatottként kénytelen dolgozni.

Ezzel együtt kisebb és nagyobb cégek is a képzett munkaerő hiányára panaszkodnak, vagyis a kereslet egyáltalán nem találkozik a kínálattal. Ennek több oka is van. A KSH adatai szerint egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra: míg 15 évvel ezelőtt csaknem 189 ezer 24 éves fiatal kezdett el dolgozni, 2015-ben már a 128 ezret sem érte el az új munkaerő létszáma. Ennek csak részben oka a népesség folyamatos fogyása, vagyis hogy a fiatalok egyre kevesebben vannak. Éppen ebben a huszonéves korosztályban van a legnagyobb elszívóereje a külföldi munkavállalásnak: a magasabb fizetés, jobb munkakörülmények, kedvezőbb életkilátások könnyen költözésre bírják a még rugalmas fiatalokat. Így az előrejelzések szerint a közeljövőben remény sincs rá, hogy a helyzet jelentősen javuljon.

A mostani munkaerőhiány – akármit mondjanak is – nem érte váratlanul a munkáltatókat – mondta a Vasárnapi Híreknek Sámson Dorottya, a Profession.hu munkaerő-piaci szakértője. – Az utóbbi években egyértelmű volt, hogy a gazdaság erősödésével a cégeknek bővülni fog a munkaerőigényük. Ám mivel ezzel együtt nem lett több az aktív munkavállaló, törvényszerű volt a mostanra kialakult helyzet

Nem utazunk

A legjelentősebb hiány – nem meglepő módon – Budapesten és környékén van, mivel itt található az ország gazdasági és ipari központja. A leginkább sújtott régiókhoz tartozik Nyugat-Magyarország, azon belül is Győr és környéke, valamint az osztrák határ menti területek, míg keleten a munkakeresők vannak többségben. Adódna a megoldás: a költözés. Igen ám, csakhogy a magyar ember nem költözős fajta. Ennek is számos történeti oka van, de a legfontosabb talán a ragaszkodás az ingatlanhoz. Míg Európában az átlagos ingatlantulajdonlás 60% körül mozog, addig ez a szám Magyarországon meghaladja a 90%-ot. Ráadásul a lakások átlagos értéke a háztartások jövedelmének öt-hatszorosa. Miért fontos adat ez? Mert a korábban drágán vett ingatlant most jóval rosszabb áron lehetne értékesíteni, és egy ilyen tranzakción a háztartás jövedelmének akár 1 éves bevételét is bukhatja. Ennyi tartaléka vagy „játszópénze” pedig csak nagyon kevés munkakereső családnak van. 

Pedig a legnagyobb munkáltatók már mindent megtesznek a munkavállalók kényelméért. Az Audi Hungaria nem véletlenül az egyik legkeresettebb magyarországi munkáltató, immár évek óta. A cég évente több mint 3 milliárd forintot költ cafeteriára, és a dolgozók utazási hozzájárulására. Például szerződéses járatokkal, csaknem 3500 munkatársát ingyenesen utaztatja Győrben és annak 80 kilométeres körzetében.

„A menetrendeket munkatársaink lakhelyeinek, igényeinek megfelelően alakítjuk – mondta el a Vasárnapi Híreknek Czechmeister Mónika kommunikációs vezető. – A távolabbról érkezőknek kedvezményes szálláslehetőséget is biztosítunk, ahol rezsiköltségekkel együtt mindössze 27 ezer forintot kell fizetniük. Akik tartósan Győrben szeretnének letelepedni, egyszeri, legalább 500 ezer forintos, vissza nem térítendő támogatást kapnak. Amennyiben házastársakról van szó, akár 1 millió forintról is indulhat a család kezdőtőkéje” – tette hozzá a kommunikációs vezető.

Magyarországon évente a lakosságnak alig 4 százaléka költözik új településre. Az iskolázottak átlag fölötti költözési hajlandóságot mutatnak, ám költözésük inkább csak növeli az addigi egyenlőtlenségeket, hiszen a fejlett régiók ipara szívja fel kínálatukat.

Szinte minden kormány megpróbált tenni e tendencia ellen – kevés sikerrel. A mostani is tesz egy kísérletet: a 2017-es adócsomagban több, a munkaerő mobilitását ösztönző, a munkába járás terheit csökkentő kedvezmény van.

Ők mennek, ők maradnak

Az elmúlt években egyes becslések szerint több mint félmillióan vándoroltak ki – a jobb munkalehetőségek reményében – valamelyik nyugat-európai országba vagy a tengeren túlra. A legfőbb felvevő piac a kereskedelem, a vendéglátás és az építőipar, ahol a magyar átlagbérek 250-300 százalékát kínálják. Nem véletlen, hogy – miképp azt mi is többször megírtuk – szinte lehetetlen feladat mesterembert találni egy közepes épület felújításához, vagy akár egy fürdőszoba kicsempézéséhez. Megerősíti ezt a Profession állásportál is, amely minden negyedévben összesíti a felületein hirdető cégek ajánlatait, eszerint 2016 elején a feltöltött ajánlatok között hasított a szakmunka – 6500 hirdetést élesítettek ebben a kategóriában az év első három hónapjában. A második legtöbb munkavállalót értékesítés és kereskedelem kategóriában várták, ezután a termelés és gyártás, majd a fizikai munka következik. Ha a végzettségeket nézzük, az oldalon hirdető munkaadók 31 százaléka főiskolai, 27 százaléka egyetemi, 26 százaléka pedig középiskolai végzettségű munkaerőt keresett.

Hosszú évek óta komoly problémát okoz az egészségügyi dolgozók elvándorlása is: a Pénzcentrum év eleji elemzése szerint 14 orvosi területen van hiány az egész országban. Tíz olyan egészségügyi intézmény akad, amelyben mindegyik szakorvosi képesítés hiányszakmának számít, Nógrád megyében pedig hatalmas a szakorvoshiány.

A diplomát igénylő szakterületeken hatalmas a kereslet a mérnökök és informatikai szakemberek iránt. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái szerint ezekben az állásokban lehet a legjobban keresni, a több százezer forintos fizetés garantált. A cégek versengenek a jó munkaerőért: egy szoftverfejlesztő átlagosan hetente négy új állásajánlatot kap, de vadásznak a jó gépész-, villamos- és közlekedésmérnökökre is.

Képzetlenül

A szakképzett munkaerő hiányáért nem utolsósorban az oktatás silány minősége okolható. A szakemberek szerint a kormány ezen a területen végezte a legnagyobb rombolást. A szakmunkásképzésben például a 4 éves képzést felváltotta a 3 éves, és a közismereti óraszámokat minimálisra csökkentették. Így viszont az itt tanulók nem képesek elsajátítani azokat a készségeket, amelyeket a munkáltatók elvárnak, ráadásul az érettségi későbbi megszerzésének esélye is minimálisra csökken, anélkül pedig alig van esély elhelyezkedni. A most munkaerőpiacra lépők még negyven-ötven év múlva is dolgozni fognak, és életük során többször nemhogy állást, de a gyorsan változó körülmények miatt szakmát is kell váltaniuk. Vagyis éppen a tanulás, az alkalmazkodás képességét kellene megtanulniuk, erre nem készíti fel őket a képzés.

Emlékezetes például annak a magyar származású német üzletembernek az esete, aki két évvel ezelőtt a jó magyar munkaerő reményében egymilliárd forintért épített Nagytarcsán fémipari termékek gyártásával foglalkozó üzemet. 600 hegesztőt hívtak be tesztmunkára, és 60 százalékukról derült ki, hogy szakmája alapjaival sincs tisztában, mert az iskolában soha nem hegesztettek, nem tudták ugyanis megvenni az ehhez szükséges gázt. 

A Megyei Fejlesztési Képzési Bizottságok szerint 2020-ban Bács-Kiskun megyében 252 új szakácsra lesz szükség, de Baranyában egyre sem. Itt betöltetlen könyvelői és kereskedői állás sem lesz szerintük, de 58 grafikust, ugyanennyi fodrászt és 17 szoftverfejlesztőt képezhetnek.

Tendencia, hogy a cégek jobb híján saját maguk oldják meg az oktatást. „Hosszabb távon azt látjuk, hogy a munkáltatók kényszerűségből alkalmazkodnak a kialakult helyzethez, és a szükségesnél alacsonyabb képzettségű, végzettségű munkavállalókat is felvesznek egy adott pozícióra. Az ilyen esetekben inkább belső továbbképzéssel oldják meg a dolgot” – mondja Sámson Dorottya.

Bár jönnének és elvennék

Néhány évvel ezelőtt még a magyarországi autógyárak, köztük is a határhoz közel esők simán vettek fel szlovákiai, romániai munkásokat. Mert megérte hozzánk jönni: jobb volt a bér, jobbak voltak feltételek. Ma már ez sincs így feltétlenül. A szlovákiai autógyárak 15-25 százalékkal magasabb bért kínálnak a magyarokénál, ám még így is folyamatos munkaerő problémákkal küzdenek.

És ugyanez a helyzet a csehekkel is. Az ottani munkaadói és vállalkozói szövetségek konföderációja szerint több mint 300 cégnek 120 ezer új alkalmazottra lenne szüksége. A csehek ezeket a munkahelyeket külföldi munkásokkal szeretnék betölteni, elsősorban Ukrajnából, de más Európai Unión kívüli országból is.

Egy, még a nagy menekülthullám előtt készített OECD-felmérés szerint Európának nemcsak népességcsökkenéssel, hanem képességcsökkenéssel is szembe kell néznie. A 15–64 évesek száma előreláthatólag 7,5 millió fővel fog csökkeni a következő négy évben, ez 2,2%-os fogyás, míg az OECD-országok körében várhatóan ennyivel fog növekedni átlagosan a népesség. Nulla migrációval számolva az EU 28 tagállamában a munkaképes korú lakosság száma 11,7 millió fővel, 3,5%-kal fog csökkeni az előrejelzések szerint.

A gazdaság lassulása ellenére, az uniós országokban lévő vállalatok 40%-a számolt be arról, hogy nehezen találnak megfelelő készségekkel rendelkező munkaerőt. 2013-ban a nem európai hátterű migránsok átlagos foglalkoztatási aránya 12 százalékponttal volt az átlagos nemzeti foglalkoztatási szint alatt. Az OECD álláspontja az, hogy ez pazarlás. „Az európai gazdaság szempontjából fontos készségekkel rendelkező bevándorlók Európába vonzása kiemelt fontosságú az EU számára, hiszen jelenleg alacsony a képzett munkaerő bevándorlása, annak ellenére, hogy a legtöbb tagország liberális bevándorlási politikát folytat” – olvasható a jelentésben. Az Eurofound szerint üdvös volna a bevándorlást nehezítő jogi adminisztráció könnyítése, a szakmai átjárhatóságot elősegítő eszközök erősítése annak érdekében, hogy a bevándorlók hozzájuthassanak a képzettségüknek megfelelő munkához Európában.

Forrás: Vasárnapi Hírek
Bővebben

Elsőként onnan érdemes kiindulni, hogy a munkáltató és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer a felek személyiségi jogait érintheti. Az ún. személyiségi jogok felsorolását a Ptk. tartalmazza, de nem adja meg azok összes esetét azaz, a felsorolás példálózó jellegű. A legfontosabb személyiségi jogok a magánélethez, a becsülethez, a jó hírnévhez, a képmáshoz, a hangfelvételhez, valamint a személyes adatokhoz való jog.

Bizonyos esetekben ezek a jogok a munkavégzéssel összefüggésben korlátozhatóak. A munkaviszony célja ugyanis a munkáltató érdekében történő rendelkezésre állás, munkavégzés. Érthető tehát, hogy a jog lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra, hogy ennek a kereteit kontrollálja. Ennek alapvetően két megnyilvánulási formája van: a munkáltatói adatkezelési jogok és a munkavállaló ellenőrzése. Ez az elemzés ez utóbbira fókuszál. Természetesen a munkáltató ezen ellenőrzési joga nem korlátok nélküli. A feltételek egy része a Munka törvénykönyvében (Mt.), másik része pedig az Infotörvényben található.

A munkáltató ellenőrzési joga tág

Az Mt.11.§-a kimondja, hogy a munkáltató a munkavállalót ellenőrizheti, de csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzésnek kizárólag és közvetlenül a munkáltatónak szűk értelemben vett rendeltetésszerű működésével kell összefüggésben állnia. A korlátozásnak ezen túlmenően objektíve szükségesnek kell lennie és egyben az arányosság követelményét is be kell tartani. A munkáltató jogszerűen vizsgálhatja tehát azt, hogy a munkavállaló munkaidejében munkavégzéssel foglalkozik-e, illetve azt milyen mennyiségben és minőségben teszi. Ezzel összefüggésben ellenőrizheti a munkavállaló internet (email, chat) vagy laptop használatát, illetve adott esetben nyomon követheti a céges autó vagy akár a munkavállaló mozgását is. Természetesen tucatnyi korlátja van ezen „jogosítványoknak”, melyeket ismerni szükséges, ellenkező esetben egy esetleges jogvitában a munkáltató fogja húzni a rövidebbet. Amennyiben például a céges autó magánhasználatát megengedte, abban az esetben ezt már nem monitorozhatja. Ez a magatartása ugyanis már nem szükséges a rendeltetésszerű működéséhez, mint célhoz. E jogosítványa keretében a munkáltató a közösségi oldalak látogatását, illegális tartalmak letöltését jogszerűen akár meg is tilthatja. Ezeknek a jogosultságoknak a célja tehát annak ellenőrzése, hogy a munkavállaló a munkaidejét megfelelő rendelkezésre állással, illetve munkavégzéssel tölti-e, hiszen a munkáltató ezért fizet a munkavállalónak. Azt se felejtsük el, hogy a munkáltató a Ptk. alapján a munkavállaló által okozott károkért felelősséggel is tartozik. Ez a felelőssége ráadásul szinte mindenre kiterjedő, hiszen a munkáltató még az általa egyébként tiltott munkavállalói magatartásokért is felel a kárt elszenvedett harmadik fél irányában. Az ellenőrzéssel összefüggésben pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy az szükségképpen, minden esetben személyes adatok kezelésével jár együtt, így az adatvédelemre fokozott hangsúlyt kell helyezni. Célszerű tehát szakember segítségét igénybe venni.

Legitim cél szükséges minden ellenőrzési fázisban

Az ellenőrzésnek, mivel az szükségképpen minden esetben adatkezeléssel is jár, az adatkezeléshez hasonlóan minden esetben célhoz kötöttnek kell lennie. A munkáltatónak törvényi kötelezettsége, hogy a legitim célt az adatkezelés minden fázisában bizonyítsa. A célnak ezen túlmenően minden esetben a jogszerű és méltányolható munkáltatói érdek védelmének kell lennie. Fontos, hogy az eszköznek a cél elérésére alkalmasnak is kell lennie. Arra is kell figyelni, hogy az ellenőrzés csak a szükséges mértékű adatkezeléssel járjon. Az ellenőrzés nem lehet titkos, azaz arról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállalónak tehát tisztában kell lennie az ellenőrzés tényével, módjával és céljával. Végezetül alapelv, hogy a magánélethez való jog a munkavállalót a munkahelyen is megilleti.

Vigyázat! Megalázó körülmények sérelemdíjat is keletkeztethetnek

Az Mt. garanciális szabályként kimondja, hogy a munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. Ilyen lehet például az, amennyiben a munkavállaló öltözködését, tisztálkodását követi nyomon a munkáltató. Az is sértheti az emberi méltóságot, amennyiben a munkáltató az ellenőrzés esetlegesen kellemetlen eredményét nyilvánosságra hozza. A munkatársakkal így pl. nem közölheti azt, hogy X.Y. munkaidőben erotikus tartalmú oldalakat látogat. Amennyiben ez igazolható, abban az esetben a munkavállaló munkaviszonya megszüntethető. Ne felejtsük azonban el azt a tényt, hogy jogszerű felmondás esetén is sértheti a munkáltató eljárása a munkavállaló személyiségi jogait (1/2013.VI.17.) PK vélemény). Ezért tehát az adott esetben a munkáltatónak fizetnie kell. A munkavállaló hazugságvizsgáló berendezésnek történő alávetése is jogsértő, még akkor is, amennyiben ahhoz az érintett munkavállaló hozzájárul (2013.M.9.). Amennyiben pedig az ellenőrzés az emberi méltóságot sérti azaz, megalázó, abban az esetben a munkavállalót megilleti az azonnali hatályú felmondás joga (EBH2000.249.).

A munkahelyen is lehet magánélete a munkavállalónak

Fontos korlát az is, hogy habár a munkavállaló munkahelyen kívüli tevékenysége a munkavégzéssel összefüggésben ellenőrizhető, a munkavállaló magánélete azonban már nem vonható ellenőrzés alá. Ez úgy foglalható össze röviden, hogy a magánélethez való joga a munkavállalót a munkahelyen is megilleti. Nézzük ezt a gyakorlatban. Nem mindegy a munkáltató szempontjából például az, hogy a munkavállaló a közösségi portálokon a munkáltatóval, annak termékeivel, illetve szolgáltatásaival összefüggésben milyen véleményt képvisel. Nem nyilatkozhat akként, hogy a munkáltató termékeit vacak minőségűnek tartja, még akkor sem, ha ennek vannak ténybeli alapjai. Hasonló okból azt sem mondhatja, hogy a munkáltató termékei nem biztonságosak. Ez a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, illetve a munkavállaló együttműködési kötelezettségét is sérti. A munkáltató a munkavállaló nyilvános blogját is jogszerűen követheti (Mfv.10.592/2011.). Ez azonban nem a munkavállaló magánéletének a feltérképezésére irányulhat. Semmi köze a munkáltatónak így ahhoz, hogy a munkavállalónak milyenek a családi, baráti kapcsolatai, szabadidős tevékenysége, vallása, szexuális irányultsága stb. A magánélet és a munkahelyen kívüli tevékenység elhatárolása néha nem egyszerű, itt is érdemes a józan észre hallgatni. A kulcsfogalmat az Mt.11.§-a tartalmazza, amikor kimondja, hogy az ellenőrzésnek a munkaviszonnyal összefüggésben kell állnia.

Bizonyos munkáltatói ellenőrzés beleegyezés esetén is jogsértő

A szükségesség-arányosság tesztjét a munkáltatónak szintén kötelessége alkalmazni. Ennek értelmében csak olyan személyiségi jogi korlátozás alkalmazható, amely az adott körülmények között a munkavégzéssel összefüggésben szükséges és, amely az elérni kívánt legitim céllal arányos is. A 2013.M.9. számú ügyben például a bíróság kimondta, hogy a poligráf emberi méltóságot sértő volta mellett azért sem alkalmazható még a munkavállaló beleegyezésével sem, mivel az elérni kívánt cél kevésbé korlátozó jogszerű eszközökkel mindig elérhető. A munkavállaló szavahihetőségének, munkavégzésének, együttműködési készségének megtapasztalása például próbaidő kikötésével is megoldható. Itt is érvényesül tehát az a szabály, hogy nem a legegyszerűbb, hanem a legkevésbé korlátozó módot kell a munkáltatónak követnie. Amennyiben pedig a munkavállaló a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sérti, vele szemben jogszerűen lehet fellépni (pl. azonnali hatályú felmondás közlése). Egy másik ügyben pedig arra mutatott rá az ombudsman, hogy a munkavállaló hozzájárulása a munkahelyi alá-fölé rendeltségre (függő viszony) tekintettel nem minden esetben tekinthető teljes értékűnek, valamint, hogy a munkáltató nem nyomozó hatóság, így olyan jogköröket sem gyakorolhat (369/P/2009-3

Az öltözőszekrényben már nem turkálhat a munkáltató

kdlm735-2-z-oltozo-nyitottkicsinyitett-small-295x480.jpg

A fenti elvek gyakorlati alkalmazását mutatja be az ABI 1511/P/2007. számú adatvédelmi biztosi határozat tényállása, melynek központi kérdése az volt, hogy jogszerűen ellenőrizheti-e a munkáltató a munkavállaló öltözőszekrényét. A munkáltató az ellenőrzést azzal indokolta, hogy a szekrény egyrészt a munkáltató tulajdonában van, másrészt az ellenőrzés vagyonvédelmi célokat szolgál. A határozat ezzel szemben jogsértőnek találta a munkáltató eljárását. Megállapította, hogy a munkáltató a munkavállaló magánszféráját indokolatlanul sértette meg, melyre nincsen általános felhatalmazása. Ennek megfelelően vagyonvédelemre hivatkozva a munkahelyre bevitt értéktárgyak, ruhák, iratok önhatalmúlag nem vizsgálhatóak át. Az adatkezeléshez ugyanis jogalapot törvény nem adott, s az érintett sem járult hozzá előzetesen. Ezen túlmenően Az arányosság követelménye sem érvényesült az adatkezeléssel összefüggésben, hiszen a tulajdon védelme, mint legitim cél, más, kevésbé korlátozó módon is megvalósítható.

Kontroll kell, de ne legyen túlzott és ügyeljünk a határokra A munkaviszonyban a munkavállaló munkavégzésre és rendelkezésre állásra, a munkáltató pedig foglalkoztatásra és munkabér fizetésére köteles. Habár a munkáltatónak legitim érdeke fűződik a megfelelő munkavégzés biztosításához, a túlzott szigor sok esetben értelmetlen. Ennek az az egyszerű oka, hogy a munkamennyiség megfelelő szintjének a biztosításával, illetve motiválással a helyes arányok biztosíthatóak, s a munkavállalók bizonyos szintű egyéb tevékenysége pedig nem feltétlenül sérti egészséges határok között a munkáltató gazdasági érdekeit. Ezzel együtt valamilyen szintű ellenőrzés szükségszerű, mellyel összefüggésben ugyanakkor érdemes szakember segítségét igénybe venni, hiszen az esetleges bakiknak komoly, pénzben is kifejezhető következményei lehetnek. dr. Kéri ÁdámBővebben

A jövő évi költségvetéshez Font Sándor kormánypárti képviselő nyújtott be egy módosító javaslatot, melynek indoklásában érdekes dologra bukkantunk. A módosítás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) juttatott forrást kívánta az idei szintre emelni, az eredeti tervek szerint ugyanis 70 millió forinttal kevesebb jutott volna a szervezet működésére. Az igazi érdekesség azonban nem ez, hanem az indoklás, a képviselő úgy fogalmaz:

"a szervezet működésének finanszírozását várhatóan az emelni tervezett minimálbér fogja végképp ellehetetleníteni, hiszen csak a bérekre mintegy 530 millió forintot kellene költeni, egy 26 százalékos béremelési szintet feltételezve".

Ez alapján juthatunk arra a feltételezésre, hogy a kormány drasztikus mértékű, 26 százalékos minimálbér-emelést tervez a 2017-es évre. Ezt csak megerősíti az a tény, hogy a HNT alkalmazásában állók jelentős részének a hegyközségről szóló törvény rögzíti a fizetését, melyet a mindenkori minimálbérhez kötnek.

"A hegybírót munkájáért legalább a mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő díjazás illeti meg."

A 26 százalékos minimálbér-emeléssel a mostani bruttó 111 ezer forint 139 860-ra nőne, ami nettóban 92 408 forintot jelentene. Vagyis a mostaninál 18 593 forinttal többet. Ezzel egyébként két legyet is ütne a kormány egy csapással.

1) Nagy lépést tenne a bérek felzárkóztatásában. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a jelenlegi minimálbér euróban átszámítva a negyedik legalacsonyabb az Unióban (353,05 euró). A 26 százalékos emeléssel - azonos árfolyam számítva - 449,4 euró lenne, ami rögtön a középmezőnybe és ezzel a visegrádi országok élére repítené Magyarországot.

2) Eleget tenne a kormány az ellenzék és más szervezetek által sokat hangoztatott igénynek, miszerint a minimálbér érje el a létminimum összegét. Noha a számítási módszert idén alakítja át a Központi Statisztikai Hivatal, a legutóbbi adat szerint 84 ezer forintra volt szükség egy gyermektelen egyedülálló személynek a minimális feltételek biztosításához. Így jó esély van arra, hogy - az új módszertannal számított - létminimumot is meghaladná a nettó minimálbér.

Hátulütője is van a dolognak

Egy ilyen mértékű minimálbér-emelés mindenképpen negatív hatással lenne az ország versenyképességére. A kötelező jellegű béremelés ugyanis a versenyszféra bérszínvonalát is magával húzná, amivel szignifikáns pluszköltséget okoznának a nálunk beruházó vállalatoknak. Az így kialakult bérszínvonal mellett pedig lehet más, hazánkhoz hasonló adottságokkal bíró országok mellett döntenének a beruházók.

Így újul meg a pesti Duna-part

Egy ilyen emelés egyes ágazatokat is kellemetlenül érinthet. Erre legjobb példa a 2000-ben végrehajtott 56 százalékos minimálbér-növelés, aminek eredményeképp teljesen megreccsent a magyar könnyűipar.

Nem lesz egyszerű?

Ugyanakkor nem szabad arról sem elfeledkezni, az egy dolog, hogy mit tervez, mivel számol a kormány, a végső döntés optimális esetben a munkaadók és munkavállalók érdekképviseleteivel együtt lezajlott tárgyalások eredménye lesz. Viszont miközben egy 26 százalékos emelésre a munkavállalók nagy eséllyel zokszó nélkül rábólintanának, a munkaadók komoly ellenállást tanúsíthatnak majd.

A helyzetet egyetlen dolog könnyítheti meg: a cafeteria-rendszer átalakítása. A brüsszeli elmarasztalás miatt ugyanis a kormány jelentős változtatásokat tervez ezen a téren. Noha pontosabb információ egyelőre még nem ismert, jelenleg viszonylag nagy esély mutatkozik arra, hogy a cafeteria egy részét készpénzesíteni fogják, így adómentes juttatásban részesítve a munkavállalókat. Egyes vélemények szerint ezzel akár 4 millió dolgozó is közel 20 ezer forint pluszpénzhez juthat. Így ha a 26 százalékos emelés egy - döntő - része ilyen formában kerülne a minimálbéres munkavállalóhoz, elérhető lehet a drasztikus bérnövelés.

Székely Sarolta mfor.hu  Bővebben

Hamarosan megkezdődnek azok a munkaügyi hatósági ellenőrzések, amelyek az újra életbe lépett vasárnapi árusítás körülményeit vizsgálják - értesült a Magyar Idők.

A napilap csütörtöki számában kifejtette: az ellenőrzések főként arra irányulnak majd, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő-e a munkaszervezés, a vasárnapi pótlékfizetés, a túlórák elszámolása, továbbá a dolgozókat érintő foglalkoztatási gyakorlat.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi áruházláncok üzleteiben jellemzően lassan töltődnek fel az üres álláshelyek. Emiatt előfordul, hogy az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok szakképzetlen diákmunkásokkal és a meglévő dolgozók átcsoportosításával, túlóráztatással oldják meg a működést.

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke a lapnak elmondta, hogy az ellenőrzések azért is szükségesek, mert a túlfeszített üzemmód már a nyári szabadságolások tervezését is megnehezíti, a munkavállalók ismét kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.

A cikk szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kezdeményezés támogatásáról biztosította a szakszervezetet, valamint jelezte: a kormány készen áll arra, hogy megfontolja a munkavállalók helyzetének rendezésére adott javaslatokat. A Magyar Idők úgy tudja, hogy a jövő héten a szakszervezet kezdeményezésére ülnek először közös tárgyalóasztalhoz az ágazati szövetségek, valamint a dolgozók képviselői. MTIBővebben

A Magyar Iparszövetség szerint jövőre a kis- és középvállalkozások (kkv) előtt egyedülálló, megismételhetetlen fejlődési pálya áll az uniós források tömeges megnyílásával, illetve a tervezett költségvetésben és az adószabályozásban lévő lehetőségekkel.

A Magyar Iparszövetség nemrégiben közgyűlésen értékelte a kkv-k helyzetét.

Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek kifejtette: a kkv-k nagy várakozással tekintettek már a 2016-os év elé, mert abban bíztak, hogy az uniós fejlesztési támogatások elérhetők lesznek, ezzel szemben az elmúlt két és fél év alatt alig jelentek meg kiírások, illetve az azokra beadott pályázatokat sem bírálták el az intézményrendszer átalakítása miatt.

A Magyar Iparszövetség vezetője szerint 2017 a kkv-k éve lesz, mert minden bizonnyal jövőre kiírják a szektort erősen érintő pályázatokat. Hangsúlyozta, hogy a szektor szerepe a hazai foglalkoztatásban jelentős, ezért a gazdasági növekedés fenntartásához, a foglalkoztatás további bővítéséhez elengedhetetlen a kkv-k erősítése.

A jövő évi költségvetésről szólva kiemelte, hogy a kisvállalkozói adófajtáknál a tervek szerint a fejlesztésekre fordított forrás elszámolható lesz, amire eddig nem volt lehetőség, illetve megszűnik a kkv-adókedvezmények igénybevehetőségének plafonja. Mindez nagyon komoly ösztönzés arra, hogy piaci lehetőség esetén beruházzanak a kkv-k - tette hozzá.

Forrás:MTIBővebben
A Volán társaságoknál márciusban megtörtént a jövedelemfejlesztési megállapodás az arra jogosult felek között, a kifizetéshez szükséges miniszteri aláírás azonban az alábbi levélben foglaltak miatt késik. A bérfejlesztés elmaradása miatt jogos feszültség alakult ki a munkavállalókban. A Munkástanácsok Országos Szövetsége érdeklődésére és sürgetésére az MNV Zrt. vezérigazgatója körlevelet küldött ki a regionális Volán társaságoknak, amelynek következtében egyes régiókban már meg is kezdődtek a kifizetések.Bővebben
TÁMOGATJUK A SZABAD MOZGÁST – TÁMOGATJUK SCHENGENT A szabad mozgás az európai integráció legkézzelfoghatóbb sikere. A Schengeni Megállapodás – amely lehetővé teszi, hogy a dolgozni, tanulni vagy pihenni vágyók szabadon utazhassanak egyik országból a másikba, és elhárítja a fizikai jellegű akadályokat az áruk és szolgáltatások áramlása elől – a belső piac egyik sarokköve. Bővebben
Az EGSZB április 27-28-án tartotta plenáris ülését, ahol 19 véleményt tárgyalt meg és meghallgatta az Unió energiaügyi biztosát, Maros Sefcovocot. Kiemelhetőek még a következő vélemények:Bővebben
1956 Katonai története
125 éves a Rerum novarum

Munkavállalók Világa

Páratlan héten: kedd: 20.30
ismétlés:péntek: 22:30, hétfő: 11:00, kedd:17:30

Jogi segítség a munka világában - Echo Tv

moszpiktocart

MOSZ kártya kedvezményekKattintson a kártyán levő logókra

Euro Discount Club VODAFONE OTPBank [...]

Jogpont

Jogpontok_logoINGYENESEN HÍVHATÓ TELEFONSZÁM:

06 80 77 88 00

ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő :8 - 20h-ig Kedd: 11 - 20h-ig Szerda: 11-19h-ig Csütörtök: 11-19h-ig Péntek: 8-19h-ig

Belépés a szakszervezetbe

Feliratkozás hírlevelünkre

Ha gmailt használ és fontosak vagyunk az Ön számára, kérjük "csillagozza" be hírlevelünket a "Beérkező leveleknél"

Regisztráljon és kérdezzen!

A jogász válaszol

Tisztelt Munkástanácsok!

 2013.év elejétől a munkáltatóm ledolgoztatja a reggeli (munkaközi szünet) idejét (napi 20 perc)....

Varga Mihály Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Palkovics Imrének